Ugrás a tartalomhoz

Antonín Dvořák

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Antonin Dvorák szócikkből átirányítva)
Antonín Dvořák
Életrajzi adatok
Született1841. szeptember 8.
Nelahozeves, Osztrák Császárság
Származáscseh
Elhunyt1904. május 1.
(62 évesen)
Prága, Osztrák–Magyar Monarchia
SírhelyNemzeti Temető
HázastársaAnna Cermaková
Gyermekei
  • Otilie Suková
  • Otakar Dvořák
  • Magdalena Dvořáková
SzüleiAnna Dvořáková
František Dvořák
IskoláiPipe Organ School in Prague
Pályafutás
Műfajokopera, klasszikus zene
Hangszerzongora
Díjak
Tevékenységzeneszerző
IPI-névazonosító00008944179
Antonín Dvořák aláírása
Antonín Dvořák aláírása
Antonín Dvořák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Antonín Leopold Dvořák ([ˈdvɔr̝ɑːk], körülbelüli kiejtése: 'dvorzsák'), (Nelahozeves, 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) a legnagyobb cseh klasszikus zeneszerzők egyike.

Életpályája

[szerkesztés]
Szülőháza

Dvořák egy Prága melletti településen, Nelahozevesben – a Monarchiában Mühlhausen – született, ahol élete legnagyobb részét töltötte. Tizenegy évesen otthagyta az iskolát, hentestanulónak állt, de később németet tanult Zlonicéban. Zenei érdeklődése azonban egyre inkább előtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett. 1857-ben Prágában tanult egy egyházi orgonaiskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tudományát is. Koncertekre járt, különösen Wagner és Schumann művei érdekelték. Az 1860-as években a Bohémiai Ideiglenes Színház (a Prágai Nemzeti Színház elődje) zenekarában volt brácsás, Bedřich Smetana vezénylése alatt. Anyagi gondok miatt tanításra adta fejét, ami szinte minden szabadidejét felemésztette, ezért 1871-ben zenekari pályafutását befejezte és csak komponált. Szerelmes lett egyik tanítványába, aki azonban visszautasította. Bánatát a Ciprusok című dalciklusában fejezte ki. Rövid idő múlva korábbi szerelmének húgát, Anna Cermakovát vette feleségül.

Temetése 1904. május 5-én országos jelentőségű volt

Fáradhatatlanul komponált, 1874-ben 15 művet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsűritag, Brahms bátorító támogatásával, később barátságával is járt. Dvořák ezután sorra mutatta be műveit, 1878-tól már a saját vezényletével. Sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sőt a Szláv táncokat Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét, majd anyagi gondok közepette visszatért Prágába. Itt ismét elfoglalta konzervatóriumi állását, 1901-ben igazgatóvá nevezték ki. Ekkor írta szimfonikus költeményeit. Három év múlva, 62 éves korában hunyt el szívelégtelenségben.

Művei

[szerkesztés]

Szimfóniák

[szerkesztés]
  • 1. c-moll, „Zvonicei harangok” 1865
  • 2. B-dúr, 1865
  • 3. Esz-dúr, 1873
  • 4. d-moll, 1874
  • 5. F-dúr, op. 76, 1875
  • 6. D-dúr, op. 60, 1880
  • 7. d-moll, „Londoni”, op. 70, 1885
  • 8. G-dúr, op. 88, 1889
  • 9. e-moll, „Az új világból”, op. 95, 1893

Szimfonikus költemények

[szerkesztés]
  • A vízimanó, op. 107, 1896
  • A déli boszorkány, op. 108, 1896
  • Az aranyrokka, op. 109, 1896
  • A vadgalamb, op. 110, 1896
  • Hősi ének, op. 111, 1897

Versenyművek

[szerkesztés]
  • A-dúr gordonkaverseny, B. 10, 1865.
  • Románc, op. 11, 1875.
  • g-moll zongoraverseny, op. 33, 1876
  • Mazurek, hegedűverseny, op. 49, 1879
  • a-moll hegedűverseny, op. 53, 1879-1880
  • h-moll gordonkaverseny, op. 104, 1895

Operák

[szerkesztés]
  • Alfred, 1870
  • Király és szénégető, op. 12, 1871, átdolgozva 1874 ill. 1887
  • A keményfejűek, op. 17, 1874
  • Vanda, op. 25, 1875
  • A ravasz paraszt, op. 37, 1877
  • Mátyás király balladája, 1881 (a Király és szénégető 2. változata – op. 14 – alapján)
  • Dimitrij, op. 64, 1881-1882, átdolgozva 1894-1895 – az opera cselekménye Muszorgszkij Borisz Godunovjának „folytatása”.
  • A jakobinus, op. 84, 1888, átdolgozva 1897
  • Az ördög és Kata, op. 112, 1898-1899
  • Ruszalka, op. 114, 1900
  • Szent Ludmila, op. 71, 1901 (az azonos című oratórium alapján)
  • Armida, op. 115, 1902-1903

Egyéb zenekari művek

[szerkesztés]
  • 3 szláv rapszódia, op. 45, 1878
  • Szláv táncok I., op. 46, 1878
  • Szláv táncok II., op. 72, 1887
  • Hazám – nyitány, op. 62, 1882
  • Husziták – nyitány, op. 67, 1883
  • A természetben – nyitány, op. 91, 1891
  • Karnevál – nyitány, op. 92, 1891
  • Othello – nyitány, op. 93, 1892
  • Amerikai szvit, op. 98b, B. 190, 1895
  • E-dúr szerenád vonószenekarra, op. 22, 1875
  • Szimfonikus variációk, op. 78, 1877
  • d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, op. 44, 1878
  • Cseh szvit, op. 39, 1879
  • Tíz legenda, op. 59, 1881
  • Scherzo capriccioso, op. 66, 1883

Kamarazene

[szerkesztés]
  • a-moll vonósötös, op. 1, 1861
  • f-moll vonósnégyes, 1873
  • a-moll vonósnégyes, op. 16, 1874
  • B-dúr zongoratrió, op. 21, 1875
  • D-dúr zongoranégyes, op. 23, 1875
  • g-moll zongoratrió, op. 26, 1876
  • E-dúr vonósnégyes, op. 80, 1876
  • d-moll vonósnégyes, op. 34, 1877
  • A-dúr vonóshatos, op. 48, 1878
  • Esz-dúr vonósnégyes, op. 51, 1879
  • C-dúr vonósnégyes, op. 61, 1881
  • f-moll zongoratrió, op. 65, 1883
  • C-dúr terzetto, op. 74, 1887
  • A-dúr zongoraötös, op. 81, 1888
  • Esz-dúr zongoranégyes, op. 87, 1889
  • Dumky-trió, op. 90, 1891
  • F-dúr („Amerikai”) vonósnégyes, op. 96, 1893
  • Esz-dúr vonósötös, op. 97, 1893
  • Asz-dúr vonósnégyes, op. 105, 1895
  • G-dúr vonósnégyes, op. 106, 1895

Oratóriumok

[szerkesztés]

Kórusművek

[szerkesztés]

Szóló művek

[szerkesztés]
  • Négy darab hegedűre
  • Három darab gordonkára
  • 17 zongoradarab

Dalok

[szerkesztés]
  • 71 dal

Hangfelvételek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Antonín Dvořák
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antonín_Dvořák&oldid=25583379”