„Wolfgang Pauli” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kikaki
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.98.190.245 (vita) szerkesztéséről TomcsyBot szerkesztésére
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
* giga men

{{Tudós infobox
| név =Wolfgang Pauli
| kép =Wolfgang Pauli young.jpg
| képméret =250px
| képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
| nemzetiség =osztrák
| állampolgárság =
| születés dátuma =[[1900]]. [[április 25.]]
| születés helye =[[Bécs]]
| halál dátuma =[[1958]]. [[december 15.]] {{életkor-holt|1900|4|25|1958|12|15}} <!-- VAGY a születés vagy a halál dátumát kell megadni, a másikat törölni kell -->
| halál helye =[[Zürich]]
| házastárs =
| gyermekei =
| lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =[[fizika]]
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
| hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}

'''Wolfgang Ernst Pauli''' ([[Bécs]], [[1900]]. [[április 25.]] – [[Zürich]], [[Svájc]], [[1958]]. [[december 15.]]) [[Ausztria|osztrák]] származású [[Nobel-díj]]as [[svájc]]i [[fizikus]].

Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle [[periódusos rendszer]]t sikerült értelmezni. A [[Pauli-elv]] szerint az atom bármelyik kvantumállapotában, a saját impulzusnyomatékot, a [[spin]]t is figyelembe véve, legfeljebb egy elektron lehet.

== Életrajz ==
Pauli [[Bécs]]ben született Wolfgang Joseph Pauli orvos és [[biokémia]] professzor és Berta Camilla Schütz fiaként. Középső nevét keresztapjáról, a fizikus [[Ernst Mach]]-ról kapta.

Pauli a bécsi Döblinger Gimnáziumba járt, ahol kitüntetéssel végzett [[1918]]-ban. Csupán két héttel az érettségi után a fiatal tehetség már első dolgozatát publikálta [[Albert Einstein|Einstein]] [[általános relativitáselmélet]]éről. A [[münchen]]i Ludwig-Maximilian Egyetemre járt, [[Arnold Sommerfeld|Sommerfeld]] kezei alatt dolgozott, [[1921]] júliusában szerezte meg a [[PhD|doktori címét]] a molekuláris hidrogén kvantumelméletével kapcsolatos disszertációjára.

Sommerfeld felkérte Paulit, hogy ismertetőt írjon a [[relativitáselmélet]]ről a ''Matematikai tudományok enciklopédiája (Encyklopaedie der mathematischen Wissenschaften)'' című német [[enciklopédia]] számára. Két hónappal a doktorálás után Pauli kész lett a cikkel, mely 237 oldalas lett. Einsten dicsérte; monográfiaként jelent meg, és a tárgy máig használatos referenciájává vált.

Egy évet a [[Göttingeni Egyetem]]en töltött [[Max Born]] segédjeként, majd egy további évet [[Koppenhága|Koppemhágában]], abban az intézményben, ami később az elméleti fizikát kutató [[Niels Bohr]] Intézet lett. [[1923]] és [[1928]] között a [[Hamburgi Egyetem]] tanáraként tanított. Ezalatt közreműködött a [[kvantummechanika]] modern elméletének fejlesztésében. Többek között megalkotta a [[Pauli-elv|a róla elnevezett kizárási elvet]] és megalapozta a [[spin]] nemrelativisztikus elméletét.

[[1928]]-ban a [[zürich]]i [[Eidgenössische Technische Hochschule]] elméleti fizika professzorává nevezték ki. Vendégprofesszorként tartózkodott a [[Michigani Egyetem]]en [[1931]]-ben és az [[Institute for Advanced Study]]-n [[Princetoni Egyetem|Princetonban]] [[1935]]-ben.

[[1929]]-ben elhagyta a [[római katolikus egyház]]at, majd ez év decemberében elvette Käthe Margarethe Deppnert. A házassága boldogtalan volt, és [[1930]]-ben, kevesebb mint egy év múlva válással végződött.

