Ugrás a tartalomhoz

McLaren MCL33

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
McLaren MCL33
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóMcLaren
ElőzőMcLaren MCL32
KövetkezőMcLaren MCL34
Műszaki adatok
Vázszerkezetszénszálas kompozit szerkezet
Első felfüggesztésszénszálas keresztlengőkaros nyomórudas
Hátsó felfüggesztésMint az előző
MotorRenault R.E. 18 V6 turbómotor
VáltóMcLaren 8 fokozatú sebességváltóssel
Tömeg733 kg
ÜzemanyagBP
GumikPirelli
Versenyeredmények
Csapat(ok)McLaren F1 Team
Pilóták2. BEL Stoffel Vandoorne
14. ESP Fernando Alonso
Első versenyausztrál 2018-as Formula–1 ausztrál nagydíj
Futott versenyek21
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

A McLaren MCL33 egy Formula–1-es versenyautó, mely a 2018-as Formula–1 világbajnokság során volt a McLaren-csapat autója.[1] Az autókat a kétszeres világbajnok Fernando Alonso és Stoffel Vandoorne vezették, valamint tesztpilótaként az abban az évben európai Formula-3-as bajnok, Lando Norris.[2] Ez volt a csapat első autója, melyet Renault-motorral szereltek (bár 1993-ban egyszer már majdnem megtörtént), miután három sikertelen év után szerződést bontottak a Hondával. Az autó új színekben pompázott, papaja-narancssárgában és kékben, melyek részben a klasszikus McLaren-színeket idézik, részben pedig az előző évi Indy 500-on indított McLaren-Andretti-Honda színeit másolta.

Fejlesztés

[szerkesztés]

Miután az előző év szeptemberében a csapat szerződést bontott a Hondával az évek óta tartó sikertelenség és megbízhatatlanság miatt, új partner után néztek. A Renault motorjai voltak a legideálisabb választás, csakhogy a gyár jelezte, hogy két partnere (Red Bull és Toro Rosso), valamint gyári csapata mellett nem tudna még egy csapatot kisegíteni. A tárgyalások közben úgy esett, hogy a Toro Rosso és a Renault viszonya megromlott, így kézenfekvővé vált, hogy a két csapat cseréljen motort.

Ez megtörtént, csakhogy ez számos kihívást tartogatott Tim Goss tervező és a többiek számára. Ugyanis az új kasztni még a Honda motorja köré épült, és annak az elrendezése teljesen más volt, mint a Renault-é. Ezért a váltót és a hátsó felfüggesztést teljesen át kellett tervezni, hogy elférjen. A hely mégis kevés volt,amely a tesztek során derült ki. A motor annyira túlmelegedett, hogy rendszeresen meghibásodott, így a borításra több helyen újabb és újabb réseket kellett vágni a megfelelő hűtés érdekében. Később kisebb áttervezésekkel lettek úrrá a problémán.

A kasztni az MCL32-es továbbfejlesztése volt. Elhagyták a motorborítás meghosszabbított részét (a "cápauszonyt") és a T-szárnyat, felszerelték viszont a pilóta feje felé a becsapódásoktól védő keretet, a "glóriát".

A szezon előtti teszteken Fernando Alonso lelkendezve beszélt a Renault motor teljesítményéről - annak ellenére is, hogy számos nehézség hátráltatta őket, az elektronika és a hidraulikus rendszer is többször meghibásodott. Különösen kínos volt ez a csapat számára azért, mert a lesajnált Toro Rosso-Honda egyetlen hiba nélkül teljesítette az összes tesztnapot.

A szezonnyitó ausztrál nagydíjon ugyan a Q2-ben kiestek az időmérő edzés során, viszont remek rajtot vettek. Alonso ötödik, Vandoorne kilencedik lett, amellyel 12 pontot szereztek, amellyel azonnal el is érték a Honda-éra legjobb eredményét, illetve máris több pontot gyűjtöttek egy versenyen, mint az előző évben. A várt sikerek azonban elmaradtak. A Spanyol Nagydíjon új aerodinamikai elemekkel szerelték fel az autót (többek között egy áttervezett, háromnyílású orral), ami Alonso szerint sokkal vezethetőbbé vált. Amikor azonban a francia és a német futamokon is nehéz versenyük volt, lázasan kezdte keresni a csapat a hiba okát. Elismerték, hogy a kasztni mégsem olyan jó, sőt rosszabb, mint az előző évi, és hogy a szabadedzések jobbára arról szólnak, hogy próbálják a hibákat keresni, ami a tényleges fejlődés gátja. Nem könnyítette meg a helyzetüket, hogy a vezető tervező, Tim Goss, hosszú évek után távozott a csapattól az azeri nagydíjat követően.

Miután az autó, a többi csapattal ellentétben, nem kapott fejlesztéseket az év során, egyre inkább kezdett visszaesni a mezőnyben, és a sereghajtó Williams mellett egyre többször szerepelt a két McLaren. A csapat végül 62 ponttal a hatodik helyen zárt.

A szezonzáró futamon, mely Fernando Alonso búcsúversenye is volt, a 14-es rajtszámú autó speciális festést kapott.

Eredmények

[szerkesztés]
Év Csapat Motor Gumik Pilóták Versenyek Pontok Konstruktőri helyezés
AUS BHR CHN AZE ESP MON CAN FRA AUT GBR GER HUN BEL ITA SIN RUS JPN USA MEX BRA ABU
2018 McLaren Renault R.E.18 Pirelli
Spanyolország Fernando Alonso 5 7 7 7 8 Ki Ki 16† 8 8 16† 8 Ki Ki 7 14 14 Ki Ki 17 11 62 6.
Belgium Stoffel Vandoorne 9 8 13 9 Ki 14 16 12 15† 11 13 Ki 15 12 12 16 15 11 8 15 14

Megjegyzés:

  • † – Nem fejezte be a futamot, de rangsorolva lett, mert teljesítette a versenytáv 90%-át.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. McLaren Formula 1 - McLaren unveils striking 2018 challenger: the MCL33”. [2018. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 4.) (angol nyelvű) 
  2. McLaren Formula 1 - Lando Norris becomes official McLaren test and reserve driver for 2018”. [2018. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 4.) (angol nyelvű) 
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz McLaren MCL33 témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]