Rajk László (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ifj. Rajk László szócikkből átirányítva)
Rajk László
Rajk László 2013 júniusában
Rajk László 2013 júniusában
Született 1949. január 26. (68 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Rajk Judit
Szülei Rajk László
Foglalkozása építész, politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Kitüntetései Kossuth-díj

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajk László témájú médiaállományokat.

Rajk László (Budapest, 1949. január 26.) Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék egykori tagja, politikus.

Élete[szerkesztés]

Apja Rajk László belügyminiszter volt, akit 1949 októberében, Rajk egyéves kora előtt kivégeztek. Rajkot anyjától, Földi Juliannától is elszakították, aki csak 1954-ben, börtönből való szabadulása után kaphatta vissza fiát. Rajk 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kezdte meg tanulmányait, és itt végzett 1972-ben; később a montréali McGill Egyetemen (1975–1976) tanult, ahol 1978-ban mesteri fokozatot is szerzett. 1978 és 1981 között a BME Mesteriskolájának is hallgatója volt. 2005-ben "Doctor of Liberal Arts – DLA" tudományos fokozatot szerez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. 2002-től a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) rendes tagja.

1972-től 1975-ig a Lakóterv, 1975-től 1986-ig az Iparterv építésze volt. 1989 és 1991 között a Mafilm látványtervezőjeként dolgozott, 1995-től pedig saját vállalkozása vezető tervezője. 1992-től filmépítészetet tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2004-től pedig a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának a tagja.

A kezdetektől tagja volt a demokratikus ellenzéknek, ahová az avantgárd művészeti mozgalmon keresztül jutott el, amelynek építészként lett tagja. 1980-tól hivatalosan nem kaphatott munkát; 1981-ben Demszky Gáborral és Nagy Jenővel megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait grafikailag ő tervezte, lakásán pedig megnyitotta az úgynevezett „Rajk-butik”-ot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. 1983-ban azonban sorozatos házkutatások után a hatalom végül elkobozta a lakását, amely a butik megszűnését eredményezte. 1985-ben, az úgynevezett „kettős jelölés” bevezetése után ennek ellenére megpróbált elindulni képviselőjelöltként, amit a karhatalom ellehetetlenített: az akkor megszokott módszer szerint embereivel jó előre megtöltötte a termet, így a Rajk támogatására összegyűlt emberek már nem fértek be a terembe, és ő nem tudta megkapni a jelölőgyűlés többségének elinduláshoz szükséges támogatását.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja volt. Az első szabad országgyűlési választásokon, 1990-ben bekerült a törvényhozásba, amelynek 1996-ig tagja volt. Parlamenti működése során a kulturális bizottság, 1994-től két éven át a külügyi és az európai integrációs ügyek bizottságának tagja volt. 1996-ban visszavonult a mindennapi politizálástól, de az országgyűlési választásokon képviselőjelöltként azóta is minden alkalommal indult az SZDSZ listáján, ahogyan az önkormányzati választásokon is az SZDSZ fővárosi listáján.

1989-től 1991-ig az SZDSZ ügyvivője volt, majd 2000 és 2001 között, Demszky Gábor elnöksége idején újra elvállalta ezt a funkciót. Alapításától tagja volt a párt Országos Tanácsának, 1992 és 1997 között annak elnökségének is, 2000-től 2001-ig pedig a budapesti választmány elnöke volt.

2009. július 13-án több alapító taggal együtt, kilépett az SZDSZ-ből,[1] majd egy hónappal később több liberális személlyel együtt megalapította a Szabadelvű Polgári Egyesületet.[2]

Egy Rajk László által megfogalmazott, 2004. február 4-én, az akkori TV1-en elhangzott gondolat: „A demokrácia unalma sokkal jobb, mint a diktatúra izgalma!”[forrás?]

Művei[szerkesztés]

Épületei[szerkesztés]

„Barokkot vagy modernet tervezni egyforma kihívás. Mindkettő egy absztrakt rendszer végigvitele, kizárólag csak türelem és kitartás kérdése. Ha az egyik giccs, úgy a másik is az. Itt a tervezői gondolat nem lehet eredeti, csak a rendszer (a stílus) az.

