„Ljubljana” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
LaaknorBot (vitalap | szerkesztései)
13 317 szerkesztés
a r2.7.3rc2) (Bot: következő hozzáadása: se:Ljubljana
266. sor: 266. sor:
[[sc:Lubiana]]
[[sc:Lubiana]]
[[sco:Ljubljana]]
[[sco:Ljubljana]]
[[se:Ljubljana]]
[[sh:Ljubljana]]
[[sh:Ljubljana]]
[[simple:Ljubljana]]
[[simple:Ljubljana]]

A lap 2012. november 26., 12:03-kori változata

Ljubljana
Ljubljana, a Ljubljanica folyó
Ljubljana, a Ljubljanica folyó
Ljubljana címere
Ljubljana címere		 Ljubljana zászlaja
Ljubljana zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióOsrednjeslovenska
KözségLjubljana
Rangközség jogú város (mestna občina)
Alapítás éve1144
PolgármesterZoran Janković
Irányítószám1000
Körzethívószám01
Rendszám területkódLJ
Népesség
Teljes népesség284 293 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1004 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság298 m
Terület275 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 05″, k. h. 14° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 05″, k. h. 14° 30′ 22″
Ljubljana község elhelyezkedése
Ljubljana község elhelyezkedése
Ljubljana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ljubljana témájú médiaállományokat.
A belváros tetői, háttérben a várral
Panoráma a várból
A városháza éjszaka
Dóm
Tivoli-kastély
Nemzeti Galéria
Operaház
A Ljubljanai Egyetem

Ljubljana (IPA: [ljubˈljaːna], németül: Laibach IPA: [ˈlaebax], olaszul: Lubiana IPA: [lubˈjaːna] vendül: Lüblana IPA: [lybˈlaːna]) 1991. június 25. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa.

Fekvése

A közepes nagyságú város Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Szávába ömlő Ljubljanica folyó partján helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

Története

  • A monda szerint az aranygyapjút megszerző és hazafelé tartó argonauták vezetője: Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, amely később a város jelképévé vált.
  • Az itteni mocsarakban találták meg a világ legrégebbi (Kr.e. IV. évezred) kerékmaradványát.
  • Kr.e. 2000 körül bronzkori népesség élt itt: cölöpépítményes településekre utaló nyomokat találtak a mai város területén.
  • A Kr. e. I. évezredben venétek, illírek, illír-kelta japodok, majd a Kr.e. III. században kelta tauriszkuszok éltek a vidékén.
  • Augustus császár idején feltűntek a római légiók, s Kr.u. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település, ami eleinte Pannónia provinciához tartozott. Celea (Celje), Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánút. A falakkal megerősített városban 5-6000 ember élt. Saját istennőjük is volt: Equrna, de a kereszténység is korán gyökeret eresztett.
  • 452-ben Attila király vezetésével az Aquileia felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
  • A VI. században szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a vidéket. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között. Lakói eleinte avar, majd a IX. századtól keleti frank uralom alatt éltek, a X. század első felében pedig gyakran találkozhattak az Itália felé tartó kalandozó magyarokkal.
  • A Német-római Birodalomhoz tartozó települést írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1220-ban, sőt a várban saját pénzt is verettek. A városlakók élete 3 tér köré szerveződött: a Régi téren az immár céhekbe szerveződő kézművesek éltek, a Városi tér iskolai és egyházi központ volt, míg az Új téren a nemesek házai sorakoztak. A várost fal vette körül, a folyópartokat pedig már 2 híd kötötte össze. A város az 1335-ben Habsburg uralom alá kerülő Krajna tartomány székhelyévé vált. Sorra alakulnak a kolostorok, az Itália felé tartó Łokietek Erzsébet magyar anyakirályné pedig polgári kórházat alapít Ljubljanában. Fia, Nagy Lajos nápolyi hadjáratai során jár erre.
  • A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta a török veszedelem és a feudális pártharcok (Cillei Ulrik például sikertelenül ostromolta a várost).
  • 1511-ben földrengés döntötte romba Ljubljanát, de utána reneszánsz stílusban újjáépült. 1538-43 között a ljubljanai várból irányította egész Krajnát Jurisics Miklós. A városban már kb. 5000 ember élt, akik 70%-ának szlovén volt az anyanyelve. Így válhatott a szlovén reformáció központjává: élt itt Primož Trubar és Jurij Dalmatin is. 1597-ben aztán megjöttek a jezsuiták, és velük az ellenreformáció és a barokk.
  • A XVIII. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon, s elkezdett terjeszkedni a folyó bal parti részén is. Az egykori falakat lebontották, s Francesco Robba irányításával barokk stílusú épületek sora épült fel.
  • 1809-1813-ban rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, és az ún. Illír Tartományok fővárosa volt, majd 1821-ben itt ült össze a forradalomellenes Szent Szövetség ún. laibachi kongresszusa. A franciák uralma idején a szlovén iskolákban is tanított hivatalos nyelv lett, ami elősegítette a nemzeti öntudat kialakulását. Ennek volt úttörője a Ljubljanában élő, a szlovén himnusz szövegét is író France Prešeren.
  • 1846-tól kezdve kiépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, 3 év múlva pedig már begördült az első bécsi vonat Ljubljanába.
  • 1849. május 5. és július 23. között a várban tartották fogva Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
  • 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg, s a katasztrófa után a várost immár historizáló, eklektikus és szecessziós stílusban kellett újjáépíteni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének és modernizálódásának.
  • A két világháború között Ljubljana a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) szlovén részének székhelye volt, Egyetem, Nemzeti Galéria és Akadémia jött létre ekkoriban. A város ekkori épületei Jože Plečnik félreismerhetetlen keze nyomát viselik magukon.
  • A második világháborúban 1941-43 között olasz, majd német megszállás alatt állt. A várost az ellenállás erősödése miatt a megszállók 30 km hosszú szögesdrótkerítéssel vették körül.
  • A háború után Ljubljana a titói Jugoszlávia szlovén tagköztársaságának fővárosa lett, és gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül.
  • 1991 óta a város a független Szlovénia fővárosa.

