„Gyakori tévedések listája” változatai közötti eltérés
Megjelenés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Biológia: forrás hiányzik |
→Biológia: valóban hibás volt az infó |
||
59. sor: | 59. sor: | ||
* Az emberi faj nem a [[csimpánz]]okból fejlődött ki, egy „hiányzó láncszem” révén, [[Charles Darwin]] sosem állította ezt. A két faj egy közös ősből alakult ki ([[Sahelanthropus tchadensis]]), mely körülbelül hétmillió évvel ezelőtt élt. Az emberi faj, a ''Homo sapiens'' kétszázezer évvel ezelőtt fejlődött ki [[Afrika|Afrikában]].<ref>{{Opcit|n=Hahner Péter|c=100 történelmi tévhit…|o=13-14}}</ref> |
* Az emberi faj nem a [[csimpánz]]okból fejlődött ki, egy „hiányzó láncszem” révén, [[Charles Darwin]] sosem állította ezt. A két faj egy közös ősből alakult ki ([[Sahelanthropus tchadensis]]), mely körülbelül hétmillió évvel ezelőtt élt. Az emberi faj, a ''Homo sapiens'' kétszázezer évvel ezelőtt fejlődött ki [[Afrika|Afrikában]].<ref>{{Opcit|n=Hahner Péter|c=100 történelmi tévhit…|o=13-14}}</ref> |
||
* Az [[evolúció]] nem jelent feltétlenül fejlődést, csupán a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Egy populáció evolúciója a felesleges szervek elhagyása is, azaz köznapi megfogalmazással egyszerűsödése is. |
* Az [[evolúció]] nem jelent feltétlenül fejlődést, csupán a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Egy populáció evolúciója a felesleges szervek elhagyása is, azaz köznapi megfogalmazással egyszerűsödése is. |
||
* A [[ló|lovak]] (a közhiedelemmel ellentétben) nem kizárólag állva alszanak, |
* A [[ló|lovak]] (a közhiedelemmel ellentétben) nem kizárólag állva alszanak, néha szükségük van fekve alvásra is. A vadon élő lovaknál a ménes egy része mindig állva alszik és így őrködnek fekvő társaik felett. Összességében lovak gyakrabban, de rövidebb ideig alszanak az embereknél és főleg a beteg és öreg állatok alszanak állandó jelleggel állva (a vadon élő lovak vonuló, legelő életmódjából következően).<ref>[http://www.haziallat.hu/lovak-lovasok/loapolas/lovak-allva-alszanak/2523/ Miért alszanak állva a lovak, ha le tudnak feküdni?]</ref><ref>[http://www.lovasok.hu/index.php?i=464 Miért tudnak állva aludni a lovak?]</ref> |
||
=== Földrajz === |
=== Földrajz === |
A lap 2014. április 24., 22:51-kori változata
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A következő lista az olyan jelenlegi, tévesen vagy helytelenül széles körben elterjedt elképzeléseket és hiedelmeket tartalmazza, melyek nevezetes témákkal kapcsolatosak, és mindezek mellett megbízható források is beszámolnak róluk. A lista bejegyzéseinek mindegyikét széles körben megvitatták a hozzá kapcsolódó szakirodalomban, csakúgy, mint az állítás szélesebb témakörét, valamint a rá vonatkozó tényeket. Megemlítendő, hogy az alább található listában a leggyakoribb tévedésekkel kapcsolatban bizonyított tények és magyarázatuk, nem pedig maguk a tévhitek szerepelnek.
