Primož Trubar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Primož Trubar
Primož Trubar arcképe, rézmetszet
Primož Trubar arcképe, rézmetszet
Született 1508. június 9.
Raščica
Elhunyt 1586. június 28. (78 évesen)
Derendingen (ma a németországi Tübingen része)
Állampolgársága Német-római Birodalom
Nemzetisége szlovén
Foglalkozása lelkész, író, fordító
Iskolái Bécsi Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Primož Trubar témájú médiaállományokat.

Primož Trubar (latinosan Primus Truberus) Reschwitz, 1508. június 9.Derendingen (ma a németországi Tübingen része), 1586. június 28.) szlovén protestáns lelkész, író és fordító, a szlovén irodalmi nyelv megteremtője.

Életpályája[szerkesztés]

Trubar a mai Rašicán (még Raščica, Račca vagy Rastčica) született Velike Lašče közelében. Apja, Miha, ács és molnár, a turjaki grófok alattvalója volt. Az első reschwitzi Trobarral 1482-ben találkozhatunk az urbáriumokban. A vezetéknév szerint, Trubar dédapja trombitás (trobar) lehetett, talán udvari trombitás, trombitás kikiáltó. A Trubar, Truberus név valószínűleg a latin iskolában alakult ki. A Primož/Primus keresztnév a latin primo (első) szóra megy vissza, ami így szó szerint elsőszülöttet jelent. Magyar megfelelője az Előd.

Szülőhelye, Reschwitz Trubar idejében fontos gazdasági és közlekedési központ volt. A falu tizenhárom gazdaságot és három malmot számlált. A nemzetközi forgalom miatt a falunak vámháza is volt. Primož Trubar apja céhmester volt - kulcsár, aki a közösség nevében felügyelte az egyház vagyonát -, ill. vámos, aki a auerspergi (ma Turjak) vámház bevételeit könyvelte, tehát minden bizonnyal tudott írni.

1520-ban apja engedélyt kért a auerspergiektől, hogy fiát, Primožt lelkésznek taníttathassa. Primož 12 éves volt, mikor elhagyta otthonát. Egy évig Fiumében, majd két évig Salzburgban járt iskolába. Ezután Triesztbe került Bonomo püspökhöz; a püspök inasa volt, emellett a székesegyház énekkarában énekelt. Bonomo püspökön keresztül került kapcsolatba a protestantizmussal.

19 éves korában Bonomo rábízta a Steinbrück (ma Zidani Most) melletti Loka egyházközségét, melyet Trubar hamarosan átadott helyettesének, ő maga pedig Bécsben vállalt teológusi állást. 1530-ban Bonomo püspök felszentelte, és vikáriusnak nevezte ki Tüfferbe (ma Laško), ahol Rotterdami Erasmus szellemében prédikált, és hirdette az evangéliumot. Ezután Laibachban (ma Ljubljana) folytatta munkáját. Prédikációiban a svájci reformátorok és zwingliánusok bibliamagyarázatát, valamint Luther hittételeit is felhasználta. Nézetei miatt 1540-ben elüldözték, ekkor került ismét Triesztbe, ahol szlovén nyelvű prédikátorként működött. Ekkor ismerkedett meg közelebbről Kálvin tanításaival. Bonomo közbenjárására 1542-ben kanonoki kinevezést kapott és visszatért Laibachba. Az új laibachi püspök, Textor 1547-ben kiátkozta. 1548-ban Nürnbergbe menekült. Németországban Rothenburgban kapott prédikátori állást. Hamarosan megnősült, Matija Sitar leányát, Barbarát vette feleségül. Áttért az ágostai hitvallásra, hivatalosan is protestáns lett.

Ebben az időben kezdte el foglalkoztatni a szlovén nyelvű irodalom megteremtésének gondolata. Véleménye szerint a szlovének körében csak úgy terjeszthető az új hit, ha megfelelő szlovén nyelvű nyomtatott anyag is rendelkezésre áll. Hogy ezt megteremtse, összeállított egy katekizmust és egy ábécéskönyvet. A szlovén irodalmi nyelv alapjául a középszlovén nyelvjárást választotta, bár tévesen azt hitte, hogy ez minden szlovén számára elfogadható nyelvi norma. Ellenben, főleg keletebbre fekvő, stájer- és magyarországi szlovénség nem tudott ezekre a könyvekre támaszkodni, mert szinte nem értették a tisztán közép-szlovén nyelvű irodalmat. Emiatt kialakultak külön stájer, karintiai és magyarországi szlovén nyelvek is (lásd: vend nyelv), viszont Trubart követően a krajnai nyelv nem fogadta el ezek létét, sőt igyekezett egyeduralkodóvá válni a szlovén nyelvi térségben.

Első két könyvét Trubar Tübingenben nyomtatta ezer példányban. Az Ábécéskönyv (Abecedarium) 1550-ben, a Katekizmus (Cathechismus in der windischen sprach) 1551-ben jelent meg. Ezzel Trubar tekinthető a szlovén nyelvű irodalom megteremtőjének.

1561-ben visszatért Laibachba, ahol szuperintendensi tisztséget vállalt. 1565-ben ismét el kellett hagynia a várost, és visszatért Németországba. Derendingenben kapott lelkészi állást, melyet egészen haláláig betöltött. Trubar 78 évesen halt meg Derendingenben, sírja itt található.

Művei[szerkesztés]

Trubar 24 könyvet írt, ebből 22-t szlovén, kettőt német nyelven. Munkássága magában foglalja az Újtestamentum teljes fordítását, az Ótestamentumból pedig a Dávid zsoltárok fordítását.

Az elsők között megjelent Katekizmus hat verset, két imádságot és egy prédikációt tartalmaz, valamint néhány fejezetet a protestáns tanításból. Az Ábécéskönyvet olvasókönyvnek szánta, amelyből a szlovének olvasni tanulhatnak. 1555-ben jelent meg az első két könyv második kiadása, valamint Máté evangéliumának fordítása (Ta Evangeli Svetiga Matevža). 1557-ben adta ki az Újtestamentum fordításának első részét (Ta pervi deil tiga Noviga testamenta). A közel ezer oldal terjedelmű könyv tartalmazza az evangéliumok fordítását és az Apostolok cselekedeteit, egy kalendáriumot (Ta slovenski koledar) valamint a Posztillát (Postila), a vasárnapi és ünnepnapi evangéliumok magyarázatát. 1560-ban jelent meg az Újtestamentum fordításának második része (Ta drugi deil tiga noviga testamenta), valamint Pál apostol rómaikhoz írt leveleinek fordítása (Pavlovo pismo Rimljanom). 1577-ben befejezte az Újtestamentum fordítását (Noviga testamenta puslednji dejl), majd öt évvel később, 1582-ben jelentette meg élete fő művét, a teljes, javított Újtestamentum fordítást (Ta celi novi testament). Utolsó műve Luther Házi posztillájának (Hišna postila) fordítása, amely azonban már csak halála után jelent meg.

Primož Trubar a szlovén pénzeken[szerkesztés]

  • 10 toláros szlovén bankjegy
  • szlovén 1 eurós érme
  • szlovén alkalmi 2 eurós érme Primož Trubar születésének 500. évfordulójára (2008)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Primož Trubar című szlovén Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Kos, Janko: Pregled slovenskega slovstva. Ljubljana, 1992. 33-35.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Primož Trubar témájú médiaállományokat.
  • Lukács István, Mladen Pavičić: A szlovén irodalom története [1]