Az eklektika mindenki számára az eredetiséget kínálja. A tervező nem egy rendszeren belül gondolkodik szolgai módon, hanem különböző rendszerek logikájával bíró elemek halmazát szervezi egy új rendszerré. Az eklektika minden alkotó számára radikálisan újat kínál.”

– (Rajk László, Radikális eklektika, 2000, Jelenkor)

  • 1978 a Budapesti Hulladékhasznosítómű munkásszállója
  • 1981 a KÉV siófoki üzemcsarnoka
  • 1984 Műteremház (a Károlyi Mihály Alapítvány vence-i székhelyén, Bachman Gáborral és Nagy Bálinttal)
  • 1989 Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének építészeti installációja (Bachman Gáborral)
  • 1995 a budapesti Stúdió K Színház belsőépítészete
  • 1996 a budapesti Corvin Mozi rekonstrukciójának belsőépítészeti munkája
  • 1998 a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel)
  • 1999 a budapesti Moulin Rouge mulató rekonstrukciója
  • 1999 Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor épülete
  • 2002 Lehel Csarnok
  • 2004 Restauráló Műhely és Kutatóközpont az Aquincum Múzeum Projekt keretében (Balázs Jánossal)
  • 2004 egy budapesti klasszicista épület teljes körű műemléki rekonstrukciója
  • 2004 műemléki rekonstrukció és magyar állandó emlékkiállítás az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum 18. blokkjában
  • 2006 Stúdió K Színház új színházi terének belsőépítészete
  • 2006 a veszprémi 1956-os emlékmű és emlékpark
  • 2007-2008 Aquincumi Múzeum új épülete
  • 2008 Nagy Imre Emlékház rekonstrukciója és az új állandó kiállítás terve

Kiállításai[szerkesztés]

  • 1977 Öt terv (Szegő Györggyel a Fészek Klubban)
  • 1979 Szuper pöce (a Bercsényi Klubban)
  • 1980 Ablak-fal-fal-ablak (a Bercsényi Klubban)
  • 1981 Találkozás Bachman Gáborral a hídon (Bachman Gáborral a Bercsényi Klubban)
  • 1982 Meghosszabbított lélek háza (Bachman Gáborral és Vető Jánossal a Bercsényi Klubban)
  • 1982 Építészeti tendenciák (az Óbuda Galériában)
  • 1983 Keszthely városközpont rehabilitációja (Nagy Bálinttal, Ekler Dezsővel, Gyarmathy Katalinnal, Pikler Katalinnal és 75 másik magyar építésszel a lille-i Hôtel de Ville-ben)
  • 1984 Plánum/Beteg ház (Bachman Gáborral, Kovács Attilával, Szalay Tiborral és Vincze Lászlóval az Almássy téri Szabadidőközpontban)
  • 1984 a Károlyi Alapítvány éves kiállítása (Nagy Bálinttal a franciaországi Vence-ban)
  • 1985 Neue Linie in Ungarn [„Magyarországi új vonal”] (Bachman Gáborral, Kovács Attilával, Szalay Tiborral és Vincze Lászlóval a bécsi Messepalastban[3])
  • 1986 Tervek (Bachman Gáborral, Kovács Attilával és Szalay Tiborral a Dorottya Galériában)
  • 1987 Felfüggesztett fény (a lyoni Elac Galerie-ben)
  • 1987 Dialogue Ordinaire [„Hétköznapi párbeszéd”] (a budapesti Francia Intézetben)
  • 1989 Szimmetria (a budapesti Nemzeti Galériában)
  • 1990 Hazug mint a híd (a budapesti NANE Galériában)
  • 1991 Broken Sculpture [„Törött szobor”] (Bachman Gáborral a brémai Neues Museum Weserburgban)
  • 1991 HaraShow – politikai képregény (Haraszti Miklóssal a pécsi Művészetek Házában)
  • 1992 Az idegen szép (a budapesti Fiatal Művészek Stúdiójában)
  • 1993 NANE gyűjteményes kiállítás a pécsi Művészetek Házában
  • 1994 ’80-as évek gyűjteményes kiállítás az Ernst Múzeumban
  • 1995 Hommage à Moholy-Nagy (a budapesti Galéria '56-ban)
  • 1996 Dekonstruktivisták (csoportos kiállítás a pécsi Művészetek Házában)
  • 1996 Dekonstrukció a hazai építészetben (csoportos kiállítás a győri Hajó Galériában)
  • 1996 Jenseit von Kunst [„A művészet másik oldala”] (a grazi Neue Galerie-ben és a budapest Ludwig Múzeumban)
  • 2000 L'autre moitié de l'Europe (Bachman Gáborral a párizsi Galerie National du Jeu de Paume-ban)
  • 2000 Radikális eklektika – tervezett pusztulás (a budapesti Goethe Intézetben)
  • 2000 Szamizdat-kiállítás Berlinben
  • 2004 Auschwitzi Falak (a budapesti N&n Építészgalériában)
  • 2004 Kulcshelyzet 1983 nyara (a 2B Galériában)
  • 2004 Waldsee 1944 (csoportos kiállítás a 2B Galériában)[4]
  • 2005 Kis magyar képregénytörténet (csoportos kiállítás a budapesti Kartoon Galériában)