Történelem
Az ókortól a kora modern korig
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Dugovics.jpg/250px-Dugovics.jpg)
- A harmadik pun háború során elfoglalt Karthágót nem szórták be sóval a rómaiak, ez a szokás ugyanis ismeretlen volt számukra. Csupán a Biblia két részén, Mózes ötödik könyvében (29, 22) és a Bírák könyvében (9, 45) jelenik meg, mint azok büntetése, akik elfordulnak az Úrtól. Karthágó kapcsán ez csak a Kr. u. 2. században került elő, és elterjedése valószínűleg a középkori krónikásokhoz köthető, akik szívesen vettek át jeleneteket a Szentírásból.[1]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/16thc-German-woodcut-Chastity-belt.jpg/250px-16thc-German-woodcut-Chastity-belt.jpg)
- A hiedelemmel ellentétben nem Nero gyújtatta fel Rómát, hiszen a tűzben palotájának és műkincsgyűjteményének egy része is elpusztult. Az Antiumban tartózkodó császár azonnal visszatért Rómába a hírekre és nagy erőfeszítéseket tett az emberek szenvedéseinek enyhítésére, megszervezte az oltást és a lakosság mentését. A tűzvészek oltásának megkönnyítése érdekében a császár több intézkedést is hozott, így például saját költségen építtetett oszlopcsarnokokat, hogy ezek tetejéről lehessen oltani a tüzet. A történetírók közül Suetonius tette egyértelműen felelőssé Nerót a történtekért, ennek már azonban Tacitus sem adott hitelt.[2][3] A legenda másik felével ellentétben Nero nem hegedülhetett a tűzvészt figyelve, hiszen ezt a hangszert csak 1500 évvel később találták fel.[4]
- Attila hun királyt nem temették a Tiszába hármas koporsóba. A történet középkori vándormotívumokból jött létre, a hun temetkezési szokásokban ismeretlen volt az ilyen fajta temetés. Ugyanígy középkori vándormotívum a szolgák legyilkolása is a szertartás után.[5]
- Igaz az állítás, miszerint a középkor folyamán, illetve ezt megelőzően a mainál rövidebb volt az emberek születéskor várható élettartama – ám ezt sokan úgy értelmezik, hogy abban az időben a legtöbb ember általában harminc év körüli korban hunyt el.[6] Ennek ellenére bizonyított, hogy legfőképpen a magasnak számító csecsemőhalálozási ráta okozta az átlagosan várható élettartam alacsony értékét. Ennek megfelelően a felnőtt emberek általános élettartama sokkal magasabb volt ennél a számnál. A középkori Angliában lakó huszonegy éves, átlagos embernek például egy becslés adatai alapján hatvannégy év volt a várható élettartama.[7]
- Nincsenek bizonyítékok arra a széles körben elterjedt elképzelésre, hogy a vikingek a középkorban szarvval ellátott sisakot hordtak volna.[8] Bizonyított az a tény viszont, hogy a vikingek ilyen fajta sisakkal történő ábrázolása Richard Wagner A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) címet viselő négydarabos operaciklusának egyik 1876-ból való színpadi feldolgozásának előadásából ered.[9][10]
- Téves az a vélekedés, hogy Könyves Kálmán király betiltotta volna a boszorkányüldözést. Valójában csak a pogány eredetű, vérszívó boszorkányok (striga) létezését tagadta, a varázslást folytató, méregkeverő boszorkányok (malefica) ellen törvényeket is hozott. A strigák létének tagadásával – több más keresztény uralkodóhoz hasonlóan – a kereszténységet kívánta erősíteni.[11]
- A hiedelemmel ellentétben nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy a középkorban a földesurak rendelkeztek volna az első éjszaka jogával (ius primae noctis).[12]
- A középkorban élt gazdag urak hosszabb távollétük előtt sem helyeztek erényövet asszonyukra, ezek a szerkezetek az újkor találmányai, és kizárólag szerelmi játékokhoz vagy a fiatalok önkielégítésének megakadályozásához készültek. A múzeumokban fellelhető darabok is csupán későbbi hamisítványok.[13][14]
- Dugovics Titusz nem létező személy, csupán Dugovics Imre találta ki a 19. században, mivel a család nemességét vizsgálat alá vonták, és Imre hamisítással kívánta igazolni származását. A török katonát magával rántó hős csak két kortárs forrásban szerepel, neve nem maradt fent, így az eset valódisága még mindig kérdéses.[15]
- Dózsa Györgyöt kivégzésekor a hiedelemmel ellentétben nem ültették tüzes trónra, a fejére rakott korona volt izzó vasból. A tüzes trónról szóló legenda Petőfi Sándor A nép nevében című költeményével terjedt el szélesebb körben.[16]
- A középkorban nem hitték azt az emberek, hogy a Föld lapos, a műveltebb réteg tisztában volt azzal, hogy a Föld nagyjából gömbölyű. Az ókori görög tudósok ezt már jóval korábban megállapították, az i. e. 3. században élt Eratoszthenész még a Föld átmérőjével kapcsolatban is pontos becslést fogalmazott meg. A Kolumbuszt hitetlenkedve hallgató tudósok és fejedelmek nem a Föld gömbölyű voltát nem hitték el, hanem a felfedező (később tévesnek bizonyuló) számításait a Föld méreteivel kapcsolatban.[17]
Modern kori történelem
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Eastlake_-_Napoleon_on_the_Bellerophon.jpg/180px-Eastlake_-_Napoleon_on_the_Bellerophon.jpg)
- Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának aláírására nem 1776. július 4-én került sor. A tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét megindokló és bejelentő dokumentum végleges nyelvezetét a második kontinentális kongresszus hagyta jóvá ezen a napon. A nyilatkozat kinyomtatására és terjesztésére július 4-én és 5-én került sor,[18] a tényleges aláírás csak 1776. augusztus 2-án, szinte egy hónappal később történt meg.[19]
- Antonio Salieri (1750–1825) olasz zeneszerző nem volt megvetéssel Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) iránt, és nem játszott semmilyen szerepet Mozart korai halálában sem. Habár Mozart feltehetően érzett egy bizonyos szintű bizalmatlanságot a nála idősebb Salierivel kapcsolatban, egyes beszámolók alapján barátság is volt közöttük, ezzel egyidejűleg viszont rivalizáltak egymással. Az egymás iránt érzett ellenszenvezésük – amelyet számos szépirodalmi munkában feldolgoztak, többek között az Amadeus címet viselő színdarabban és annak filmadaptációjában – valószínűleg annak volt betudható, hogy a klasszikus kor zenei életének német és olasz része is versengett egymással.[20]
- A Bastille-t nem azért ostromolták meg a francia forradalom idején, mert a zsarnokság jelképe lett volna, hanem mert két nappal korábban 250 hordó puskaport szállítottak oda. A börtönben ekkor csak hét fogoly volt: négy váltóhamisító, két elmebeteg és egy szexuális perverziói miatt bezárt ember.[21]
- Bonaparte Napóleon francia császár nem volt alacsony ember, sőt egy kicsivel magasabbnak számított, mint korának átlagos nagyságú férfi francia állampolgárai.[22][23] A francia uralkodó 1821-ben bekövetkezett halálát követően megmérték a magasságát, amely akkor öt láb két hüvelyk volt francia lábban számítva. Ez angol mértékben öt láb és 6,06 hüvelyknek, vagyis 167,8 centiméternek felel meg.[24][25] A császári gárda gránátosai közé azok léphettek be, akik 170,5 centiméter magasak voltak, így Napóleon csak centiméterekkel volt kisebb, mint elit katonái.[26] Egyesek úgy vélik, hogy használták a megnevezésére a le Petit Caporal (’a kis káplár’ vagy ’a kis tizedes’) becenevet. Ez a név azonban valószínűleg inkább a szeretet kifejezésére, mintsem Napóleon valódi magasságára utalhatott.[27]
- A reformkor idején terjedt el az a meggyőződés, hogy a franciák ellen 1809-ben vívott győri csata a magyar nemesi felkelők megfutamodása miatt végződött csúfos kudarccal. Az elmélet Petőfi Sándor „A nép nevében” című versének köszönhetően élt tovább. Valójában az osztrák vezérkar folyamatos tévedései, az elégtelen felderítés és a franciák minden téren meglévő előnye okozták a csatavesztést. A franciák a csata után elismerően vélekedtek a magyar katonákról.[28]
- Nem igaz az a történet, ami szerint Julius Jacob von Haynaut élve boncolták volna fel. Valójában gyorsan érte a halál, amelynek beálltát a kiérkező orvos meg tudta állapítani.[29]
- Nem bizonyított, hogy Adolf Hitlernek egy heréje lett volna, ez az elmélet csupán pszichológiai spekulációkon nyugszik. Az sem igaz, hogy Hitler szobafestő lett volna, ez a tévhit valószínűleg Jean Effel két 1938-as karikatúráján alapszik, melyek szobafestőként ábrázolták a diktátort, aki barnára akarja festeni Európát.[30] Ugyanígy téves az a feltételezés, hogy Hitler zsidó származású lett volna. Állítólagos nagyapja, Leopold Frankenberger, egy grazi zsidó volt, aki később pénzzel támogatta a családot. A városban azonban nem élt ilyen családnévvel senki, és arra sincs bizonyíték, hogy nagyanyja valaha is járt volna ott. Hitler nagyapja valószínűleg Johann Georg Hiedler volt.[31]
Gasztronómia, ételek
- A főzővízhez adott étolaj nem akadályozza meg a tészta összeragadását. Mivel az étolaj a víz felszínén lebeg, gyakorlatilag nem kerül érintkezésbe a főzőedény alján lévő tésztával. Az étolaj csak a tészta leszűrése után keveredhet el a tésztával, ekkor viszont megnehezíti annak elegyítését a hozzáadott szószhoz. Az olaj hozzáadásának esetleges előnye a túlfőzés és/vagy a habképződés elkerülése lehet.[32][33]
- A hamburger nem amerikai találmány. Évszázados, kontinenseken átívelő fejlődés eredményeképpen alakult ki, Amerikában csupán a ma ismert formájába történő összeállítás történt meg a 20. század elején.[34]
- A borban vagy likőrben főtt, illetve sült ételek nem lesznek alkoholmentesek, hiába az alkohol víznél alacsonyabb forráspontja. Kísérletek alapján egy óra főzés után az alkoholtartalom 25%-a, két óra főzés után az alkoholtartalom 10%-a az ételben marad.[35]
- A szusi szó jelentése nem nyers hal, hanem „savanyú rizs”, mely a nyers tengeri ételek mellé fogyasztható ecetes rizsre utal. Nem minden sushi tartalmaz nyers halat.[36]
- Az alkohol nem emeli meg a testhőmérsékletet. Valójában az erek tágulnak ki, melynek hatására több hő adódik le a véráramból, így megnő a kihűlés veszélye.[forrás?]
