„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
(zöld link kékre)
a
{{Magyar belháború (1526–38)}}
'''Medgyes ostromá'''t [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|I. (Habsburg) Ferdinánd]] [[magyarok|magyar]] és [[erdélyi szászok|szász]] hívei indították, a [[moldva]]i és [[havasalföld]]i vajda segítségével ''[[Lodovico Gritti]]'' ellen, aki a [[szeben vármegye]]i [[Medgyes]] várába zárkózott be zsoldosaival.<br>
Gritti [[1529]]-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert [[Magyar Királyság|Magyarország]]on mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti [[Paragli Ibrahim]] [[vezír (török)|nagyvezír]] barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban.
 
Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félreakarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta [[Czibak Imre]] [[Nagyvárad|váradi]] püspököt, akkor [[Erdély]]ben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei [[Majláth István]] vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Gritti fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült.

Navigációs menü