Közigazgatási felosztás

Ljubljana városrészei betűrendben a következők: Bežigrad, Bizovik, Breg, Črnuče, Dobrunje, Fužine, Glinice, Guncle, Hrušica, Ježica, Kašelj, Moste, Nove Jarše, Nadgorica, Podgorica, Poljane, Polje, Rakovnik, Rožna Dolina, Rudnik, Slape, Sostro, Studenec, Šentjakob, Šentvid, Šiška, Šmarna gora, Šmartno ob Savi, Šmartno pod Šmarno goro, Štepanja vas, Tacen, Vevče, Vič, Vižmarje, Zadobrova, Zalog.

A Ljubljana nevét viselő közigazgatási egységhez, községhez a következő települések tartoznak: Besnica, Brezje pri Lipoglavu, Dolgo Brdo, Dvor, Češnjica, Črna vas, Gabrje pri Jančah, Janče, Javor, Lipe, Ljubljana, Mali Lipoglav, Mali Vrh pri Prežganju, Malo Trebeljevo, Medno, Pance, Podgrad, Podlipoglav, Podmolnik, Prežganje, Ravno Brdo, Rašica, Repče, Sadinja vas, Selo pri Pancah, Spodnje Gameljne, Srednje Gameljne, Stanežiče, Šentpavel, Toško Čelo, Tuji Grm, Veliki Lipoglav, Veliko Trebeljevo, Vnajnarje, Volavlje, Vrhovci, Zagradišče, Zalog, Zgornja Besnica, Zgornje Gameljne.

Látnivalói

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

  • Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
  • Prešeren-tér (Prešernov trg)
    • Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
  • Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
  • Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
  • Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
  • Sárkány híd(Zmajski most)
  • Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
  • Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
  • Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
  • Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
  • Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
  • Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
  • Žale temető, Jože Plečnik
  • Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),

Ljubljana építészei

Kultúra

Ljubljana a szlovénok kulturális központja.

Tudomány, oktatás

  • Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
  • Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
  • Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891

Kulturális intézmények

Múzeumok

  • Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
  • Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
  • Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
  • Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
  • Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)

Egyéb intézmények

  • Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
  • Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
  • Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
  • Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)

Rendezvények

  • Ljubljanai Fesztivál
  • Ljubljanai Nemzetközi Vásár

Híres emberek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ https://pxweb.stat.si/SiStatData/pxweb/en/Data/-/H232S.px/table/tableViewLayout2/, 2022. október 20.
  2. ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Források

  • Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
  • Rajnics Viktória: Szlovénia, útikönyv és térkép (Tábla és Penna Kiadó, 2006.) ISBN 963-86710-2-5
  • Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
  • Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Ljubljana
A Wikimédia Commons tartalmaz Ljubljana témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Ljubljana ljubljana címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ljubljana&oldid=12657537”