„Tekintélyuralmi rendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 2A00:1110:207:9956:DD88:64EF:1D5:7BFB (vita) szerkesztését (oldid: 24383800)
Címke: Visszavonás
tegyünk még be forrásokat: Encyclopedia Britannica, Geopolitical Monitor
18. sor: 18. sor:
=== Európa ===
=== Európa ===
==== EU-állam ====
==== EU-állam ====
* {{flag|Lengyelország}} <ref name="HP"/><ref>{{Cite web |title=How the EU can manage Poland’s authoritarian government |url=https://www.politico.eu/article/eu-poland-authoritarian-government/ |work=POLITICO |date=2020-07-14 |accessdate=2020-11-06 |language=en-US}}</ref>
* {{flag|Lengyelország}} <ref name="HP"/><ref>{{Cite web |title=How the EU can manage Poland’s authoritarian government |url=https://www.politico.eu/article/eu-poland-authoritarian-government/ |work=POLITICO |date=2020-07-14 |accessdate=2020-11-06 |language=en-US}}</ref><ref name="Brit."/>
* {{flag|Magyarország}} [[Orbán Viktor]] alatt (2010-től) autoriter rendszerű és az [[illiberális demokrácia]] felé való elmozdulást mutat<ref name="HP">{{Cite web |url=https://foreignpolicy.com/2018/02/05/hungary-and-poland-arent-democratic-theyre-authoritarian/ |title=Hungary and Poland Aren’t Democratic. They’re Authoritarian. |author=Rohac |first=Dalibor |work=Foreign Policy |language=en-US |accessdate=2019-10-23}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://slate.com/news-and-politics/2018/04/the-re-election-of-hungarys-authoritarian-prime-minister-disproves-everything-we-thought-we-knew-about-democracy.html |title=The Re-election of Hungary’s Anti-Semitic, Authoritarian Prime Minister Disproves Everything We Thought We Knew About Democracy |author=Mounk |first=Yascha |date=2018-04-09 |work=Slate Magazine |language=en |accessdate=2019-10-23}}</ref>
* {{flag|Magyarország}} [[Orbán Viktor]] alatt (2010-től) <ref name="HP">{{Cite web |url=https://foreignpolicy.com/2018/02/05/hungary-and-poland-arent-democratic-theyre-authoritarian/ |title=Hungary and Poland Aren’t Democratic. They’re Authoritarian. |author=Rohac |first=Dalibor |work=Foreign Policy |language=en-US |accessdate=2019-10-23}}</ref><ref name="Brit.">Encyclopedia Britannica: [https://www.britannica.com/topic/populism Populism]</ref><ref>{{Cite web |url=https://slate.com/news-and-politics/2018/04/the-re-election-of-hungarys-authoritarian-prime-minister-disproves-everything-we-thought-we-knew-about-democracy.html |title=The Re-election of Hungary’s Anti-Semitic, Authoritarian Prime Minister Disproves Everything We Thought We Knew About Democracy |author=Mounk |first=Yascha |date=2018-04-09 |work=Slate Magazine |language=en |accessdate=2019-10-23}}</ref><ref>{{Cite web |title=Hungary: Authoritarianism by Another Name? |url=https://www.geopoliticalmonitor.com/hungary-authoritarianism-by-another-name/ |work=Geopolitical Monitor |date=2021-06-01 |accessdate=2021-11-14 |language=en |first=Lisa |last=Teno}}</ref>