[[1931]] elején, nemsokkal válása után és a [[neutrínó]] feltételezése után komoly idegösszeomlást kapott. [[Carl Gustav Jung]]gal, a pszichoterapeutával konzultált, aki szintén [[Zürich]] közelében élt. Pauli azonnal elkezdte elemezni a mély őstípusi/archetipikus álmait, és a mélypszichológus egyik legjobb tanítványa lett. Nemsokára elkezte tudományosan kritizálni Jung elméletének episztemológiáját, ezzel hozzájárult Jung gondolatainak tisztább megértéséhez, különösen ami a [[szinkronicitás]] fogalmát illeti. A viták jelentős részét publikálták a Pauli-Jung levelekkel.

[[1934]]-ben feleségül vette Franca Bertramot. Ez a házassága élete végéig tartott. Nem lett gyermekük.

Amikor [[1938]]-ban [[Németország]] bekebelezte [[Ausztria|Ausztriát]], német állampolgárrá téve őt, ami a [[második világháború]] kitörésével kellemetlenné vált. Pauli [[1940]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba ment, ahol [[Princetoni Egyetem|Princetonban]] az elméleti fizika professzora lett. A világháború után 1946-ban az USA állampolgára lett, majd visszatért Zürichbe, ahol további élete nagy részét töltötte.

[[1945]]-ben egyedül kapta meg a [[fizikai Nobel-díj]]at „a [[Pauli-elv]]nek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” (1925-ös munkájáért). [[Albert Einstein]] jelölte a díjra.

[[1958]]-ban [[Max Planck-érem]]mel jutalmazták. Ugyanabban az évben [[rák (betegség)|rákos]] lett. Amikor utolsó tanársegédje, Charles Enz meglátogatta a [[zürich]]i Rotkreuz kórházban, Pauli megkérdezte: „Láttad a szobaszámomat?” 137 volt. Egész életében foglalkoztatta az a kérdés, hogy a [[finomszerkezeti állandó]] ez a [[dimenzióanalízis|dimenziótlan]] alapvető állandó miért van olyan közel az 1/137 értékhez. Pauli ebben a szobában hunyt el [[1958]]. [[december 15.|december 15-én]].

== Szakmai karrier ==
Pauli rengeteg fontos dologgal járult hozzá a fizikához, különösen a [[kvantummechanika|kvantummechanikához]]. Számos dolgozatot írt, hosszú leveleleket írt kollágáihoz (mint [[Niels Bohr|Bohr]] és [[Werner Heisenberg|Heisenberg]], akikkel szoros barátságban állt). Számos ötlete és eredménye csak a levelekben maradt fenn, amelyeket gyakran a címzettek másoltak és továbbadtak. A következőkben azok az eredményei szerepelnek, amelyeket hivatalosan publikált:

[[1924]]-ben Pauli egy új kvantumos [[szabadsági fok]]ot javasolt, hogy feloldja a kvantummechanika előrejelzései és a megfigyelt molekulaspektrumok közötti ellentmondást. Megalkotta a [[Pauli-elv|Pauli-féle kizárási elvet]] (talán ez a legfontosabb munkája) amely azt állítja, hogy két elektron nem lehet ugyanabban a kvantumállapotban. Egy évvel később [[George Uhlenbeck|Uhlenbeck]] és [[Samuel Goudsmit|Goudsmit]] az [[elektron]] [[spin]]jével azonosították a ezt a szabadsági fokot.

[[1926]]-ban nemsokkal azután, hogy [[Werner Heisenberg|Heisenberg]] közzétette a [[kvantummechanika]] mátrixelméletét, Pauli felhasználta a [[hidrogén]]-atom spektrumának meghatározására. Ez nagyon fontos volt a Heisenberg-féle elmélet helyességének ellenőrzése szempontjából.

[[1927]]-ben bevezette a [[Pauli-mátrixok]]at, mint a spin-operátorok bázisát, ezzel megalkotva a spin nemrelativisztikus elméletét. Ez segített [[Paul Dirac|Diracnak]] a [[relativitáselmélet|relativisztikus]] elektronra vonatkozó [[Dirac-egyenlet]] felírásában.

[[1930]]-ban [December 4-ei levele a „Tisztelt radioaktív hölgyeim és uraim” („Dear radioactive ladies and gentlemen" számára (Lise Meitner et al.)] feltételezett egy eddig meg nem figyelt semleges, tömeg nélküli részecskét, hogy a [[béta-bomlás]] folytonos energiaspektrumát megmagyarázza. [[1934]]-ben [[Enrico Fermi|Fermi]] belefoglalta a [[radioaktív bomlás]]okat leíró elméletébe ezt a részecskét, melyet ő [[neutrínó]]nak hívott. A neutrínót csak [[1959]]-ben sikerült kísérletileg közvetlenül kimutatni.

[[1940]]-ben bebizonyította a [[spin-statisztika elmélet]]et, mely a kvantummechanika egyik fontos eredménye. Eszerint a feles spinű részecskék [[fermion]]ok, az egész spinüek [[bozon]]ok.

== Személyiség és hírnév ==
A [[Pauli-effektus]]t róla nevezték el amiatt a különös képessége miatt, hogy egy kísérleti berendezést akkor is képes volt elrontani, ha csak a közelébe ment. Pauli maga büszke volt erre a hírnévre, és megörült, akárhányszor Pauli-effektus történt.

A fizikával kapcsolatban Pauli perfekcionista volt. Ez nem csak a saját munkájára vonatkozott, hanem a kollágái munkájára is. Emiatt a fizikusok között a „fizika lelkiismerete” néven lett ismert, a kritikaként, melynek a kollégái felelősséggel tartoznak. Gúnyosan utasított el mindenféle elméletet, amelyben hiányt talált, gyakran ''ganz falsch-nak,'' teljesen hibásnak bélyegezve. Legsúlyosabb kritikáját ugyanakkor az olyan elméletek, tézisek részére tartotta fenn, amelyek pontatlan megfogalmazása egyúttal kiértékelésüket, ellenőrizésüket is ellehetetlenítette, kizárva az ilyen tudományosnak álcázott elméleteket a tudomány rendszeréből. Ezeket a rossznál is rosszabbnak ítélte, hiszen még a cáfolatot sem tették lehetővé. Ismert, hogy egyszer egy ilyen dolgozatra azt mondta:"Das ist nicht nur nicht richtig, es ist nicht einmal falsch! " „Ez nem csak, hogy nem helyes, de még csak nem is hibás".

== Források ==
{{Commonskat|Wolfgang Pauli}}
* [[Abonyi Iván]]: [http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv2000/tv0005/pauli.html A modern fizika vezető szelleme, Száz éve született Wolfgang Pauli] [[Természet Világa]], 131. évf. 5. sz. 2000. május
* [http://nobelprize.org/physics/laureates/1945/pauli-bio.html Wolfgang Pauli a hivatalos Nobel-díj weboldalon]
* [http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Pauli.html Pauli bio] at the University of St Andrews, Scotland
* [http://www.nobel-winners.com/Physics/wolfgang_pauli.html Wolfgang Pauli bio] at "Nobel Prize Winners"
* [http://paulijungunusmundus.eu/rfr/contrib_SYNC.htm Wolfgang Pauli, Carl Jung and Marie-Louise von Franz]
* [http://photos.aip.org/veritySearch1.jsp?page=1&chapter=0&collection=storeTest&name=Pauli%2C+Wolfgang&desc1=&search=SEARCH+%A0%A0 Photos of Wolfgang Pauli at the Emilio Segrè Visual Archives, American Institute of Physics]
* [http://www.ethbib.ethz.ch/exhibit/pauli/einstieg_e.html Virtual walk-through exhibition of the life and times of Pauli]
* [http://alsos.wlu.edu/qsearch.aspx?browse=people/Pauli,+Wolfgang Annotated bibliography for Wolfgang Pauli from the Alsos Digital Library for Nuclear Issues]
* [http://cdsweb.cern.ch/collection/Pauli%20Archives Pauli Archives] at CERN Document Server
* [http://www.ethbib.ethz.ch/exhibit/pauli/pauli_frame.html Virtual exhibition] at ETH-Bibliothek, Zurich
* [http://osulibrary.oregonstate.edu/specialcollections/coll/pauling/bond/people/pauli.html Key Participants: Wolfgang Pauli] – ''Linus Pauling and the Nature of the Chemical Bond: A Documentary History''


{{Kvantummechanika}}
{{Kvantummechanika}}

A lap 2014. március 12., 15:17-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Wolfgang Pauli
Életrajzi adatok
Született1900. április 25.
Bécs
Elhunyt1958. december 15. (58 évesen)
Zürich
SírhelyZollikon cemetery
Ismeretes mintelméleti fizikus
Nemzetiségosztrák
Házastárs
  • Käthe Margarethe Deppner
  • Franziska Bertram
SzüleiBertha Pauli
Wolfgang Joseph Pauli
Iskolái
Pályafutása
Szakterületfizika
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Pauli témájú médiaállományokat.

Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.

Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült értelmezni. A Pauli-elv szerint az atom bármelyik kvantumállapotában, a saját impulzusnyomatékot, a spint is figyelembe véve, legfeljebb egy elektron lehet.

Életrajz

Pauli Bécsben született Wolfgang Joseph Pauli orvos és biokémia professzor és Berta Camilla Schütz fiaként. Középső nevét keresztapjáról, a fizikus Ernst Mach-ról kapta.

Pauli a bécsi Döblinger Gimnáziumba járt, ahol kitüntetéssel végzett 1918-ban. Csupán két héttel az érettségi után a fiatal tehetség már első dolgozatát publikálta Einstein általános relativitáselméletéről. A müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemre járt, Sommerfeld kezei alatt dolgozott, 1921 júliusában szerezte meg a doktori címét a molekuláris hidrogén kvantumelméletével kapcsolatos disszertációjára.

Sommerfeld felkérte Paulit, hogy ismertetőt írjon a relativitáselméletről a Matematikai tudományok enciklopédiája (Encyklopaedie der mathematischen Wissenschaften) című német enciklopédia számára. Két hónappal a doktorálás után Pauli kész lett a cikkel, mely 237 oldalas lett. Einsten dicsérte; monográfiaként jelent meg, és a tárgy máig használatos referenciájává vált.

Egy évet a Göttingeni Egyetemen töltött Max Born segédjeként, majd egy további évet Koppemhágában, abban az intézményben, ami később az elméleti fizikát kutató Niels Bohr Intézet lett. 1923 és 1928 között a Hamburgi Egyetem tanáraként tanított. Ezalatt közreműködött a kvantummechanika modern elméletének fejlesztésében. Többek között megalkotta a a róla elnevezett kizárási elvet és megalapozta a spin nemrelativisztikus elméletét.

1928-ban a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule elméleti fizika professzorává nevezték ki. Vendégprofesszorként tartózkodott a Michigani Egyetemen 1931-ben és az Institute for Advanced Study-n Princetonban 1935-ben.

1929-ben elhagyta a római katolikus egyházat, majd ez év decemberében elvette Käthe Margarethe Deppnert. A házassága boldogtalan volt, és 1930-ben, kevesebb mint egy év múlva válással végződött.

1931 elején, nemsokkal válása után és a neutrínó feltételezése után komoly idegösszeomlást kapott. Carl Gustav Junggal, a pszichoterapeutával konzultált, aki szintén Zürich közelében élt. Pauli azonnal elkezdte elemezni a mély őstípusi/archetipikus álmait, és a mélypszichológus egyik legjobb tanítványa lett. Nemsokára elkezte tudományosan kritizálni Jung elméletének episztemológiáját, ezzel hozzájárult Jung gondolatainak tisztább megértéséhez, különösen ami a szinkronicitás fogalmát illeti. A viták jelentős részét publikálták a Pauli-Jung levelekkel.

1934-ben feleségül vette Franca Bertramot. Ez a házassága élete végéig tartott. Nem lett gyermekük.

Amikor 1938-ban Németország bekebelezte Ausztriát, német állampolgárrá téve őt, ami a második világháború kitörésével kellemetlenné vált. Pauli 1940-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Princetonban az elméleti fizika professzora lett. A világháború után 1946-ban az USA állampolgára lett, majd visszatért Zürichbe, ahol további élete nagy részét töltötte.

1945-ben egyedül kapta meg a fizikai Nobel-díjat „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” (1925-ös munkájáért). Albert Einstein jelölte a díjra.