Jelentősebb kiállítási látványtervei[szerkesztés]

  • 1994 Holokauszt Magyarországon – Emlékkiállítás a magyar holokauszt 50.évfordulóján (BTM, Budapest)
  • 1996 Nagy Imre-emlékkiállítás az 1956-os Forradalom 40. évfordulója tiszteletére (BTM, Budapest)
  • 1996 Millennium K.u.K. keretben (Rathaus, Bécs)
  • 1996 Az ellenforradalom reprezentációja (Soros Alapítvány Szabad Európa Archívuma, Budapest)
  • 1996 1956 a francia sajtó tükrében (Francia Intézet, Budapest)
  • 1996 100 éves a földalatti (BTM, Budapest)
  • 1998 Egy nagyváros születése, Pest-Buda-Óbuda egyesülése (BTM, Budapest)
  • 2000 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Akademie der Künste, Berlin & Forschungstelle Osteuropa an der Universitat Bremen)
  • 2002 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Európa Parlament kiállítótere, Brüsszel)
  • 2002 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Nemzeti Múzeum, Prága)
  • 2002 Happiness, City, Space – építészeti utópiák az európai építészetben, 1945-2000 (az Akademie der Künste és a rotterdami Architectural Institute közös rendezésében.)
  • 2003 Kitalált hagyomány, az aratóünnepektől az új kenyér ünnepéig (Néprajzi Múzeum, Budapest, kurátor: Kovács Ákos)
  • 2004 Az elárult állampolgár – a magyar holokauszt emlékére (a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban, Oświęcim, Lengyelország)
  • 2004 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Millenáris Park, Budapest)
  • 2005 Sámánszobrok, kőjaguárok – Ecuador ősi művészete (kurátor: Gyarmati János, Néprajzi Múzeum, Budapest)
  • 2007-2008 az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása (Csernus Erzsébettel)
  • 2008 Nagy Imre Emlékház új állandó kiállítása
  • 2010 Budapest20 - multimédiás kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban
  • 2011 "Itt lakott Rosenthal" - a Magyar Zsidó Levéltár új állandó kiállítása

Filmépítészet[szerkesztés]