==== Nem EU-állam ====
==== Nem EU-állam ====
27. sor: 27. sor:
* {{flag|Oroszország}} [[Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin|V. Putyin]] és [[Dmitrij Anatoljevics Medvegyev|D. Medvegyev]] alatt (1999–) <ref>{{Cite web |title=Nations in Transit 2014 – Russia |url=http://www.freedomhouse.org/report/nations-transit/2014/russia#.VDEX4Gc7uSq |work=Freedom House}}</ref><ref>{{Cite web |title=The Myth of the Authoritarian Model – How Putin's Crackdown Holds Russia Back |url=http://fsi.stanford.edu/sites/default/files/Myth_of_the_Authoritarian_Model.pdf |work=The Freeman Spogli Institute for International Studies, Stanford |accessdate=2014-10-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141006101539/http://fsi.stanford.edu/sites/default/files/Myth_of_the_Authoritarian_Model.pdf |archivedate=2014-10-06}}</ref>
* {{flag|Oroszország}} [[Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin|V. Putyin]] és [[Dmitrij Anatoljevics Medvegyev|D. Medvegyev]] alatt (1999–) <ref>{{Cite web |title=Nations in Transit 2014 – Russia |url=http://www.freedomhouse.org/report/nations-transit/2014/russia#.VDEX4Gc7uSq |work=Freedom House}}</ref><ref>{{Cite web |title=The Myth of the Authoritarian Model – How Putin's Crackdown Holds Russia Back |url=http://fsi.stanford.edu/sites/default/files/Myth_of_the_Authoritarian_Model.pdf |work=The Freeman Spogli Institute for International Studies, Stanford |accessdate=2014-10-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141006101539/http://fsi.stanford.edu/sites/default/files/Myth_of_the_Authoritarian_Model.pdf |archivedate=2014-10-06}}</ref>
* {{flag|Szerbia}} [[Aleksandar Vučić]] alatt (2012–)<ref>{{Cite web |url=https://www.bbc.com/news/world-europe-36122928 |title=Serbia election: Pro-EU Prime Minister Vucic claims victory |date=24 April 2016 |publisher=BBC |accessdate=12 December 2018}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.nytimes.com/2017/04/09/opinion/a-serbian-election-erodes-democracy.html?referer= |title=A Serbian Election Erodes Democracy |date=9 April 2017 |work=The New York Times |accessdate=12 December 2018}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.washingtonpost.com/national/thousands-march-against-serbian-presidents-autocratic-rule/2018/12/08/a7b93022-fb1b-11e8-8642-c9718a256cbd_story.html |title=Thousands march against Serbian president's autocratic rule |date=8 December 2018 |publisher=The Washington Post |accessdate=12 December 2018 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181209000751/https://www.washingtonpost.com/national/thousands-march-against-serbian-presidents-autocratic-rule/2018/12/08/a7b93022-fb1b-11e8-8642-c9718a256cbd_story.html |archivedate=2018-12-09 }}</ref><ref>{{Cite web |url=https://foreignpolicy.com/2018/03/09/how-aleksandar-vucic-became-europes-favorite-autocrat/ |title=How Aleksandar Vucic Became Europe's Favorite Autocrat |first=Aleks |author=Eror |date=9 March 2018 |publisher=Foreign Policy |accessdate=12 December 2018}}</ref>
* {{flag|Szerbia}} [[Aleksandar Vučić]] alatt (2012–)<ref>{{Cite web |url=https://www.bbc.com/news/world-europe-36122928 |title=Serbia election: Pro-EU Prime Minister Vucic claims victory |date=24 April 2016 |publisher=BBC |accessdate=12 December 2018}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.nytimes.com/2017/04/09/opinion/a-serbian-election-erodes-democracy.html?referer= |title=A Serbian Election Erodes Democracy |date=9 April 2017 |work=The New York Times |accessdate=12 December 2018}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.washingtonpost.com/national/thousands-march-against-serbian-presidents-autocratic-rule/2018/12/08/a7b93022-fb1b-11e8-8642-c9718a256cbd_story.html |title=Thousands march against Serbian president's autocratic rule |date=8 December 2018 |publisher=The Washington Post |accessdate=12 December 2018 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181209000751/https://www.washingtonpost.com/national/thousands-march-against-serbian-presidents-autocratic-rule/2018/12/08/a7b93022-fb1b-11e8-8642-c9718a256cbd_story.html |archivedate=2018-12-09 }}</ref><ref>{{Cite web |url=https://foreignpolicy.com/2018/03/09/how-aleksandar-vucic-became-europes-favorite-autocrat/ |title=How Aleksandar Vucic Became Europe's Favorite Autocrat |first=Aleks |author=Eror |date=9 March 2018 |publisher=Foreign Policy |accessdate=12 December 2018}}</ref>

=== Európán kívül ===
=== Európán kívül ===
Nem teljes lista:
Nem teljes lista:

A lap 2021. november 14., 20:59-kori változata

A tekintélyuralmi rendszer (latin eredetű kifejezéssel autoritarizmus vagy autoritarianizmus) sajátos átmeneti rendszer a parlamentarizmus és a diktatórikus totalitarizmus között. Erős kormányzati hatalom és korlátozott politikai szabadság jellemzi.[1] A sajtószabadság és az alapvető emberi jogok korlátozottan érvényesülnek. A hatalom egyetlen vezető kezében összpontosul, illetve a hatalmat e vezető tekintélyére hivatkozva gyakorolják. Politológusok sokféle típusát különböztetik meg. Az államban akár több párt is működhet, azonban a kormányzó párt hegemón (túlsúlyos) helyzetben van. A tekintélyelvű rendszerek lehetnek autokratikus vagy oligarchikus jellegűek, és alapulhatnak egy párt vagy a katonaság uralmán is.[2][3]

Etimológiája

Az autoritarizmus vagy autoriter kifejezések a francia autoritaire szóból származnak, mely jelentése: ellentmondást nem tűrő, hatalmaskodó stb. A francia szó a latin auctoritas-ból ered, így a rendszer vezetőjét autokratának is szokták nevezni.