- Az aszpartám nem okoz rákot. Habár korábban szakmai körökben többször volt vita tárgya az aszpartám esetleges rákkeltő hatása és a köztudatban ma is elterjedt nézet, de az évekig folytatott célzott kísérletek nem bizonyították, hogy az aszpartám valóban rákkeltő hatású lenne.[37]
Természettudomány
Csillagászat
- A kínai nagy fal nem látható sem az űrből, sem a Holdról szabad szemmel. Valójában az Apollo–11 űrhajósai semmilyen ember alkotta formát nem láttak a Holdról, azok még a Föld körül kb. 300 kilométer magasan keringő nemzetközi űrállomásról is alig kivehetőek.[38]
- Az évszakokat nem a Nap közelsége vagy távolsága okozza, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége (a forgástengely nem merőleges a keringési síkra, hanem – ez idő szerint – 23,5°-os szögben megdől),[39] aminek hatására a napsugarak igen eltérő szögben esnek a felszínre. Valójában pont akkor van közelebb a Föld a Naphoz, amikor az északi féltekén tél van.
Biológia
- A denevérek nem vakok.[40] Számos denevérfaj rendelkezik szemmel, akad olyan is, melynek nincs ultrahangos látóképessége. Ezek a fajok kiválóan látnak az ember által sötétnek vélt helyeken is.
- Nem végzetes dolog egy fészekből kiesett madárfiókát megfogni és visszatenni a fészekbe. Gyakori tévhit, hogy az anyuka ezután kilöki a fiókát a fészekből. Ez nem igaz, a madarak szaglás helyett sokkal inkább vizuális alapon tájékozódnak.[41]
- Az aranyhalak néhány másodperces memóriájáról szóló legenda sem igaz.[42][43]
- A cápákban is kialakulhat a rákbetegség.[44] Az ezzel ellentétesen szóló tévhit I. William Lane 1992-es Sharks Don't Get Cancer című, e téves állítást tartalmazó művére vezethető vissza.
- A földigiliszták kettévágásakor nem éli túl mindkét fél a beavatkozást. Valójában csak az a fél marad életben, amelyiken a szájszerv kifejlődött.
- A mikulásvirág nem erősen mérgező.[45] Bár valóban irritálja a bőrt, illetve fogyasztás esetén a gyomrot, halálesetet még nem figyeltek meg a növény fogyasztásának következtében.
- A banánfa téves megnevezés. A banán, mint növény, bár látszólag egy fa alakját és méretét veszi fel, fás szövettel nem rendelkezik.
- Az emberi faj nem a csimpánzokból fejlődött ki, egy „hiányzó láncszem” révén, Charles Darwin sosem állította ezt. A két faj egy közös ősből alakult ki (Sahelanthropus tchadensis), mely körülbelül hétmillió évvel ezelőtt élt. Az emberi faj, a Homo sapiens kétszázezer évvel ezelőtt fejlődött ki Afrikában.[46]
- Az evolúció nem jelent feltétlenül fejlődést, csupán a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Egy populáció evolúciója a felesleges szervek elhagyása is, azaz köznapi megfogalmazással egyszerűsödése is.
- A lovak (a közhiedelemmel ellentétben) nem kizárólag állva alszanak, néha szükségük van fekve alvásra is. A vadon élő lovaknál a ménes egy része mindig állva alszik és így őrködnek fekvő társaik felett. Összességében lovak gyakrabban, de rövidebb ideig alszanak az embereknél és főleg a beteg és öreg állatok alszanak állandó jelleggel állva (a vadon élő lovak vonuló, legelő életmódjából következően).[47][48]
Földrajz
- A gyémánt legnagyobb része nem kőszén összepréselődéséből keletkezett. Valójában már a szilárd kontinensek kialakulása előtt is jelentős mennyiségű gyémánt jött létre a Földön, melyet a magas hőmérséklet és magas nyomás alakított ki.
