Farkas család (alsóeőri)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alsóeőri Farkas család egy ősrégi dunántúli nemesi család, amely szétágazott az évszázadok során. Az ágai többsége mára már kihalt.

A család története[szerkesztés]

Az alsóeőri Farkas család ősei azokhoz a Vas vármegyei határőrökhöz tartoztak, akiket I. Károly magyar király Borostyánkő és Németújvár között telepített le. 1327. július 1-jén Óváron[1] ezeket a királyi őröket (spiculatores nostri) nemcsak a régi (IV. Béla, V. István és IV. László) királyok idejében élvezett kiváltságaikban erősítette meg Károly Róbert magyar király, hanem egyszersmind az országos nemesek közé is sorozta és részükre külön „őrnagyságot” szervezett. Ezeknek a népes királyi nemes szolgáknak az utódai 1582. február 18-án Rudolf magyar királytól még 64 határőri családdal együtt Farkas Mihály, János, és Lőrinc Alsó- és Felsőőrre nyert birtokadományt.[2] 1611. február 16-án a korábbi földbirtokadományt II. Mátyás magyar király megerősítette Farkas János, Benedek, Gáspár, Jakab, Imre, Tamás és Balázs számára.[3][4] A család több vármegyébe ágazódott ki és ezért évszázadok után szinte lehetetlen egyenes leszármazást összeállítani a sok különböző ágnál.

Fejéri ág (felső- és alsóeőri)[szerkesztés]

Az egyik ág Vas vármegyében maradt és több évszázad során uradalmi gazdatiszti állásokat vállalt. Ez az ága a családnak ismeretes azért mert két nemesi előnevet használt: felső- és alsóeőri, holott ugyan azokban az adományokban részesült, mint a többi ága a családnak. Az egyik tagja ennek az ágnak felső- és alsóeőri Farkas György, csákánydoroszlói uradalmi felügyelő a gróf Batthyány családnál, akinek a hitvese a polgári Gogisser Katalin volt. Farkas György és Gossiger Kata fia, felső- és alsóeőri Farkas Imre (18061882),[5] a gróf Batthyány család enyingi uradalom gazdatisztje.[6] Házastársa Halmán Franciska (18211887), akinek a szülei Halmann Antal, uradalmi tiszttartó, Székesfehérvár 1848-as városi képviselő, és Lohr Klára (17901850) voltak.[7]

Farkas Imre és Halmán Franciska lányai: felső- és alsóeőri Farkas Franciska (18551919) kisasszony,[8] felső- és alsóeőri Farkas Klementina (18501921),[9] akinek a férje Scherer Kamill (18381911), törvényszéki bíró,[10] felsőeőri Farkas Gabriella (18501926),[11] akinek a férje felsőeőri Farkas Sándor (18411910), cs és kir altábornagy, valamint felső- és alsóeőri Farkas Aranka (18521897),[12] akit 1872-ben nőül vett gróf thumburgi Klebelsberg Jakab (18441877), a császári és királyi hadsereg 14. huszárezredének századosa.[13] Gróf Klebelsberg Jakab és felső- és alsóeőri Farkas Aranka fia, gróf thumburgi Klebelsberg Kuno (18751932)[14] magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig (1921–1922) belügy-, majd közel 10 évig (1922–1931) vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1917-től 1932-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Felsőeőri Farkas György, csákánydoroszlói uradalmi felügyelő és Gogisser Katalin egy másik fia, felsőeőri Farkas Károly (1809–†?), aki szintén gazdatiszti pályát választott magának; először Kerkáskápolna uradalmi ispánja, majd annak a számtartója volt. Farkas Károly 1837. május 9-én Kőszegen feleségül vette a polgári származású Stuna Juliannát (18181852),[15] akinek a szülei Stuna János és Posch Erzsébet voltak. Farkas Károly és Stuna Julianna frigyéből több gyermek született: az egyik felsőeőri Farkas Sándor (18411910), cs és kir altábornagy, aki feleségül vette az unokatestvérét, felsőeőri Farkas Gabriella (18501926) kisasszonyt, felsőeőri Farkas Imre és Halmán Franciska lányát.

Somogyi ág[szerkesztés]

A család egyik ága a Vas megyei Kancsóc (Felsőszentbenedek) nevű településre került, ahol alsóeőri Farkas Mihály és Ádám, Farkas Lukács fiai, és egyben alsóeőri Farkas János unokái, több más Farkas családbelivel együtt, 1690. április 2-án nyertek címereslevelet I. Lipót magyar királytól, amelyen farkas és vörös ruhás puskát tartó vitéz látható.[16] Farkas Lukács leszármazottjai az "alsóeőri" nemesi előnevet viselték, és Vas vármegyéből Somogy vármegyébe a 18. században. Farkas Tamás fia, Farkas Mihály 1751-ben Somogyban igazolja a származását az armális alapján, majd Mihály fia, Farkas István 1763-ban is. Farkas István unokai a 19. századba pedig Nyitra vármegyébe költöztek.

Az alsóeőri Farkas családnak ez az ága, pontosabban a 1690-ik armálisban szereplő alsóeőri Farkas Lukács fiának, Farkas Tamásnak a dédunokája alsóeőri Farkas János, akinek a nejétől nemes Somogyi Julianna asszonytól született alsóeőri Farkas József (18161910), hercegprímási uradalmi jószágfelügyelő.[17] Farkas József feleségül vette nemes Józsa Wargha Rozina (18251906) kisasszonyt,[18] akinek a szülei nemes Józsa-Wargha László, főszolgabíró, földbirtokos és Kelepecz Anna voltak. Farkas Józsefné Wargha Rozinának a fivére nemes Józsa-Wargha Benedek (18071896), királyi tanácsos, Esztergom vármegye első alispánja, 1848—49. évi magyar országgyűlési képviselő.[19] Farkas József és Wargha Rozina házasságából 3 leánygyermek született: alsóeőri Farkas Mária (18531917), akinek a férje, Schneider Lajos, alsóeőri Farkas Ilona (1863-1915), akinek a férje, Weszely Lajos (1850-1912), valamint alsóeőri Farkas Anna (1859-1897),[20][21][22] akinek a férje nemespanni Czobor Gyula (1841-1908), prímási uradalmi intéző;[23] Czobor Gyula és alsóeőri Farkas Anna gyermeke nemespanni Czobor Imre (1883–†?), kerületi kormánybiztos, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja 1920-tól az újabb vármegyerendezésig.

Egy másik gyermeke Farkas Józsefnek és Wargha Rozina frigyéből alsóeőri Farkas Ferenc (18521916), hercegprímási uradalmi nagybérlő,[24][25] 1872-ben lépett az érsekség szolgálatába. 1882. és 1886. között, mint az Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület titkára, szerkesztette a Gazdasági Értesítőt. A Gazdasági Lapokba és a Mezőgazdasági Szemlébe több szakcikket írt.[26] Farkas Ferenc feleségül vette Szlamka Anna Anasztázia (18591936) úrhölgyet. Farkas Ferenc és Szlamka Anna frigyéből született: alsóeőri Farkas Erzsébet (18821964),[27] akinek a férje Köpesdy Elemér (18761938), miniszteri tanácsos, valamint alsóeőri Farkas Anna (1892–†?), akinek az első férje keleföldi Röck Béla (18821932), gépészmérnök, a második nagykállói Kállay Tamás (18751963), majd a harmadik férje gróf Khuen-Héderváry Sándor (18711946) császári és királyi kamarás, magyar királyi titkos tanácsos, diplomata, nagybirtokos volt.

Farkas József és Wargha Rozina egy másik fia: alsóeőri Farkas Géza (18701944), az országgyűlés Felsőházának a tagja, hercegprímási uradalom intéző.[28] Farkas Géza 1900. január 10-én Miskolcon feleségül vette Tárczay Erzsébet Mária Ilona "Elza" (Temesvár, 1880. szeptember 7.) kisasszonyt,[29] akinek a vér szerinti szülei Kopping János, dohánygyári tiszt és Marossy Ilona voltak. Tárczay Ferenc MÁV üzlet-vezetöségi felügyelő és neje Marossy Franciska örökbe fogadták az árva unokahúgát, Kopping Erzsébetet, aki a "Tárczay" vezetéknevét vette fel. Alsóeőri Farkas Géza és Tárczay Elza frigyéből született: alsóeőri Farkas Zoltán (19021964), okleveles gazda,[30], alsóeőri Farkas Lajos, és alsóeőri Farkas Tibor.

A zalai ága (Az eőri és boldogfai Farkas család)[szerkesztés]

A később Somogy megyei ágat alapítóknak a közeli rokonai. A boldogfai Farkas család ősapja a Kancsóc (Felsőszentbenedek) nevű településen lakó alsóeőri Farkas János fia, Lukács fivére, alsóeőri Farkas Péter leszármazottjai alapították; 1690. április 2-án I. Lipót magyar királytól nyertek címeres levelet a Kancsócon lakó családtagok. Farkas Lukács fivérétől, alsóeőri Farkas Pétertől származik a későbbi boldogfai Farkas család, amely az "alsóeőri" nemesi előnevet teljesen hanyagolva, királyi földbirtokadomány után (1716. március 22.) a "boldogfai" nemesi előnevet viselte, holott jogosult az "eőri és boldogfai" előnevek használatára a korábbi adományok révén. A boldogfai Farkas család Vas vármegyéből Zala vármegyébe a 17. század második felében került át.[31] Farkas János fia, Farkas Péter (fl. 1656), a 17. század elején született Kancsócon és később édesapja halála után vásárolt lakást Zalalentin, ahonnan gyakran felment Kancsócra rokonaihoz látogatóba.[32] Farkas Péter Zalabaksán megházasodott, ahol Farkas Mihály (fl. 16561664), György és István gyermekei születtek. Farkas Péter és gyermekei ezután a béri Balogh család pórszombati birtokára kerültek; Farkas Péter, pórszombati árendás (azaz birtok haszonbérlő), az árendát gabonában fizette.[33] Tanúvallomások szerint 1656-ban Farkas Péter már nagyon idős ember volt, aki "nehezen tette a járást".[33] Az egyik fia, Farkas György vele maradt Pórszombaton, azonban a másik, Farkas Mihály, elment Zalalövőre 7 vagy 8 évvel az 1664-ben zajlott szentotthárdi csata előtt (1656 körül), és ott fegyverrel szolgált a helyi zalalövői várban osztopáni Perneszy István (fl. 16471663), várnagy alatt.

Farkas Mihályt "híres", "hős" katonának mondják a még élő öreg volt bajtársai 1717-es tanúvallomásaikban.[33][34] Nem sokkal ezután Farkas Mihály török fogságba esett és az oszmán kézben lévő Nagykanizsára vitette magát, ahol majd a tömlöctartónak 4 tallért, és a török úrnak 200 tallért fizetett megváltásáért.[35] Kiszabadulása után lakást vett Zalaegerszegen és Egry Pál egerszegi hadnagynak a[36] lányát vette feleségül.[33] 1664 nyarán, miután a török felégette a várost,[37] elment Ságodra, ahol később Szarka Gábor bíró lányát vette el. Onnantól Farkas Mihály ez után pénzen vásárolta a boldogfai földbirtokát.[35] Zalaboldogfa nevét 1411-ben említették először az oklevelek Boldogasszonyfalva néven (Bodogazonfalua írásmóddal). Farkas Mihálynak (fl. 16561664) az utolsó felesége, és a gyermekei anyja ságodi Péter Éva (fl. 16871702) lett, akinek az édesapja, ságodi Péter Mihály, aki 1623-ban,[38] 1624-ben,[39] majd 1649-ben zalai alszolgabíróként szerepelt. Péter Éván keresztül, gyermekei örökölték azt a pórságodi birtokot, amelyet ságodi Péter Mihály 1608-ban 400 forintért örök jogon vásárolt padoci Máttefalvay Mátyástól és feleségétől, szentpéterfalvi Potrán Eufrozsinától.[40] Farkas Mihálynak a halála után özvegyasszonya férjhez ment németszecsődi Tarródy Mihály zalai főszolgabíróhoz, Tarródy György és Nemes Katalin fiához.[41]