Látvány- és díszlettervezés

  • 1979 Erdély Miklós: „Verzió”
  • 1979 Elek Judit: „Martinovics
  • 1981 Gothár Péter: „Megáll az idő
  • 1981 Mész András: „Románc”
  • 1981 Surányi András: „Ninive”
  • 1984 Cantu Mari: „Emberevő szerelme” (Bachman Gáborral)
  • 1985 Gothár Péter: „Idő van” (Bachman Gáborral)
  • 1986 Szirtes András: „Lenz”
  • 1987 Dobray György: „Szerelem második vérig
  • 1987 Gothár Péter: „Tiszta Amerika”
  • 1987 Mészáros Márta: „Piroska és a farkas”
  • 1987 Sándor Pál: „Miss Arizona” (Bachman Gáborral)
  • 1988 Rick King: „Erőltetett menet” (eredeti címe: Forced March)
  • 1988 Walter Hill: „Vörös zsaru” (eredeti címe: Red Heat)
  • 1989 Szász János: „Szédülés”
  • 1989 Costa-Gavras: „Zenedoboz” (eredeti címe: Music Box)
  • 1992 Tony Gatlif: „Latcho Drom” (a magyarországi cigányságról)
  • 1994 Jancsó Miklós: „Holocaust Magyarországon”
  • 1995 Sára Júlia: „Ez van, Azarel”
  • 1995 Sándor Pál: „Ég a város”
  • 1997 John Irvin: „Harctéri harsonák” (eredeti címe: When Trumpets Fade)
  • 1998 Joseph Sargent: „Bűn és bűnhődés” (eredeti címe: Crime and Punishment')
  • 2000 Gothár Péter: „A leghidegebb éjszaka”
  • 2000 Giles Foster: „Koldus és királyfi” (eredeti címe: The Prince and the Pauper)
  • 2002 Roger Young: „Dracula”
  • 2006 Mikael Salomon: „The Company”
  • 2007 Tarr Béla: „A londoni férfi”
  • 2007 Nemes Jeles László: „Türelem”
  • 2008 Győrik Mihály: "A rettegés völgye"
  • 2008 Tom Hooper: „John Adams”
  • 2009 Nemes Jeles László: „The Counterpart”
  • 2009 Kenyeres Bálint: „A repülés története”(eredeti címe: History of Aviation)
  • 2010 Nemes Jeles László-Várkonyi Tímea: „Az úr elköszönt”
  • 2010 Tarr Béla: „A torinói ló
  • 2015 Nemes Jeles László: „Saul fia

Színpadi díszletek[szerkesztés]

  • a Najmányi László vezetésével működő Kovács István Stúdió tagjaként Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezője
  • 1975 Christopher Marlowe: „Faust” (Ódry Színpad, Varsányi Anikó rendezése)
  • 1977 Georges Feydeau: „Zsákbamacska” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése)
  • 1978 Tadeusz Różewicz: „Az éhezőművész elmegy” (Ódry Színpad, Szikora János rendezése)
  • 1979 Franz Kafka: „A per” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1979 Ábrahám Pál: „Viktória” (Pécsi Nemzeti Színház, Sík Ferenc rendezése)
  • 1980 Henrik Ibsen: „A sellő” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1980 Stanisław Ignacy Witkiewicz: „Vízityúk” (Miskolci Nemzeti Színház, Fodor Tamás rendezése)
  • 1980 Nádas Péter: „Takarítás” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése)
  • 1980 Stein–Kovács: „A szabin nők elrablása” (Pécsi Nemzeti Színház, Ács János rendezése)
  • 1981 Jean Genet: „Paravánok” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése[5])
  • 1981 Carlo Goldoni: „Nyári kalandozások” (Győri Kisfaludy Színház Kamaraszínháza, Szikora János rendezése)
  • 1981 Bernard Pomerance: „Elefántember” (Pesti Színház, Kapás Dezső rendezése)
  • 1981 Bohumil Hrabal: „Bambini di Praga” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése[6])
  • 1982 Thomas Bernhard: „Pisztrángötös” (Pesti Színház, Szikora János rendezése, Bachman Gáborral)
  • 1982 Fodor Antal–Presser GáborJohann Sebastian Bach: „Próba” (Erkel Színház, Fodor Antal rendezése, Bachman Gáborral)
  • 1984 Peter Schaffer: „Gyilkos” (Pesti Vigadó, Dobray György rendezése, Bachman Gáborral)
  • 1984 Hobo Blues Band: „Vadászat” (Budapest Sportcsarnok, Bachman Gáborral)
  • 1985 Jeles András: „Drámai események” (Dobozy Imre „Szélvihar” című darabjából, Monteverdi Birkózókör, Budapest, Jeles András rendezése[7])
  • 1989 Franz Kafka: „A kastély” (Szolnoki Szigligeti Színház, Fodor Tamás rendezése)
  • 1989 Eörsi István: „Az utolsó szó jogán” (Játékszín, Babarczy László rendezése)
  • 1990 Kárpáti Péter: „Az út végén a folyó” (Pesti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1992 Hobo Jim Morrison-estje a Merlin Színházban (Szikora János rendezése)
  • 1993 Bódy Gábor–Valerij Jakovlevics Brjuszov: „Tüzes angyal” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1994 Hobo: „I love you Budapest” (Radnóti Színház, Valló Péter rendezése)
  • 1995 Kacsóh-Heltai-Bakonyi: JÁNOS VITÉZ (Miskolci Szabadtéri Színház, Tasnádi Márton rendezése)
  • 1995 Parti Nagy Lajos: „A test angyala” (Merlin Színház, Tasnádi Márton rendezése)
  • 1995 Neil Simon: „Hotel Plaza” (Játékszín, Szirtes Tamás rendezése)
  • 1996 Edward Albee: „Kényes egyensúly” (Játékszín, Tordy Géza rendezése)
  • 1996 Eugène Ionesco: „Székek” (Thália Stúdió és Szolnoki Szigligeti Színház, Fodor Tamás rendezése)
  • 1997 Ingmar Bergman–Stephen Sondheim: „Egy kis éji zene” (Madách Színház, Szirtes Tamás rendezése)
  • 1997 Samuel Beckett: „Végjáték” (Komédium Színpad, Darvas Iván és Jordán Tamás rendezése)
  • 1998 Neil Simon: „A Napsugár-fiúk” (Játékszín, Balázsovits Lajos rendezése)
  • 2001 Halász Péter: „Slicc” (Városi Színház, Halász Péter rendezése)
  • 2002 Kapecz Zsuzsa–Pataki Éva–Selmeczi György: „Vedd könnyen, szivi!” (Új Színház, Selmeczi György rendezése)

Grafikai munkák[szerkesztés]

Az AB Független Kiadó szamizdatkönyveinek borítói

Könyvei[szerkesztés]

  • 2000 Földalatti vonalak (Demszky Gáborral és Sasvári Edittel, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • 2000 Radikális eklektika. Kölcsönzött evidenciák (Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • 2002 Happiness, City, Space („Boldogság, város, tér”, Birkhausen, Berlin)
  • 2005 Réteges építészet" (Terc Kiadó, Budapest)
  • 2008 Dekonstrukciós folyamatok Kelet-Európában" (in: Instant Cities- Herbert Wright, BlackDog Publishing, London)

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lavina: tucatnyi alapító tag lépett ki a törpepártból
  2. Új párt lehet a szabadelvű egyesületből Index, 2009. augusztus 17.
  3. Egy évvel később a szintén bécsi Tatgalerie-ben is kiállították.
  4. Ugyanezt a kiállítást 2005-ben megrendezték a berlini Collegium Hungaricumban és a New York-i Hebrew Union College Museumban is.
  5. Az előadást a bemutató előtt betiltották.
  6. Bachman Gáborral, Erdély Miklóssal, Haraszthy Istvánnal, Pauer Gyulával, Szegő Györggyel, Vajer Tamás, Nagy Bálinttal.
  7. Bachman Gáborral és Nagy Bálinttal.
  8. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Duncan Shiels: A Rajk fivérek, Vince Kiadó, 2007.
  • szerk:Eichwede-Dalos: Szamizdat, Európai Kulturális Alapítvány-Stencil Alapítvány., 2004. (kiállítási katalógus)
  • Duplan-Giret: La vie en rouge Seuil, Paris 1994.
  • Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék, T-Twins Könyvkiadó Kft., 1995. (Interjúk, dokumentumok)
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 116–124.)