- Nem tűnik el az összes hajó és repülő, mely keresztülhalad a Bermuda-háromszögön. Valójában a kérdéses, pontosan meg sem határozott terület egy igen forgalmas tengerrész.
Emberi test és egészség
- Az alvajárók felébresztése nem károsítja egészségüket. Az ébredés után zavartan viselkedhetnek, de ez nem okoz maradandó károsodást.
- Gyakori tévhit, hogy az ember hőtartalékának felét a fej felületén keresztül adja le. Kutatások kimutatták, hogy a fejen a többi testrésszel megegyező mértékben sugárzódik ki hő. Ugyanakkor csecsemőkorban a fej testhez mért felületaránya jelentősen nagyobb, illetve hűvösebb időben a kézfejtől eltekintve általában csak a fej az a felület, amelyet nem védünk ruhával, ilyenkor valóban jelentős mennyiségű hő vész el a fej felületén.
- Az úszás előtti órában való étkezés nem növeli a izomgörcs és vele a fulladás veszélyét. Egy kutatás ugyanakkor az alkoholfogyasztás és a görcs kialakulásának megnövekvő esélye közti összefüggést tárta fel.
- A hidrogén-peroxid nem jó fertőtlenítő. Bár maró hatása miatt valóban jó tisztítószer, a baktériumok elleni küzdelemben nem hatásos, sőt, lassítja a gyógyulás folyamatát, mivel megöli a frissen létrejött sejteket.[forrás?]
- Az ízek a nyelv minden részén érzékelhetőek. A tévhit szerint a nyelvek egyes felületei csak megadott ízeket érezhetőek, de ez csak részben igaz, mivel bár valóban vannak egy-egy íznek kiemelten érzékeny területei, ugyanakkor a nyelv bármely részéhez érve megszületik az ízinger.
- Az embernek jóval több, mint öt érzéke van. Az ide sorolt látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintáson felül az ember rendelkezik időérzékkel, egyensúlyérzékkel, gyorsulásérzékkel, fájdalomérzékkel, hőérzékkel, éhség- és szomjúságérzékkel, teltségérzékkel, nyomásérzékkel, vizelési- és székletelési érzékkel, sőt, a vér szén-dioxid szintjét is képesek vagyunk érzékelni.
- A borotválkozás nem erősíti a szőrt, ugyanakkor néhány tényező miatt mégis erősebbnek érzékeljük azt: egyrészt a merőlegesen elvágott szőrszálak szúrósabb érzetet keltenek a még nem vágott, vékony végű szőrszálaknál, másrészt a csak borostás hosszúságúra nőtt szőrszálak kevésbé hajlékonyak a korábban több centiméter hosszúra is megnőtt szőrszálaknál. A tévhit onnan is eredhet, hogy sokan azonnal borotválni kezdik a szőreiket, amikor a pubertás során megjelennek, és azt hiszik, az évek múlva felbukkanó erősebb szőr a borotválás eredménye, pedig egy felnőtté anélkül is erősebb, mint egy kamaszé. Ugyanígy az se igaz, hogy a gyakori vágástól dúsabb lesz a haj, mivel a szőrtüszők és hajhagymák száma eleve adott, nem befolyásolja az, hogy a már kinőtt hajjal mi történik.
- Sokáig úgy tartották, hogy az ember születése után már nem alakulnak ki új agysejtek. Ezt később sikerült cáfolni, a posztnatális agyterületen születés után is alakulnak ki neuronok.
- A vakcinák nem okoznak autizmust. Andrew Wakefield hiába próbált összefüggést találni, kísérletei kudarcba fulladtak. (Amikor kiderült, hogy egy autista gyerekek szülei megbízásából eljáró műhibaperes ügyvédtől pénzt is kapott ezért, mèg a kamarából kizárták.) A patvaros hibás kijelentése - vélhetően - szándékos egybemosás következménye, ugyanis a kötelező oltások egy része egybeesik azzal az életkorral, amikor az autizmus először kimutatható. A tévhit miatt Nagy-Britanniában közel egymillió gyereknek nem engedték beadatni a kanyaró elleni védőoltást, ennek következtében 2013-ban járvány tört ki, több száz halálos áldozattal.[49]
- Az ember nem csak az agyának a 10%-át használja. A nagyon népszerű tévhitet Einstein kijelentésének tulajdonítják, valójában William James mondta ki a huszadik század elején, képletesen értve. Lásd még: az agykapacitás 10 százalékának mítosza
- A szemölcs vírusos fertőzés, mely kizárólag emberek között terjed. Szemölcsöt nem lehet a varangyos békától kapni, azon ugyanis nem a szemölcs vírusa okozza a szemölcsszerű kitüremkedéseket.
