Kína vasúti közlekedése
Kína | |
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | China Railways |
Statisztika | |
Felmérés éve | 2018 |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 131 000[1] km |
Kétvágányú vonalak | 48 000[2][3] km |
Villamosított vonalak | 80 000.[1] km |
Nagysebességű vonalak | 40 474[4] km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1435 mm |
Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
1435 mm | 131 000[1] km |
További információk | |
Leghosszabb alagút | Hszinguancsiao alagút |
Leghosszabb híd | Tanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km |
Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072 m |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi közlekedés és a közúti közlekedés viszonylagos fejletlensége miatt. A hálózat hossza több mint 131 000 km.[5] Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, 2008-ban az összes vasúti szállítás 24%-a zajlott a Föld teljes pályahosszának 6%-án. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon Oroszország és Németország után.
2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[6]
Vasúthálózat
Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.
- Normál nyomtáv: 131 000 km.[1]
- Keskeny nyomtáv: 3600 km, 750 mm helyi iparvágányok (1998)
- Villamosított vonalak: 80 000 km.[1]
- kétvágányú vasúti pályák: 48 000 km (2013)[2]
Jövőbeli tervek
A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.[7] 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.[8]
Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.[9]
Nagysebességű vasúti közlekedés
Kínában a nagysebességű vasutakat a CRH (China Railway High Speed) üzemelteti. A hálózat jelenlegi hossza 40 474[10] km. Jelenleg több ezer kilométeren zajlik a hálózatfejlesztés.
Nagysebességű vasutak
350 km/h vasútvonal
200 km/h vasútvonal
- Csinhuangtao–Senjang nagysebességű vasútvonal, néhány szakaszon a max. sebesség: 250 km/h
- Jiaoji Railway
- Zhegan Railway legnagyobb része
- Kanton–Sencsen-vasútvonal egy része
- Peking–Sanghaj-vasútvonal egy része
- Jingguang railway egy része
- Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal, Csengcsou és Hszücsou között
Gördülőállomány
Nevezetes vonalak
Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.[11]
- Peking–Kowloon-vasútvonal;
- Nanning–Kunming-vasútvonal - a vonal 2010 méteres szintkülönbséget győz le, ehhez 447 hidat és 258 alagutat kellett építeni;
- Paocsi–Csengtu-vasútvonal;
- Kanton–Sencsen-vasútvonal - Kína első nagysebességű vasútvonala;
- Csinghaj–Tibet-vasútvonal - vasút a Tibeti-fennsíkon;
- Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal - Kína teljes egészében önállóan megépített nagysebességű vonala, egy ideig a világ leggyorsabb vonala;
- Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal;
- Tatung–Csinhuangtao-vasútvonal - a világ legnagyobb teherforgalmú vasútvonala;
- Peking–Csinhuangtao-vasútvonal - Kína első kétvágányú, villamosított vasútvonala;
- Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal - a világon leggyorsabban megépített, leghosszabb egyszerre átadott, a világ két leghosszabb hídját magába foglaló, egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala.
Lásd még
További információk
- Kína 110,000 km vasúti pályát épít 2010-ig
- Attus: Kína I. - A vasútfejlesztés előzményei - Attus.hu. attus.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- Attus: Kína II. - A nagy sebességű vasút - Attus.hu. attus.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- Ministry of Railways (angolul)
- Chinese Railways (angolul)
- Shanghai Maglev Transrapid (angolul)
Vasúti térképek
- Thorsten Büker: www.bueker.net - Kína vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- Railway map of China (1). dupla vágányú vonalak, villamosított vonalak és épülő vonalak 2001 körül
- Railway map of China (2). Vasúti térkép az 1990-es évekből
- Railway map of China (3). Vasúti térkép az 1980-as évekből
- Railway map of China (4). Vasúti térkép 2006-ból
- Railway map of China (5). Egy nagyon nagy térkép Kína vasúthálózatáról angol és kínai nyelven
Források
- ↑ a b c d e CIA - The World Factbook
- ↑ a b (Chinese) "2013年铁道统计公报" Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ (Chinese) "中国高铁总里程达11028公里占世界一半" 新华网 2014-03-05
- ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
- ↑ CIA - The world factbook
- ↑ Archivált másolat. [2009. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
- ↑ Infrastrukturális boom (magyar nyelven), 2008. február 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ www.eeo.com.cn
- ↑ Kínai tehervonatok lendíthetik fel a záhonyi MÁV-állomást (magyar nyelven), 2008. január 15. [2008. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
- ↑ Top 10 landmark railways -- Beijing Review. bjreview.com, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)