1958-ban Max Planck-éremmel jutalmazták. Ugyanabban az évben rákos lett. Amikor utolsó tanársegédje, Charles Enz meglátogatta a zürichi Rotkreuz kórházban, Pauli megkérdezte: „Láttad a szobaszámomat?” 137 volt. Egész életében foglalkoztatta az a kérdés, hogy a finomszerkezeti állandó ez a dimenziótlan alapvető állandó miért van olyan közel az 1/137 értékhez. Pauli ebben a szobában hunyt el 1958. december 15-én.

Szakmai karrier

Pauli rengeteg fontos dologgal járult hozzá a fizikához, különösen a kvantummechanikához. Számos dolgozatot írt, hosszú leveleleket írt kollágáihoz (mint Bohr és Heisenberg, akikkel szoros barátságban állt). Számos ötlete és eredménye csak a levelekben maradt fenn, amelyeket gyakran a címzettek másoltak és továbbadtak. A következőkben azok az eredményei szerepelnek, amelyeket hivatalosan publikált:

1924-ben Pauli egy új kvantumos szabadsági fokot javasolt, hogy feloldja a kvantummechanika előrejelzései és a megfigyelt molekulaspektrumok közötti ellentmondást. Megalkotta a Pauli-féle kizárási elvet (talán ez a legfontosabb munkája) amely azt állítja, hogy két elektron nem lehet ugyanabban a kvantumállapotban. Egy évvel később Uhlenbeck és Goudsmit az elektron spinjével azonosították a ezt a szabadsági fokot.

1926-ban nemsokkal azután, hogy Heisenberg közzétette a kvantummechanika mátrixelméletét, Pauli felhasználta a hidrogén-atom spektrumának meghatározására. Ez nagyon fontos volt a Heisenberg-féle elmélet helyességének ellenőrzése szempontjából.

1927-ben bevezette a Pauli-mátrixokat, mint a spin-operátorok bázisát, ezzel megalkotva a spin nemrelativisztikus elméletét. Ez segített Diracnak a relativisztikus elektronra vonatkozó Dirac-egyenlet felírásában.

1930-ban [December 4-ei levele a „Tisztelt radioaktív hölgyeim és uraim” („Dear radioactive ladies and gentlemen" számára (Lise Meitner et al.)] feltételezett egy eddig meg nem figyelt semleges, tömeg nélküli részecskét, hogy a béta-bomlás folytonos energiaspektrumát megmagyarázza. 1934-ben Fermi belefoglalta a radioaktív bomlásokat leíró elméletébe ezt a részecskét, melyet ő neutrínónak hívott. A neutrínót csak 1959-ben sikerült kísérletileg közvetlenül kimutatni.

1940-ben bebizonyította a spin-statisztika elméletet, mely a kvantummechanika egyik fontos eredménye. Eszerint a feles spinű részecskék fermionok, az egész spinüek bozonok.

Személyiség és hírnév

A Pauli-effektust róla nevezték el amiatt a különös képessége miatt, hogy egy kísérleti berendezést akkor is képes volt elrontani, ha csak a közelébe ment. Pauli maga büszke volt erre a hírnévre, és megörült, akárhányszor Pauli-effektus történt.

A fizikával kapcsolatban Pauli perfekcionista volt. Ez nem csak a saját munkájára vonatkozott, hanem a kollágái munkájára is. Emiatt a fizikusok között a „fizika lelkiismerete” néven lett ismert, a kritikaként, melynek a kollégái felelősséggel tartoznak. Gúnyosan utasított el mindenféle elméletet, amelyben hiányt talált, gyakran ganz falsch-nak, teljesen hibásnak bélyegezve. Legsúlyosabb kritikáját ugyanakkor az olyan elméletek, tézisek részére tartotta fenn, amelyek pontatlan megfogalmazása egyúttal kiértékelésüket, ellenőrizésüket is ellehetetlenítette, kizárva az ilyen tudományosnak álcázott elméleteket a tudomány rendszeréből. Ezeket a rossznál is rosszabbnak ítélte, hiszen még a cáfolatot sem tették lehetővé. Ismert, hogy egyszer egy ilyen dolgozatra azt mondta:"Das ist nicht nur nicht richtig, es ist nicht einmal falsch! " „Ez nem csak, hogy nem helyes, de még csak nem is hibás".

Források

Commons:Category:Wolfgang Pauli
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Pauli témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wolfgang_Pauli&oldid=14493060”