Szexualitás
- Sosem tudták bebizonyítani, hogy egy férfi átlagosan 7 másodpercenként gondolna a szexre.
Matematika
- A valószínűség-számítás legnagyobb tévhite az ún. szerencsejátékosok tévedése, mely az alábbi példával szemléltethető: „Nem hinném, hogy most hatost dobok, előbb dobtam már egyszer.” Ha feltételezzük, hogy nincsenek cinkelve a kockák, akkor minden próbánál azonos eséllyel születik meg bármely kimenet a hat közül. Akkor is, ha az elmúlt 10 dobás mindegyike 6-os volt, és akkor is, ha már 50 alkalommal sem sikerült 6-ost dobni előtte. A gyakori tévhit az ember intuitív gondolkodásának köszönhető, de a matematika eszköztárával egyértelműen bizonyítottan félrevezető.[50]
- A számzáras tárgyak (táskák, páncélszekrények) zárait nyitó kódokat a köznyelv (szám)kombinációknak nevezi. Ezzel szemben matematikai értelemben ezek a legtöbb esetben (ismétléses) variációk, hiszen a kódelemek sorrendje is számít.[forrás?]
- A közhiedelemmel ellentétben szabad negatív számból is négyzetgyököt vonni, ám az eredmény egy komplex szám lesz, nem pedig valós szám. A negatív számoknak csak a valós számok körében nincs négyzetgyöke.[forrás?]
- Régebben gyakori volt a diákok által használt „kockás füzet” kifejezést kijavítani „négyzetrácsosra”. Valójában a „kockás füzet” kifejezés használata védhető, hiszen a négyzet egy kétdimenziós hiperkocka. A modern pedagógia manapság inkább károsnak ítéli az effajta pontoskodást, egyes szerzők egyenesen „terminológiai terrorról” beszélnek. A köznyelv amúgy is rendszeresen használja a „kockás” kifejezést a négyzetrácsos helyett (ld. pl. Kockás (folyóirat)). Amennyiben a kocka és négyzet megkülönböztetésének nincs konkrét feladatbeli vagy elméleti szerepe (és a „kockás füzet” összetétel ritkán kerül ilyen szerepbe), úgy a két szó egy füzettípus kapcsán nyugodtan felcserélhető.[forrás?]
Fizika
- Az ősrobbanás teóriája jelenleg még nem ad magyarázatot a világegyetem kialakulásának okára, csupán a korai fázisának megértésére.
- Gyakorlatilag nem függ a Coriolis-erőtől, hogy a fürdőkád lefolyójában melyik irányba kezd örvényleni a víz, az kizárólag a fürdőkádban korábban jelen lévő apró áramlások döntik el. Ugyanígy a tornádók sem egy irányba forognak. A Föld forgásából eredő hatás csak nagyobb méretekben (pl. ciklonok, hurrikánok) döntő.
- Kétszer is csaphat ugyanoda a villám. A tévhit életveszélyes önbizalmat nyújthat vihar alatt. Valójában a villám nagyon szívesen csap akár ugyanoda, mivel az előző csapás ionizálja a levegőt, ami jól vezeti az áramot.[51]
- Az Empire State Buildingből kidobott pénzérme nem öli meg az alá kerülő járókelőt és a betont sem töri szét. A pénzérme a légellenállás miatt 50-80 km/h-nál nem gyorsul tovább.[52]
- A vízfelületek nem az égbolt miatt lesznek kék színűek. A kék színt a Fresnel-egyenletek alapján a vízfelszínen megtörő, csak részlegesen átjutó fény okozza.
Vallás
- A Teremtés könyve sehol sem mondja, hogy a tiltott gyümölcs alma lenne. Az eredeti héber szöveg csak 'fáról' és 'gyümölcsről' tesz említést, almaként azt feltehetően a nyugati kultúra interpretálta.
- Semmilyen forrás nem bizonyítja, hogy Jézus december 25-én született volna. A Biblia szövege egy szeptemberhez közeli napot sejtet. A dátumot I. Gyula pápa tűzte ki 350 környékén, mivel ekkor állami ünnepként Mithrász születésnapját és a téli napfordulót tartották a rómaiak.
- A tízparancsolat közül a hatodik valójában nem azt mondja ki, hogy „ne ölj” noha ez a fordítás hazánkban elterjedt. A parancsolatban szereplő héber רצח kifejezés elsődleges jelentése „ne gyilkolj”. A két kifejezés értelmezése közötti eltérés jelentős. Például a (polgár)háborús védekezés, vagy állami halálbüntetés nem tartozott a gyilkosságok közé, így e parancsolat, ebben az értelmezésben nem vonatkozott ezekre az esetekre.
