„Török Irma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
botok
156 650 szerkesztés
a A Nemzeti Színház örökös tagja link AWB
Maxell miklós (vitalap | szerkesztései)
3 562 szerkesztés
Címke: Visszaállítva
20. sor: 20. sor:
Török József és Scheid Mária leányaként született. A színiakadémiát elvégezve, 1893-ban [[Paulay Ede]] szerződtette a [[Nemzeti Színház]]hoz. ''[[A proletárok]]'' című [[Csiky Gergely|Csiky]]-darabban lépett fel, ahol olyan sikert aratott, hogy azonnal az élvonalba került. Meleg érzés, természetes beszéd, minden érzelem kifejezésére alkalmas játék jellemezte színpadi szereplését, melynek legjellegzetesebb vonása, hogy szerepeit lelkileg átélte. Az igazi élet művészetét állította a közönség elé és az új iskola híveként a deklamáció segítőeszközeitől ment játékával ösztönös, igaz bensőséggel szólaltatta meg alakjait az Egértől az Elektráig (Hofmansthal), a klasszikus Shakespeare-darabokban éppúgy, mint a francia társadalmi színművekben vagy akár [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Dolovai nábobjá''ban.
Török József és Scheid Mária leányaként született. A színiakadémiát elvégezve, 1893-ban [[Paulay Ede]] szerződtette a [[Nemzeti Színház]]hoz. ''[[A proletárok]]'' című [[Csiky Gergely|Csiky]]-darabban lépett fel, ahol olyan sikert aratott, hogy azonnal az élvonalba került. Meleg érzés, természetes beszéd, minden érzelem kifejezésére alkalmas játék jellemezte színpadi szereplését, melynek legjellegzetesebb vonása, hogy szerepeit lelkileg átélte. Az igazi élet művészetét állította a közönség elé és az új iskola híveként a deklamáció segítőeszközeitől ment játékával ösztönös, igaz bensőséggel szólaltatta meg alakjait az Egértől az Elektráig (Hofmansthal), a klasszikus Shakespeare-darabokban éppúgy, mint a francia társadalmi színművekben vagy akár [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Dolovai nábobjá''ban.


Keglevich gróf, a [[Nemzeti Színház]] intendánsa, a [[párizs]]i [[világkiállítás]] alkalmával színházi tanulmányútra küldte; 1900-ban [[London]]ban ő képviselte a magyar drámai színművészetet, amikor is egy fényes hangverseny keretében cigányzene kísérettel szavalt magyar költeményeket és nagy sikert aratott a legelőkelőbb angol közönség előtt. 1911. május 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban karancsberényi Berényi János Leó gróf felesége lett.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTD3-1PG?i=203&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 595/1911. folyószáma alatt.]</ref>
Keglevich gróf, a [[Nemzeti Színház]] intendánsa, a [[párizs]]i [[világkiállítás]] alkalmával színházi tanulmányútra küldte; 1900-ban [[London]]ban ő képviselte a magyar drámai színművészetet, amikor is egy fényes hangverseny keretében cigányzene kísérettel szavalt magyar költeményeket és nagy sikert aratott a legelőkelőbb angol közönség előtt. 1911. május 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban karancsberényi [[Berényi János Leó]] gróf felesége lett.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTD3-1PG?i=203&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 595/1911. folyószáma alatt.]</ref>


1914-ben visszavonult a színpadtól. 1924-ben lett [[a Nemzeti Színház örökös tagja]].
1914-ben visszavonult a színpadtól. 1924-ben lett [[a Nemzeti Színház örökös tagja]].

A lap 2024. április 19., 11:02-kori változata

Török Irma
Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya. Társulat: Nemzeti Színház, Budapest. Bemutató: 1893.03.10. Szereplők: Jób Vilma: Török Irma
Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya. Társulat: Nemzeti Színház, Budapest. Bemutató: 1893.03.10. Szereplők: Jób Vilma: Török Irma
Életrajzi adatok
Született1875. március 13.
Temesvár
Elhunyt1945. november 6. (70 évesen)
Budapest
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Irma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Török Irma, Török Mária Jozefa Antónia (Temesvár, 1875. március 13. – Budapest, 1945. november 6.) drámai színésznő.

Élete

Török József és Scheid Mária leányaként született. A színiakadémiát elvégezve, 1893-ban Paulay Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz. A proletárok című Csiky-darabban lépett fel, ahol olyan sikert aratott, hogy azonnal az élvonalba került. Meleg érzés, természetes beszéd, minden érzelem kifejezésére alkalmas játék jellemezte színpadi szereplését, melynek legjellegzetesebb vonása, hogy szerepeit lelkileg átélte. Az igazi élet művészetét állította a közönség elé és az új iskola híveként a deklamáció segítőeszközeitől ment játékával ösztönös, igaz bensőséggel szólaltatta meg alakjait az Egértől az Elektráig (Hofmansthal), a klasszikus Shakespeare-darabokban éppúgy, mint a francia társadalmi színművekben vagy akár Herczeg Ferenc Dolovai nábobjában.

Keglevich gróf, a Nemzeti Színház intendánsa, a párizsi világkiállítás alkalmával színházi tanulmányútra küldte; 1900-ban Londonban ő képviselte a magyar drámai színművészetet, amikor is egy fényes hangverseny keretében cigányzene kísérettel szavalt magyar költeményeket és nagy sikert aratott a legelőkelőbb angol közönség előtt. 1911. május 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban karancsberényi Berényi János Leó gróf felesége lett.[1]

1914-ben visszavonult a színpadtól. 1924-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja.

1945. november 6-án Budapesten érte a halál.

Főbb szerepei

Jegyzetek

Források és irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Török_Irma&oldid=27070873”