Ugrás a tartalomhoz

Juhtúró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juhtúró
Gyártás helyeKárpátok
Alapanyagok
  • juhtej
  • kecsketej
  • tehéntej
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhtúró témájú médiaállományokat.

A juhtúró vagy brindza (ukrajnában: бриндза, гуцульська бриндзя, lengyelül és szlovákul: bryndza, románul: brânză) juhtejből készült sajtféleség, melyet főképp Szlovákiában, Romániában, Moldovában és Szerbiában, valamint Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon, továbbá Csehországban, Morvaország egyes részein készítenek. A brindza krémszínű, jellegzetesen erős illatú és ízű, karakteres, morzsalékos, enyhén nedves sajt. Ízleléskor először enyhe ízt ad, ami aztán erőssé, majd lecsengéskor enyhén sóssá változik. Készítésének módja országonként eltérő lehet.

Etimológia

[szerkesztés]

Magyarországon többek között brindza vagy juhtúró néven ismert termék. Oroszországban брынза, Szerbiában brenca, a német nyelvterületen Brimsen, jiddisül pedig ברינזע a neve. Az előbbi elnevezések egybevágnak a román brânză szóval, ami abban a nyelvben nem valamilyen sajtfajtát jelöl, hanem egyszerűen csak sajtot jelent. A kifejezés valószínűleg a római kor előtti időkből származik. Magyarországon kívül néha Szlovákiában, Dél-Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is brynzának hívják.

Története

[szerkesztés]

A „vlach sajtot” jelölő brençe szót először Dubrovnik horvát részén írták le 1370-ben. Magának a bryndza szónak az első írásos emléke a Magyar Királyságban született 1470-ben. A Magyarországgal szomszédos lengyelországi Podhaléban 1527-ben írtak róla először.

A brindza szó a magyar népnyelvből hiányzik. A gyimesi csángók és a moldvai magyarok bronzának nevezik a sajtféleséget, országosan pedig általában oltott túrónak, zsíros túrónak vagy túrónak.[1]

A brindzát Ausztriában és Magyarországon liptóinak (Liptauer) is nevezik az egykori északi magyar vármegye, Liptó után. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, a Felvidék elvesztésével mindkét országban hiánycikké vált a juh, a juhtej és a juhsajt, s megdrágultak ezek a termékek. Ekkoriban kezdték a brindzát tehéntejből készíteni mindkét országban, pl. az Alföldön, Békéscsabán.[1]

A brindza Szlovákiában a bryndzové halušky nevű nemzeti étel fő összetevője. A bryndzové halušky juhsajttal kevert galuska, melynek tetejére sült szalonnát hintenek. Magyarországon ezt az ételt gyakran sztrapacskának nevezik tévesen, az igazi sztrapacska valójában másféle alapanyagokból készül.

Feltételezések szerint a brindza modern változatát szlovák parasztok fejlesztették ki a 18. században, akik komoly sajtgyártási hagyományt teremtettek ezzel a Tátra térségében és fontos árucikket termeltek a Habsburg Birodalom piacaira.

2007-től az Európai Unióban a bryndza podhalańska (podhalei brindza) név oltalom alatt álló megnevezés.[2] Ez az első olyan lengyel élelmiszertermék, ami európai oltalmat kapott.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bryndza című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Törs Antal: Pogácsasajt és juhtúrógyártás; Tejgazdasági Szemle, Bp., 1939