- A dzsihád jelentése arabul nem 'szent háború' hanem 'harc'.
- A „Kába kő” megnevezés hibás, noha köztudatban elterjedt. A „Kába” valójában a szentély neve, ahol az iszlám szent relikviája a „Fekete kő” található.
Irodalom
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Bernhardt_Hamlet2.jpg/150px-Bernhardt_Hamlet2.jpg)
- Arthur Conan Doyle (1859–1930) skót krimiíró detektívregényeinek főszereplője, Sherlock Holmes nyomozó karaktere sohasem használta a „pofonegyszerű, kedves Watsonom” kifejezést a szerző egyik munkájában sem. A könyvekben viszont gyakran mondogatja a „kedves Watsonom” megszólítást segítőjének, John H. Watson orvosnak, majd ezután közvetlenül a „pofonegyszerű” felkiáltást használja több beszélgetésük folyamán. Ez a jelenet számos alkalommal fordul elő Conan Doyle regényeiben.[53] Az említett kifejezés legelső ismert használata a regények egyik filmfeldolgozásából, az 1929-ben bemutatott Sherlock Holmes visszatér (The Return of Sherlock Holmes) című alkotásban van.
- Frankenstein nem a szörny neve volt, hanem a megalkotójáé, Victor Frankensteiné. A teremtményre a könyv Frankenstein szörnyeként hivatkozik.
- William Shakespeare Hamlet művének gyakori képi ábrázolása, hogy Hamlet a koponyával áll a kezében és ehhez a jelenthez sokszor hibásan társítják a "Lenni vagy nem lenni?" híres monológ részletét (III. felvonás, 1. szín). Valójában amikor a műben a dán királyfi a koponyát tarja a kezében és szemléli nem ennél a sokat idézett résznél történik, hanem később (V. felvonás, 1. szín), amikor is egy temetőben a király udvari bolondjának, Yoricknak a koponyáját adja egy sírásó a kezébe. Ekkor ezt mondja: „Hadd lám. Haj, szegény Yorick! Ismertem, Horatio; végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt: engem a hátán hurcolt ezerszer: és most hogy irtózik tőle a képzeletem! A gyomrom is émelyedik rá. Itt függött az ajk, melyet én összecsókoltam, azt se tudom, hányszor. Hová lettek gúnyjaid, bakugrásid, dalaid?”
Technológia
- Nem Thomas Alva Edison találta fel a villanykörtét. Igaz viszont, hogy részt vett az első megalkotásában, 1880-ban.
- Nem Henry Ford találta fel az automobilt, de a futószalagot sem. Utóbbinak a továbbfejlesztésében vett részt.
- Al Gore sosem állította, hogy ő találta volna fel az internetet. Valójában azt állította, hogy a kongresszusi szolgálata alatt részt vett az internet megalkotásában.
- Nem James Watt találta fel a gőzgépet, és az inspirációként szolgáló ugráló lábosfedőről szóló történet is legenda.
Közlekedés
- Téves vélekedés az, hogy a „Minden út Rómába vezet” (Omnes viae Romam ducunt) szólás a rómaiakhoz köthető és az ókori úthálózat kiterjedtségéről szól. Több olyan út létezett, amely egyáltalán nem vitt Rómába, és maga a mondás csupán a 12. században bukkant fel, egyházi szövegben, ahol nem közlekedési, de vallási értelemben beszélt arról, hogy ezernyi út vezeti a hitet kereső embereket Rómába, az Úrhoz.[54]
- A mosdókban keletkező hulladékot sosem dobják ki a repülőgépből, azt leszállás után speciális kocsik segítségével viszik el. Egyes vasutakon ugyanakkor valóban a sínekre kerül a mosdóban keletkező szennyvíz.
Jegyzetek
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 24. o.
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 27–29. o.
- ↑ Német György: Karthágó és a só - közkeletű tévhitek Róma történetében In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, 2012/4–5, ISSN 0865-6247, 34–35. oldal
- ↑ Clark, Josh: Did Nero really play the fiddle while Rome burned?. HowStuffWorks.com, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 20–21. o.