A boldogfai előnevet Farkas Mihály és ságodi Péter Éva (fl. 16871702) gyermekei Farkas Péter, Farkas István és Farkas János kezdték használni. A három testvér nemesi birtokadományt szerzett 1716. március 22-én III. Károly magyar királytól a pór-ságodi, boldogfai, andráshidai és alibánfai birtokokra.[42][43] Az akkori családfő boldogfai Farkas János (†1724) volt az első, aki testvéreivel együtt formálisan használta Boldogfáról, az adományozott földbirtokáról származó nemesi előnevet. A 18. században Farkas János fia és unokái úgy szerepeltek, mint „de Boldoghfa” azonban később a reformkorban lekopott a „h” betű a nemesi előnévről.[44]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 272a. oldal
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 269 - 271. oldal
  3. Magyarország vármegyei és városai: Hont vármegye nemes családjai. Írta ifj. Reiszig Ede dr.
  4. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 6. kötet - 266 - 273. oldal
  5. familysearch.org felső- és alsóeőri Farkas Imre római katolikus keresztelője
  6. familysearch.org felsőeőri Farkas Imre gyászjelentése
  7. familysearch.org Farkas Imréné Halmán Franciska gyászjelentése
  8. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - felső- és alsóeőri Farkas Franciska
  9. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Scherer Kamillné felsőeőri Farkas Klementina
  10. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Scherer Kamill
  11. Magyarság, 1926. április (7. évfolyam, 74-97. szám) 3. 1926-04-21 / 89. szám
  12. familysearch.org Klebelsberg Jakabné gyászjelentése
  13. familysearch.org Klebelsberg Jakab gyászjelentése
  14. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 235/1933. folyószáma alatt.
  15. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Kőszeg - Farkas Károly és Stuna Julianna házassága
  16. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó (384. o.)
  17. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - alsóeőri Farkas József
  18. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - alsóeőri Farkas Józsefné Vargha Rozina
  19. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Józsa Wargha Benedek
  20. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Czibulya Gyuláné Farkas Nina
  21. familysearch.org Farkas Anna római katolikus keresztelői adatlapja
  22. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene
  23. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Czobor Gyula
  24. Budapesti Hírlap, 1916. július-augusztus (36. évfolyam, 181–242. szám). 1. 1916-07-29 / 209. szám
  25. familysearch.org - Szlovakia - Banská Štiavnica Prenčov - Szlamka Anna Anasztázia római katolikus keresztelője
  26. Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZETÍrók, tudósok, művészek
  27. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Köpesdy Elemérné Farkas Erzsébet
  28. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Alsóeőri Farkas Géza
  29. familysearch.org - polgári anyakönyvek - Miskolc - házasságok - 1900. jan 10. - Farkas Géza és Tárczay Erzsébet házassága
  30. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - alsóeőri Farkas Zoltán
  31. MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1715. dec. 20.
  32. MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. május 20.
  33. a b c d MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. aug. 31.
  34. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Zágorhida-Zalalövő) Zalalövő 24.504. 94
  35. a b MNL ZML IV. 1. e. investigationes nobilium 1717. jan. 20.
  36. Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004) Molnár László: A község története az őskortól a török kor végéig. 19. o.
  37. Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene; képekkel és a város térképével ellátott Utmutató (1931) Zalaegerszeg történeti múltja. 12. o.
  38. ZALA VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1138
  39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611–1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)
  40. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 148 - 149. oldal
  41. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 149. oldal
  42. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 147 - 155. oldal
  43. E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 17. kötet - 610. oldal
  44. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 7. doboz. 271., 272. pallium.