„Felsőneszte” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: Visszavonás Visszaállítva |
Címkék: Visszavonás Visszaállítva |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[1295]]-ben |
[[1295]]-ben ''"Nesthe"'' alakban említik először. [[1483]]-ban ''"Nasczycz"'', [[1506]]-ban ''"Nastrhycze"'' néven említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. [[1598]]-ban 26 háza volt. [[1720]]-ban 8 adózója volt. [[1784]]-ben 39 házában 53 családban 267 lakos élt. [[1828]]-ban 32 háza volt 329 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A [[19. század]]ban [[égetett szesz|szeszfőzde]] működött a községben. |
||
A 18. század végén |
A 18. század végén Vályi András szerint ''"Alsó, és Felső Nasztice. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig G. Kollonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Zay Ugrótzhoz mint egy fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, erdejek, legelőjök elég van, réttyei jók."''<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
| ⚫ | |||
[[1828]]-ban 32 háza volt 329 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A [[19. század]]ban [[égetett szesz|szeszfőzde]] működött a községben. |
|||
"'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Trencsén vármegye]] [[Báni járás]]ához tartozott. |
|||
| ⚫ | |||
==Népessége== |
==Népessége== |
||
| 53. sor: | 50. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [ |
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=3&obec=2104 Községinfó] |
||
* [ |
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=3&obec=2104 Felsőneszte Szlovákia térképén] |
||
* [https://web.archive.org/web/20070704175413/http://www.travelatlas.sk/pobebravie/horne_nastice.html Travelatlas.sk] |
* [https://web.archive.org/web/20070704175413/http://www.travelatlas.sk/pobebravie/horne_nastice.html Travelatlas.sk] |
||
* [http://www.e-obce.sk/obec/hornenastice/horne-nastice.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/hornenastice/horne-nastice.html E-obce.sk] |
||
A lap 2024. március 1., 22:04-kori változata
| Felsőneszte (Horné Naštice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1295 |
| Polgármester | Jozef Hedera |
| Irányítószám | 956 41 (pošta Uhrovec) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 506 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Terület | 8,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 44′ 11″, k. h. 18° 17′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 11″, k. h. 18° 17′ 58″ | |
| Felsőneszte weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőneszte (1899-ig Felső-Nasticz, szlovákul Horné Naštice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 3 km-re északkeletre fekszik.
Története
1295-ben "Nesthe" alakban említik először. 1483-ban "Nasczycz", 1506-ban "Nastrhycze" néven említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 26 háza volt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 39 házában 53 családban 267 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 329 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a községben.
A 18. század végén Vályi András szerint "Alsó, és Felső Nasztice. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig G. Kollonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Zay Ugrótzhoz mint egy fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, erdejek, legelőjök elég van, réttyei jók."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Nastyicz (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban; számlál: 156 kath., 149 evang., 9 zsidó lak. " [3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett, idénymunkákkal foglalkoztak és Zayugróc, valamint Bán üzemeiben dolgoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején határában élénk partizántevékenység folyt.
Népessége
1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 427 lakosából 426 szlovák volt.
2011-ben 416 lakosából 400 szlovák volt.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |