Kövi csík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Barbatula barbatula szócikkből átirányítva)
Kövi csík
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cobitoidea
Család: Nemacheilidae
Nem: Barbatula
Faj: B. barbatula
Tudományos név
Barbatula barbatula
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Barbatula barbatula caucasica (Berg, 1898)
  • Barbatula barbatula toni (non Dybowski, 1869)
  • Barbatula barbatulus (Linnaeus, 1758)
  • Barbatula oreas (Jordan & Fowler, 1903)
  • Barbatula toni (non Dybowski, 1869)
  • Barbatula toni toni (non Dybowski, 1869)
  • Cobitis barbatula Linnaeus, 1758
  • Cobitis barbatula parisiensis De la Pylaie, 1835
  • Cobitis barbatula pictava De la Pylaie, 1835
  • Cobitis barbatula pironae Nardo, 1866
  • Cobitis furstenbergii Bonaparte, 1846
  • Cobitis toni (non Dybowski, 1869)
  • Cobitis variabilis Günther, 1868
  • Nemacheilus barbatulus (Linnaeus, 1758)
  • Nemacheilus barbatulus barbatulus (Linnaeus, 1758)
  • Nemacheilus barbatulus erythrinna Berg, 1933
  • Nemacheilus barbatulus f. anglicana Bacescu-Me?ter, 1967
  • Nemacheilus barbatulus f. blackiana Bacescu-Me?ter, 1967
  • Nemacheilus barbatulus toni (non Dybowski, 1869)
  • Nemacheilus barbatulus var. caucasicus Berg, 1898
  • Nemacheilus sibiricus Gratzianov, 1907
  • Nemacheilus toni (non Dybowski, 1869)
  • Nemachilus barbatulus (Linnaeus, 1758)
  • Nemachilus barbatulus caucasicus Berg, 1898
  • Nemachilus barbatulus toni (non Dybowski, 1869)
  • Nemachilus barbatulus vardarensis Karaman, 1928
  • Nemachilus sturanyi (non Steindachner, 1892)
  • Noemacheilus barbatulus (Linnaeus, 1758)
  • Noemacheilus barbatulus f. hispanica Bacescu-Me?ter, 1967
  • Noemacheilus barbatulus quignardi (non Bacescu-Me?ter, 1967)
  • Noemacheilus barbulatus (Linnaeus, 1758)
  • Noemacheilus toni (non Dybowski, 1869)
  • Orthrias barbatulus (Linnaeus, 1758)
  • Orthrias oreas Jordan & Fowler, 1903
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövi csík témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi csík témájú kategóriát.

A kövi csík (Barbatula barbatula) a pontyalakúak rendjébe és a Nemacheilidae családjába tartozó, a ritkasága miatt védett halfaj.[1] Korábban a kövicsíkfélék (Balitoridae) családjába sorolták, azonban az újabb kutatásoknak és rendszertani átrendezéseknek köszönhetően, ezt a halat és nembéli társait a Nemacheilidae halcsaládba helyezték át.

A pisztráng- és a pérzónában a tőle sokkal értékesebb ragadozók tápláléka, ezért ilyen vizekben gazdaságilag is jelentős szerepet játszik. A magyarországi patakokban is gyakori, de mivel igazi pisztrángos víz alig található nálunk ezért kevésbé jelentős, védettsége az állomány megóvását szolgálja.

A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 1984-ben az év halának választotta, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét.

Egyéb elnevezései[szerkesztés]

Bajuszos orsófark, gümőhal, hajatlan kövihal, héjatlan kövihal, kavicshal, kőmaró kolty, könnyhal, kövecshal, kövi, kövi csík, kövihal, kűhal.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Szibéria folyóinak és patakjainak gyors folyású, tiszta vizű, homokos, kavicsos aljzatú részein él. A nappalt a kövek alatt, fedett mélyedésekben tölti, főleg éjszaka mozog. Magyarországon is őshonos és a hazai vizekben még gyakori. Védettsége elsősorban megelőző jelleggel a meglévő állomány megóvását szolgálja. Nagyobb folyókban a pisztrángzónától a paduczóna aljáig található meg ettől lejjebb már csak véletlenszerűen. Általánosan elterjedt és gyakori faj a középhegységi és dombvidéki patakokban, melyek többnyire a domolykó zónába sorolhatók.[3][4]

Előfordul a Nyitrában, a Szávában, a Balatonban, a Poprádban, a Tarcában, a Vágban, a Garamban, a felső Tiszában és a felső Körösben, a Csernában, a Bódvában, a Berettyóban, az Ipolyban, a Küküllőben, az Oltban és a Sajóban és még további folyóvizekben. A réti csíktól eltérően ugyanis a kövi csík, ha nem is kizáróan, de leginkább folyóvízben tartózkodik.[5]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonló fajok a csíkfélék és felületes szemlélő összetévesztheti még az fiatal angolnával, de az nyúlánkabb és a hasúszói hiányoznak. A közeli rokon réti csík oldalát hosszanti csíkok borítják ezért jól megkülönböztethető a foltos kövitől. A vágó csík és a kőfúró csík feje és teste lapított és a szemük hátrafelé áll, valamint felmereszthető a csonttüskéjük.[6]

Megjelenése[szerkesztés]

Pikkelyképlete nincs, mert pikkelyei alig láthatók és elszórtan helyezkednek el. Oldalvonala ellenben végig jól látható, majdnem egyenes lefutású. Teste erősen megnyúlt, hengeres. Feje oldalról lapított, az orr irányába elkeskenyedik. Szája alsó állású, a felső ajkán négy, a szájszöglet felett két bajuszszállal. Háta szürkésbarna, oldala szennyes sárga, szürke márványozottsággal. A hasa szennyes szürke. Kis termetű hal testhossza legfeljebb 10-15 centiméter.[3][6]

Az 1. évben 3-5, a 2. évben 5-7, a 3. évben 8–10 cm hosszúságú. Legfeljebb 16 cm-esre nő meg. A kifejlett állat súlya mindössze 4-5 g, ezért emberi hasznosítása nem gazdaságos.[3]

Táplálkozása[szerkesztés]

Vegyes táplálékon él, egyaránt fogyaszt apró fenéklakó állatokat víziférgeket, rovarokat, azok lárváit, halikrát, különböző növényi részeket és szerves törmeléket fogyaszt.[6]

Szaporodása[szerkesztés]

Áprilisban, májusban ívik az ivarérettségét már 1-2 éves korára eléri. Az ikráit homokra, kavicsokra rakja. A nőstény elhúzódva, több részletben 3-5 ezer ikrát rak le az 1 mm átmérőjű ikraszemekből melyet a hím őriz.[6]

Galéria[szerkesztés]

Akváriumi példánya
Egy kövi csík Csehországból
A Wilhelma Akváriumban készült felvétel

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  2. Alfred Brehm: Kövihalak (Nemachilus van Hass). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  3. a b c Pénzes Bethen-Tölg István. Horgászoknak halainkról. Aqua Kiadó (1994) 
  4. Barbatula barbatula Linnaeus, 1758. terra.hu. [2011. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  5. Csíkfélék (Cobitidae). tomolyka.freeweb.hu. [2009. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  6. a b c d Kövicsík – Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 5.)

További információk[szerkesztés]

  • Csíkok hazánkban. sulinet. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  • Kövi csíkról fénykép. Környezetvédelmi Információ. [2012. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.

Internetes leírások a kövi csíkról[szerkesztés]