Folly Arborétum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Folly arborétum szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Folly Arborétum
Folly Gyula közgazdász domborműve a gyűjtemény kertjében felállított emlékoszlopon (Dr. Korom János felvétele)
Folly Gyula közgazdász domborműve a gyűjtemény kertjében felállított emlékoszlopon (Dr. Korom János felvétele)
Elhelyezkedése
Ország  Magyarország
HelyszínBadacsonytomaj
Folly Arborétum (Veszprém megye)
Folly Arborétum
Folly Arborétum
Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 46° 48′ 38″, k. h. 17° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 38″, k. h. 17° 32′ 43″
Általános adatok
Alapítás ideje 1907
Alapítója Folly Gyula
Fenntartó Folly család
Típusaarborétum
Terület0,036 km²
Növények egzóta fák, cserjék
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Folly Arborétum témájú médiaállományokat.

A Folly Arborétumot, az élő „fenyőmúzeumot” a Balaton északi partján, Badacsonytomaj mai településrészén, Badacsonyörsön az 1900-as évek elején hozta létre dr. Folly Gyula (1867– 1915) pécsi orvos, a Zsolnay család volt háziorvosa. 1907-ben hivatalosan is megalapította az arborétumot.[1][2] Ma a magángyűjtemény a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Gerd Krüssman(wd) (1910–1980), botanikus és dendrológus elismeréssel szólt a gyűjteményről: „olyan mint egy ékszerdoboz, kicsi, de minden darabja kincset ér![3] A többnyire fenyőkből álló gyűjtemény a Kisörsi-hegy[4] déli oldalában, a Balatonhoz közel található.[5] Az arborétum ma három különböző korú növénypopulációt tartalmaz. A Folly család több mint száz éve gyűjti a különleges ciprusokat, cédrusokat és fenyőket a Badacsony oldalában. A család által visszavásárolt földön, a kibővült arborétumban és a hozzá csatlakozó erdőben, mintegy 400 fenyőféle és 200 lombos fa és cserje virul.[6]

A bemutató arborétum a hozzátartozó faiskolával, szőlővel és pincészettel egy egységet alkot.[7] A faiskolában kizárólag saját szaporítású növényeket állítanak elő. Elvetik a növényritkaságok ősszel összegyűjtött, fenyőtobozokból kinyert jó minőségű magtermését, majd miután kikeltek a növények,a palántákat konténerekben nevelik tovább, a különleges fenyőkről szedett oltógallyakkal különböző kertészeti változatokat árusítanak a látogatóknak.[8] A Folly Arborétum és Borászat alapítása is a növénykert létrehozójához kötődik, aki már 1878-ban megépítette a ma is használatban lévő pincét. A badacsonyi történelmi borvidék hagyományait őrizve, főként fehérborokkal foglalkoznak, azok közül is a környékre jellemző fajtákat – szürkebarát, muscat ottonel, budai zöld, olaszrizling, kéknyelű, rajnai rizling – részesítik előnyben.[9][10]

Az arborétum 2017-ben az év egyik legjobb ökoturisztikai helyeként, a tanösvény kategóriában megkapta az év ökoturisztikai létesítménye díjat.[11]

Az arborétum jellege, funkciója[szerkesztés]

Az arborétum idős fenyőfái a Kisörsi-hegy déli lejtőjén, háttérben a Balaton széles víztükre

Az arborétum területe 3,6 hektár,[2] a közvetlenül kapcsolódó erdőterület 1,6 hektár. Botanikai értékei mellett tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is fontosak. A Kisörsi-hegy déli oldaláról páratlanul szép kilátás nyílik az Örsi-hegyre, a Badacsony felé és az ábrahámhegyi Szent Iván-kápolnára. A Balaton szemközti oldalán a Fonyódi-hegy jellegzetes kettős dombja emelkedik a víztükör fölé. Láthatóak innen az ország egyik leghíresebb szőlőterületének a történelmi badacsonyi borvidéknek a hosszan kígyózó szőlősorai és művészi igénnyel kialakított présházai.

A legidősebb telepített fák 90–100 évesek. A második világháború után telepítettek 35–55 évesek, az utolsó generáció növényeinek kora néhány évtől 35 évig terjed. Bár az arborétum kicsi, dendrológiai értékei nemzetközileg elismertek. Az örökzöldekből álló gyűjtemény lehetőséget ad a fenyőfélék növényrendszertani bemutatására, ezért oktatási bázisterületként is használatos. Jelentős értékűek az atlaszcédrusok. Az arborétumban rendszeresek a honosítási, nemesítési kísérletek, az ökológiai és fenológiai megfigyelések. Kiemelkedő szerepe van a ciprusfélék (Cupressaceae) és cédrusok (Cedrus spp.) meghonosításában, szaporításában.

