Ferrari SF71H
| Ferrari SF71H | |
_(cropped).jpg) | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Ferrari |
| Előző | Ferrari SF70H |
| Következő | Ferrari SF90 |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Ferrari 062 EVO 1.6 V6[1][2] |
| Váltó | nyolc előre és egy rükverc sebesség |
| Tömeg | 733 kg |
| Üzemanyag | Shell V-Power |
| Gumik | Pirelli P Zero (száraz) Pirelli Cinturato (vizes) |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Scuderia Ferrari |
| Pilóták | 5.  Sebastian Vettel 7.  Kimi Räikkönen |
| Első verseny |  2018-as ausztrál nagydíj |
| Utolsó verseny |  2018-as abu-dzabi nagydíj |
| Futott versenyek | 21 |
| Győzelmek | 6 |
| Dobogós helyezések | 24 |
| Edzéselsőségek | 6 |
| Leggyorsabb körök | 4 |
A Ferrari SF71H egy Formula–1-es autó, melyet a Scuderia Ferrari tervezett meg és gyártott le, hogy ezzel versenyezzen a 2018-as Formula–1 világbajnokságon. Az autót Sebastian Vettel és Kimi Räikkönen vezette,[3] első éles bevetése pedig a 2018-as Formula–1 ausztrál nagydíjon volt. Vettel által adott becenevén ez a modell a "Loria". A Santander, mint főszponzor visszavonulása miatt az autón jóval kevesebb lett a fehér szín, és hangsúlyosabb a vörös. Japántól kezdve a Phillip Morris International promóciójában a "Mission: Winnow" feliratok kerültek a főszponzor helyére.
Az SF71H volt a turbókorszak addigi legsikeresebb Ferrarija: hat győzelmet és 24 dobogós helyezést szereztek vele. Bár a szezon elején egyértelműen a mezőny legerősebb autója volt, később visszaesést produkáltak, és ez mindkét bajnoki cím elvesztéshez vezetett.
Kinézete és fejlesztések[szerkesztés]
Az SF71H-nak az elődjénél, az SF70H-nál hosszabb a kerekek közötti távolsága, és megújították a hűtési rendszert is. A Ferrari tovább fejlesztette azt a filozófiáját, hogy az ütközőzónát a terelőszárnyakon kívülre helyezze át.[4] Bár a cápauszony-motorborítást betiltották, egy ahhoz hasonló, de jóval apróbb megoldást szereltek fel. A Spanyol Nagydíjon debütált újítással a kötelezően alkalmazandó fejvédő keret ("glória") szélére rögzítették a visszapillantó tükröket és egy apró szárnyat, de ezt az FIA nem engedélyezte.
Szingapúrra új fejlesztéseket raktak fel, amelyek nagyon nem váltak be. A Ferrari látványosan visszaesett, és mivel az orosz és a japán nagydíjak következtek ezután, ezek jellegéből adódóan nem is tudták kiértékelni a hibákat. Az USA nagydíjára aztán minden újítást levettek és így a teljesítmény újra megnőtt - de ekkor már késő volt, mert a Mercedes három futam alatt behozhatatlan előnyre tett szert.[5]
A szezon[szerkesztés]
Már a kezdetekkor látszott, hogy a Ferrari ebben az évben még erősebb kihívója lesz a Mercedes csapatának, mint az előzőben volt. Már nemcsak futamgyőzelmekre voltak képesek, hanem különösebb nehézség nélkül elérték a pole pozíciót is. Az idénynyitó ausztrál versenyt Vettel megnyerte, Räikkönen pedig harmadik lett. Bahreinben Vettel ismét nyert, aki pole pozícióból indult, de Räikkönen kiesett. Kínában egy balszerencsés futamon Vettel csak a nyolcadik helyen végzett, egy Max Verstappennel történt ütközést követően. Ezután Kanadában Vettel ismét nyert, majd a Brit Nagydíjon is. Németországban aztán egy esős futamon banális hibát vétve a safety car mögött haladva Vettel az élről csúszott ki és állt a gumifalba. Ekkor egy kisebb teljesítménybeli visszaesés történt, majd a Belga Nagydíjon ismét győzött Vettel. Olaszországban Räikkönen hosszú idő után először indulhatott pole pozícióból, de a csapat eltaktikázta magát, így a győzelmet nem szerezte meg, csak második lett, Vettel pedig negyedik. Miután Vettel az évben több győzelmet nem aratott, sőt többször még a dobogóra sem fért fel, világbajnoki esélyei elszálltak, és csak második lett. A Ferrari viszont egészen a végsőkig harcban volt a konstruktőri címért, köszönhetően Räikkönen formájának. A finn parádés versenyzéssel megnyerte az USA nagydíjat, majd két harmadik helyezést ért el. Bár utolsó futamán, mely a Ferrarinál búcsúversenye volt, kiesett, még így is a világbajnoki harmadik helyet érte el.
Teljes Formula—1-es eredménysorozata[szerkesztés]
| Év | Csapat | Motor | Abroncs | Versenyzők | Nagydíj | Pontok | Helyezés | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| AUS | BHR | CHN | AZE | ESP | MON | CAN | FRA | AUT | GBR | GER | HUN | BEL | ITA | SIN | RUS | JPN | USA | MEX | BRA | ABU | |||||||
| 2018 | Scuderia Ferrari | Ferrari 062 EVO 1.6 V6 t | P | ||||||||||||||||||||||||
| Kimi Räikkönen
|
3 | Ki | 3 | 2 | Ki | 4 | 6 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | Ki | 2 | 5 | 4 | 5 | 1 | 3 | 3 | Ki | 571 | 2. | ||||
| Sebastian Vettel
|
1 | 1 | 8 | 4 | 4 | 2 | 1 | 5 | 3 | 1 | Ki | 2 | 1 | 4 | 3 | 3 | 6 | 4 | 2 | 6 | 2 | ||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ferrari F1 2018, ecco la SF71H, Arrivabene: «Un pezzo d’eccellenza del made in Italy» (italian nyelven). Corriere della Sera, 2018. február 22. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
- ↑ Mitchell, Scott. „Pirelli to introduce new softest-compound pink-walled F1 tyre in '18”, autosport.com, Motorsport Network, 2017. november 12.. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ „2018 F1 Entry List”, Fédération Internationale de l'Automobile, 2018. február 1.. [2018. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 16.)
- ↑ Coch, Mat. „Ferrari reveals SF71H 2018 Formula 1 entry”, Speedcafe, 2018. február 23. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
- ↑ „Vettel: Ferrari boosted by ditching recent upgrades” (Hozzáférés: 2018. november 26.) (angol nyelvű)
- ↑ „2018 F1 Championship Standings”, https://www.f1-fansite.com
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