A Római Köztársaság politikai felfogása a fő tisztségviselők, a magistratus-ok esetén elméletileg megkülönböztette a potestas-t, azaz a hatalmat, az auctoritas-tól, azaz tekintélytől. Az előbbi erőszakkal, kényszerrel tudta befolyását érvényesíteni, míg az utóbbi az elismertsége által. A consul, praetor és dictator potestas-szal, a censor és Augustus által deklarált módon a princeps auctoritas-szal érvényesítette akaratát.

Magyarországon

20. század

Magyarországon az 1920-as és 1930-as években kialakult Horthy-rendszer tekintélyuralmi rendszer volt, működött az Országgyűlés. Horthy Miklósnak a jogkörét többször kibővítették, a politikában döntő, kiemelt szerepe volt. Királyi vagy diktátori szerepet azonban nem töltött be.[4]

21. század

Nemzetközileg és zömében a magyar ellenzékiek is [5] Magyarország 2010-es évekbeli, Orbán Viktor vezette kormányát is autoriternek tekintik.[6][7][8][9] Joe Biden 2020-ban ennél még erősebben fogalmazott: Magyarország a totalitárius rendszerek felé halad.[10][11] Itt a hatalom jellemzően a média politikai befolyásolásával [12][13] és az állami bürokrácia segítségével lép fel az ellenzékkel szemben.[14] A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés számos ponton bírálta a kormányt.[15]

Példák

Nemzetközi megítélésben példák a mai világ autoriter rendszereire, államaira:

Európa

EU-állam

Nem EU-állam

Európán kívül

Nem teljes lista:


Jegyzetek

  1. ↑ Furio Cerutti. Conceptualizing Politics: An Introduction to Political Philosophy. Routledge, 17. o. (2017) „Political scientists have outlined elaborated typologies of authoritarianism, from which it is not easy to draw a generally accepted definition; it seems that its main features are the non-acceptance of conflict and plurality as normal elements of politics, the will to preserve the status quo and prevent change by keeping all political dynamics under close control by a strong central power, and lastly, the erosion of the rule of law, the division of powers, and democratic voting procedures.” 
  2. ↑ Natasha M. Ezrow & Erica Frantz. Dictators and Dictatorships: Understanding Authoritarian Regimes and Their Leaders. Continuum, 17. o. (2011) 
  3. ↑ (2006. május 9.) „Institutions of the Offensive: Domestic Sources of Dispute Initiation in Authoritarian Regimes, 1950-1992”. American Journal of Political Science 50 (1), 113–126. o. DOI:10.1111/j.1540-5907.2006.00173.x.  
  4. ↑ Tekintélyuralmi és totalitárius rendszerek az 1920-as, 1930-as években (DOC). Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium
  5. ↑ (köztük pl. Tamás Gáspár Miklós vagy Fodor Gábor Fodor Gábor lemondott a Liberális párt vezetéséről
  6. ↑ mérce: Az Orbán-rendszer természete: autoriter kapitalizmus és felhalmozó állam
  7. ↑ FP: Hungary and Poland arent democratic, they're authoritarian
  8. ↑ Encyclopedia Britannica: Populism: In the early 21st century, populist authoritarian regimes arose in Turkey, Poland, and Hungary ..
  9. ↑ Time to call Hungary and Poland’s bluff (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2021. január 23.)
  10. ↑ portfolio: Joe Biden: látjuk, mi történik Fehéroroszországban, Lengyelországban és Magyarországon
  11. ↑ The Washington Post: The world’s populists are losing their White House ally, but global Trumpism is far from over, 2020/11/07
  12. ↑ Freedom of expression - HUNGARY: The state of the media (amerikai angol nyelven). Civic Space Watch. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  13. ↑ The Hungarian media market (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2021)
  14. ↑ Városokban kezdődhet az autoriter rezsimek hanyatlása
  15. ↑ 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  16. ↑ a b Rohac: Hungary and Poland Aren’t Democratic. They’re Authoritarian. (amerikai angol nyelven). Foreign Policy. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  17. ↑ How the EU can manage Poland’s authoritarian government (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. július 14. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  18. ↑ a b Encyclopedia Britannica: Populism
  19. ↑ Mounk: The Re-election of Hungary’s Anti-Semitic, Authoritarian Prime Minister Disproves Everything We Thought We Knew About Democracy (angol nyelven). Slate Magazine, 2018. április 9. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  20. ↑ Teno, Lisa: Hungary: Authoritarianism by Another Name? (angol nyelven). Geopolitical Monitor, 2021. június 1. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
  21. ↑ Bieber (2018. július 1.). „Patterns of competitive authoritarianism in the Western Balkans”. East European Politics 38 (3), 337–54. o. DOI:10.1080/21599165.2018.1490272.  
  22. ↑ Milorad Dodik Wants to Carve Up Bosnia. Peacefully, if Possible. The New York Times, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  23. ↑ Correction: Bosnia-Journalist Beaten story. Associated Press, 2018. szeptember 28. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  24. ↑ Rausing. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) 
  25. ↑ „Belarus's Lukashenko: "Better a dictator than gay"”, 2012. március 4.. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. november 8.) „...German Foreign Minister's branding him 'Europe's last dictator'” 
  26. ↑ „Profile: Alexander Lukashenko”, BBC News, BBC, 2007. január 9. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) „..an authoritarian ruling style is characteristic of me [Lukashenko]” 
  27. ↑ Essential Background – Belarus. Human Rights Watch, 2005. (Hozzáférés: 2006. március 26.)
  28. ↑ Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007. Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)
  29. ↑ Montenegro's Prime Minister Resigns, Perhaps Bolstering Country's E.U. Hopes. The New York Times, 2016. október 26. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  30. ↑ Montenegro's Djukanovic Declares Victory In Presidential Election. Radio Free Europe, 2018. április 16. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  31. ↑ Djukanovic si riprende il Montenegro con la benedizione di Bruxelles. eastwest.eu, 2018. április 17. [2019. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  32. ↑ Đukanović - posljednji autokrat Balkana. Deutsche Welle, 2013. június 18. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  33. ↑ Montenegro veteran PM Djukanovic to run for presidency. France 24, 2018. március 19. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  34. ↑ Nations in Transit 2014 – Russia. Freedom House
  35. ↑ The Myth of the Authoritarian Model – How Putin's Crackdown Holds Russia Back. The Freeman Spogli Institute for International Studies, Stanford. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  36. ↑ Serbia election: Pro-EU Prime Minister Vucic claims victory. BBC, 2016. április 24. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  37. ↑ A Serbian Election Erodes Democracy. The New York Times, 2017. április 9. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  38. ↑ Thousands march against Serbian president's autocratic rule. The Washington Post, 2018. december 8. [2018. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  39. ↑ Eror: How Aleksandar Vucic Became Europe's Favorite Autocrat. Foreign Policy, 2018. március 9. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  40. ↑ Ibrahim. „Years of Autocratic Rule by the Shah Threw Iran Into Turbulence”, The New York Times, 1979. január 17. (Hozzáférés: 2019. október 23.) (amerikai angol nyelvű) 
  41. ↑ Linz wrote in 2000 that "it is difficult to fit the Iranian regime into the existing typology, as it combines the ideological bent of totalitarianism with the limited pluralism of authoritarianism and holds regular elections in which candidates advocating differing policies and incumbents are often defeated"
  42. ↑ Kennedy (2018). „Voting and Values: Grassroots Elections in Rural and Urban China”. Politics and Governance 6 (2), 90. o. DOI:10.17645/pag.v6i2.1331.  
  43. ↑ „Governance of Morocco”, Fanack.com 
  44. ↑ „Morocco: The Promise of Democracy and the Reality of Authoritarianism”, IAI Istituto Affari Internazionali, 2016. április 27. (olasz nyelvű) 
  45. ↑ Toby Craig Jones, Desert Kingdom: How Oil and Water Forged Modern Saudi Arabia (2011), Harvard University Press, pp. 5, 14–15; Kira D. Baiasu, Sustaining Authoritarian Rule Archiválva 2013. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben. Fall 2009, Volume 10, Issue 1 (September 30, 2009), Northwestern Journal of International Affairs.
  46. ↑ Heydemann, Steven. Middle East Authoritarianisms: Governance, Contestation, and Regime Resilience in Syria and Iran. Stanford University Press, 13. o. (2013). ISBN 978-0804793339 
  47. ↑ portfolio: Erdogan válságba vezette Törökországot
  48. ↑ Hir tv: Szabadfogás: Górcső alatt Erdogan magyarországi látogatása
  49. ↑ Human Rights Watch, Venezuela: Chávez’s Authoritarian Legacy: Dramatic Concentration of Power and Open Disregard for Basic Human Rights, March 5, 2013; Kurt Weyland, Latin America's Authoritarian Drift: The Threat from the Populist Left Archiválva 2018. október 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben., Journal of Democracy, Vol. 24, No. 3 (July 2013), pp. 18–32.
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tekintélyuralmi_rendszer&oldid=24383924”