Földünkön mintegy ezer nyitvatermő[12] faj él, ebből hatszáz a mérsékelt égövi faj, illetve természetes változat — a Folly-arborétumban megtaláljuk ezek ötödét (130 fenyőfaj, 20 lomblevelű fafaj, 20-30 örökzöld és lombhullató cserje). Jelenleg 16 boróka (Juniperus) faj él itt, némelyik több változatban. A jegenye-, illetve lucfenyők több mint 15 faja nő itt annak ellenére, hogy számukra a száraz, napos, délnek néző domboldal nem kedvező. A „hosszútűs fenyők” (népies nevén répafenyőPinus spp.) számos egyede igen jól viseli a száraz körülményeket; 35 fajuk él itt.

Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő kibúvás[13][14] és a terület eredeti növénytársulásának tekinthető a tölgyes erdő is emeli.

Történelem[szerkesztés]

A Folly Arborétum kertjének részlete

Ezen élő „fenyőmúzeum” megteremtése, fenntartása, fejlesztése és megőrzése a Folly család négy generációjának nevéhez kötődik.[15] Dr. Folly Gyula (1867–1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány[16] helyére – külföldön őshonos – egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi. Ekkor került Magyarországra az első óriástobozú fenyő (Pinus coulteri) példány is a Hesse-faiskolából a Folly Arborétumba. Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Esősorban a mediterrán éghajlatról származó és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette. Felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal (Barbier et Co, Hesse[17], Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner, Veicht and Son, London-Chelsea), amelyek a kiválasztott anyagot több éven át előnevelve, kosarakban szállították. Mintegy 100 növény telepítése során 60 m³ követ termeltek ki a kézzel ásott ültetőgödrökből. A növények ültetéséhez szükséges vizet fából készült edényekben szállították fel a Balatonból szamárháton. A telepítéseket kerttervezési elképzelés nem előzte meg, mivel a 20. század elején Magyarországon még ismeretlen fajokat telepítettek, ismeretlen volt a fák várható mérete. A kezdeti kerttervezés hiánya matt az arborétum magja jelenleg helyenként sűrű, a tisztások foltjai pedig ott találhatóak, ahol a növények az aszályos időszakban kipusztultak.

Balatoni panoráma a Folly Arborétum kertjéből. Kezdetben a fák számára a Balatonból faedényekben, szamárháton szállították fel a vizet

Az alapító halála és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum gyűjteményének fejlesztése. Ezalatt a család – az édesapa iránti tiszteletből – igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet. 1950-ben a családi birtok jelentős része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került, de az alapító fia, Dr. Folly Gyula (1911–1979) közgazdász 1953-ban újra megkezdte az egzóták (idegen éghajlatról áttelepített, ritka, szokatlan növények) telepítését. Először az arborétumban található lakóház előkertjét, környékét ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlasz cédrus állományszerű telepítése és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése. A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, Folly Gyula (1943–2011) agrármérnök végezte. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosította az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. Természetesen a gyűjteményes kert idősebb részén is végeztek további ültetéseket.

1981-ben Folly Gyula Nyugat-Európai gyűjtőútjáról mintegy száz „új” növényfajt, illetve fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat is. Az 1989-es rendszerváltást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került. Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park[18] fokozottan védett területéhez tartozik. Az arborétum fenntartási munkája, tervszerű, összehangolt fejlesztése az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága támogatásával folyik. A természetvédelmi felügyeletet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága látja el. Édesapjuk halála után ma dr. Folly Réka és Folly Judit igazgatják az intézményt. Egy-egy váratlan vaddisznótámadás a gondosan összegyűjtött, elültetésre váró magok ellen, vagy a fák ágaira ráfagyott jégtömbök mind-mind komoly kihívást jelentenek számukra.[19] 2019. december 31-ig egy pályázatnak köszönhetően ingyenesen fogadják az előre bejelentkezett iskolai csoportokat, akiknek külön programot is szerveznek, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, növény ültetését is gyakorolhatják a diákok.[20]

Természeti viszonyok[szerkesztés]

A Folly Arborétum térképen, 8257 Badacsonyörs, Kápolnavölgyi u. 25.[21]

A földtörténet perm időszakában, az őstenger partjához közel, a szárazföldön rakták le kisebb-nagyobb vízfolyások azt durva törmeléket, ami idővel a ma ismert vöröshomokkővé cementálódott. A déli lejtőn lefelé haladva a homokkövet konglomerátum-sziklák váltják fel, ahogy anyaga egyre kavicsosabbá válik. A lejtő alsó részén a homokkövet lösz fedte el, és alakult vályogtalajjá. A lejtőn különféle típusú talajokat találunk attól függően, hogy az adott rész a közelmúltban lepusztult, vagy éppen ellenkezőleg, olyan tereplépcső volt, amin a föntebbről lehordott szemcsék le tudtak ülepedni. Következésképpen kis távolságokon belül erdőtalajok, ezek lejtőhordalékai és erodált (váztalaj[22]) formái váltják egymást.

