Ferrari F1/86
| Ferrari F1/86 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Scuderia Ferrari |
| Előző | Ferrari 156/85 |
| Következő | Ferrari F1/87 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | Szénszálas-alumínium monocoque |
| Első felfüggesztés | Dupla keresztlengőkaros, torziós karok |
| Hátsó felfüggesztés | Mint az előző |
| Motor | Ferrari Tipo 032 1,5L V6 turbó |
| Váltó | Ferrari 6 sebességes manuális |
| Tömeg | 548 kg |
| Üzemanyag | Agip |
| Gumik | Goodyear |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) |  Scuderia Ferrari SpA SEFAC |
| Pilóták | 27. Michele Alboreto 28.  Stefan Johansson |
| Első verseny |  1986-os Formula–1 brazil nagydíj |
| Utolsó verseny |  1986-os Formula–1 ausztrál nagydíj |
| Futott versenyek | 16 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 5 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
A Ferrari F1/86 egy Formula–1-es versenyautó, amellyel a Scuderia Ferrari versenyzett az 1986-os Formula–1 világbajnokság során. Pilótái Michele Alboreto és Stefan Johansson voltak.
Áttekintés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az autó fő tervezője Harvey Postlethwaite volt. A 156/85-ös modell utódjaként tervezték meg, annak átgondolásával, és eleinte ígéretes teljesítményt nyújtott. Ám a szezon előrehaladtával komoly megbízhatósági gondok jelentkeztek, és a teljesítmény is visszaesett.
Az egyenesekben a leggyorsabb volt, csak a BMW-motoros autók voltak hozzá mérhetők.[1] Ennek ellenére az elődjéhez képest gyengébben szerepelt: amikor a megbízhatósági gondokat sikerült kiküszöbölni, a rivális Williams-Honda, Lotus-Renault, és Benetton-BMW már sokkal jobbak voltak nála. Öt dobogót gyűjtött vele a csapat, ebből négyet Johansson, egyet Alboreto szerzett. Győzni, pole pozíciót, vagy esetleg a leggyorsabb kört megszerezni nem sikerült.
A Tipo 032 megjelölésű motor erejének köszönhetően ez az autó volt a Ferrari által valaha gyártott legerősebb autó. A francia nagydíj időmérő edzésén Alboreto a mérések alapján 1200 lóerő teljesítményre volt képes vele, amikor a hosszú Mistral egyenesben kielőzte Nigel Mansellt. Versenyeken csak 850 lóerőn üzemeltették a motort. Jól megmutatta ugyanez a pálya a fundamentális problémákat is, ugyanis a kanyargós részeken akkora hátrányt szedett össze Alboreto, hogy Mansell mögött végzett hat tizeddel. Az autó csak a könnyű pályákon volt előnyös helyzetben, a technikásokon már aligha.
Kinézetre a kasztni tömzsibb volt, mint riválisaié, és sok szempontból a 126C3 modellre hasonlított, amit 1983-ban használt a csapat. Egész idényben egyetlen kör erejéig álltak az élen, Belgiumban, ahol Johansson megörökölte a vezetést. A legígéretesebb teljesítményt talán az olasz nagydíjon nyújtották, ahol ha Alboreto nem pördül ki az élmezőny üldözése közben, talán a győzelemre is esélyes lehetett volna.
A szezon végén leigazolta a csapat a McLaren-től John Barnard tervezőt. Ez volt a Ferrari utolsó autója, melyben a 120 fokos elrendezésű motort használták, a következő évtől egy új, 90 fokos motort használt a csapat.
Eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése](félkövér jelöli a pole pozíciót, dőlt betű a leggyorsabb kört)
| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1986 | Scuderia Ferrari SpA SEFAC | Ferrari Tipo 032 | G | BRA | ESP | SMR | MON | BEL | CAN | DET | FRA | GBR | GER | HUN | AUT | ITA | POR | MEX | AUS | 37 | 4.[2] | |
| Michele Alboreto | KI | KI | 10 | KI | 4 | 8 | 4 | 8 | KI | KI | KI | 2 | KI | 5 | KI | KI | ||||||
| Stefan Johansson | KI | KI | 4 | 10 | 3 | KI | KI | KI | KI | 11 | 4 | 3 | 3 | 6 | 12 | 3 |
Forráshivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Engine Ferrari • STATS F1". www.statsf1.com. Hozzáférés: 2022. március 10..
- ↑ "1986 • STATS F1". www.statsf1.com. Hozzáférés: 2022. március 10..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Ferrari F1/86 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
