Csepel (történelmi település)

Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.

Fekvése

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.

Története

A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.

1949-ben megyei város.

Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Gazdaság

Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár stb.)

A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.

A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).

Labdarúgás

A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.

Lásd még

• Emléktáblák Budapest XXI. kerületében
• Irányítószámok
• Budapest XXI. kerülete

Képgaléria

• 
  Szabadkikötő
• 
  Önkormányzat
• 
• 
• 
• 
  Kisboldogasszony római katolikus templom

Forrás

• Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

• A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület honlapja
• Csepel a PlaceOpediában
• Csepel légi fotókon
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Csepel történetével kapcsolatos gyűjtemény
• Cikk a Szent Imre térről