Az arborétum alsó része enyhén lejt a Balaton partja felé

Az arborétum alsó része enyhén lejt, az Öreg-arborétumban és fölötte a tölgyes erdőben a lejtő meredekebb (20–30%-os). A tengerszint feletti magasság 159–235 méter közötti.

A mai arborétum nagy része régebben szőlő volt. A szőlőtermeléshez teraszokat kellett kialakítani. A támfalakkal csökkentették a terület lejtését és vele, az eróziót, javították a talaj vízellátását és víztartó képességét.

Az arborétum fenyőfái

A szárazföldi (kontinentális), a mediterrán és az atlanti légáramlatok a Balaton nyugati térségében váltakozva érvényesülnek. A csapadék évi átlagos mennyisége 650 mm körüli; ebből a tenyészidőszak csapadékösszege mintegy 400 mm.

A helyi klíma ennél jóval kedvezőbb:

  • egyrészt igen előnyös a Balaton nagy vízfelületének fény- és hővisszaverő hatása;
  • másrészt az Örsi-hegy, Ábrahám-hegy és a Bagó-kő mintegy körülöleli a fenyőkertet, menedéket nyújtva az északi és keleti szelek ellen. A délről érkező, páradúsabb balatoni levegőt a domborzat szinte megfogja, az egyebütt szokásost jóval meghaladó páratartalmat biztosítva a hegyív karéjában. Az északi szelek elleni védőhatást fokozza az arborétum fölötti erdő és a külön e célra telepített erdeifenyő sáv is. A délnek néző domboldal az egyéb irányokba lejtő területeknél lényegesen jobban felmelegszik. A hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igénylő fajok részére ez a termőhely már túlságosan meleg és száraz.

Az arborétumban élő különleges növények[szerkesztés]

Sequoiadendron giganteum – Óriás mamutfenyő éretlen, zöld toboza
Pinus coulteri – Óriástobozú fenyő toboza[23] kaliforniai élőhelyén
Torreya californica(wd) – Kaliforniai nagymagvú tiszafa magvai
Abies normanniana – Kaukázusi jegenyefenyő éretlen viaszos tobozai

Faiskolai különleges magvak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egy pécsi varázsvilág a Balatonparton (magyar nyelven). pecsma.hu
  2. a b Folly arborétum (magyar nyelven)
  3. Folly arborétum Kezelő erdőgazdálkodó: Folly Gyula (magyar nyelven). veszprem.erdoinfo.com
  4. Kisörs- Szőlőhegy (Badacsonyörs) rövid története - Badacsony (magyar nyelven). badacsony.com
  5. Légifénykép az arborétumról
  6. Fenyőarborétum (magyar nyelven). turistautak.hu
  7. Folly Arborétum és Borászat (magyar nyelven). borterkep.eu
  8. Folly arborétum faiskola (magyar nyelven). follyarboretum.hu,
  9. Folly Arborétum és Borászat (magyar nyelven). borsevik.hu
  10. A Folly Arborétum szőlői (magyar nyelven). follyarboretum.hu
  11. A badacsonyörsi Folly Arborétum lett év egyik legjobb ökoturisztikai helye (magyar nyelven). hajozas.hu
  12. A nyitvatermők női ivarú virágaiban a termőlevelek nem forrtak össze zárt termővé, magkezdeményeik szabadon, nem pedig egy zárt magházban fejlődnek
  13. A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka–Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában.
  14. A Balatonfelvidéki Homokkő (magyar nyelven). termeszetvilaga.hu
  15. Badacsonyörsi arborétum lett az idei év egyik legjobb helye (magyar nyelven). We Love Balaton, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. október 19.)
  16. Cseres - kocsánytalan tölgyesek (magyar nyelven). elte.hu
  17. Herm.A. Hesse Baumschulen Hauptkatalog 1963/64.
  18. Balaton-felvidéki Nemzeti Park (magyar nyelven). Balaton-felvidéki Nemzeti Park
  19. Női kezek gondozzák a Badacsony cédrusait (magyar nyelven). welovebalaton.hu
  20. Az ükunoka viszi tovább a családi örökséget - ritka növények a Folly Arborétumban (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag.hu
  21. Folly Arborétum és Borászat. Google Térkép
  22. A váztalajok elsősorban fizikai és kémiai (nem biológiai) mállásból származó talajok, illetve talajtípusok, amelyekben a mésztartalom és az anyakőzettartalom igen eltérő, a humusztartalom pedig általában jelentéktelen
  23. House of cones (angol nyelven). houseofcones.com
  24. Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (10.) – Nagymagvútiszafák (magyar nyelven). okovolgy.hu
  25. The IUCN Red List of Threatened Species(tm) Juniperus drupacea (angol nyelven). iucnredlist.org
  26. Folly arborétum - Különleges növények
  27. Óriástobozú fenyő (Pinus coulteri)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Weboldalak magyarul[szerkesztés]

Weboldalak idegen nyelven[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]