- ↑ Laden, Greg: Falsehood: “If this was the Stone Age, I’d be dead by now” (angol nyelven). ScienceBlogs: Greg Laden’s Blog, 2011. május 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Lancaster, Henry Oliver: Expectations of Life: A Study in the Demography, Statistics, and History of World Mortality. New York: Springer Publishing. 1990. 8. o. ISBN 9780387971056 (angol nyelven)
- ↑ Kahn, Charles: World History: Societies of the Past. (hely nélkül): Portage & Main Press. 9. o. ISBN 978-1-55379-045-7 (angol nyelven)
- ↑ Frank, Roberta: The Invention of the Viking Horned Helmet. In Dallapiazza, Michael – Hansen, Olaf – Sorensen, Preben Meulengracht – Bonnetain, Yvonne: International Scandinavian and Medieval Studies in Memory of Gerd Wolfgang Weber. (hely nélkül): Parnaso. 200031. 199–208. o. = Hesperides: Letterature e culture occidentali, 12. ISBN 9788886474283 (angol nyelven) tiltott karakter az év paraméterben,
- ↑ Wilde, Robert: Did Vikings Wear Horned Helmets? (angol nyelven). About.com: European History. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 41–43. o.
- ↑ Az első éjszaka joga csak legenda (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi portál, 2005. október 24. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 43–44. o.
- ↑ Azerényöv titkos története (magyar nyelven). Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
- ↑ Szende László: A mérgezett füge In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, Történelmi tévhitek, 2012/4–5, ISSN 0865-6247, 55. o.
- ↑ Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 67. o.
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 45–47. o.
- ↑ Declaration of Independence: A History (angol nyelven). U.S. National Archives and Records Administration: archives.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Crabtree, Steve: New Poll Gauges Americans' General Knowledge Levels: Four-fifths know earth revolves around sun (angol nyelven). Gallup News Service, 2009. június 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.). „Fifty-five percent say it commemorates the signing of the Declaration of Independence (this is a common misconception, and close to being accurate; July 4th is actually the date in 1776 when the Continental Congress approved the Declaration, which was officially signed on August 2nd.) Another 32% give a more general answer, saying that July 4th celebrates Independence Day.”
- ↑ Horowitz, Jason: For Mozart's Archrival, an Italian Renaissance (angol nyelven). The New York Times, 2004. december 28. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9884-95-3, 157–159. o.
- ↑ Evans, Rod L.: Sorry, Wrong Answer: Trivia Questions That Even Know-It-Alls Get Wrong. (hely nélkül): Penguin Books. 2010. ISBN 978-0-399-53586-4 (angol nyelven)
- ↑ Forget Napoleon – Height Rules (angol nyelven). CBS News, 2009. február 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ FAQ: How tall was Napoleon? (angol nyelven). Fondation Napoléon: Napoleon.org, 2008 (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Dunan, Marcel: La taille de Napoléon. Revue de l'Institut Napoléon, 89. sz. (1963. október) 178–179. o. (francia nyelven)
- ↑ Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 172. o.
- ↑ Wilde, Robert: Was Napoleon Bonaparte Short? (angol nyelven). About.com: European History. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 178–180. o.
- ↑ Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit, i. m. 229. o.
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 280–283. o.
- ↑ Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 312. o.
- ↑ Corriher, Shirley: Cooking Pasta Properly (angol nyelven). Fine Cooking. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
- ↑ Foley, Michele: Should You Put Oil in Pasta Water? (angol nyelven). www.chow.com, 2008. augusztus 7. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
- ↑ Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 9789633240298, 355–356. old.
- ↑ Hiskey, Daven: Alcohol Doesn't Really "Cook Out" Of Food In Most Cases (angol nyelven). Today I Found Out, 2011. november 28. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Mikkelson, Barbara: If You Knew Sushi (angol nyelven). Snopes, 2007. február 20. (Hozzáférés: 2012. december 31.). „Contrary to popular belief, sushi does not mean raw seafood. Instead, the word refers to the vinegared rice that can (but need not) be paired with raw seafood.”
- ↑ Az aszpartám mégsem okoz rákot
- ↑ John Man: A kínai nagy fal, General Press Kiadó, 2008, ISBN 987-963-643-068-9, 9. o.
- ↑ Dr. Jürgen Schieber: Milankovitch Cycles and Glaciation. Indiana.edu. Indiana University, Geological Sciences. [2009. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 29.)
- ↑ Sophasarun, Nida: Experts Debunk Bats’ Bad Rap (angol nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Mit tehetünk, ha a fecskefészek a fiókákkal együtt leszakad? (magyar nyelven). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2012. december 31.). „Ha így járunk el, az örökbefogadó szülők nem fogják észrevenni a turpisságot, a közhiedelemmel ellentétben nem érzik meg az ember által megfogott madár szagát.”
- ↑ Tévhit az aranyhalak feledékenysége (magyar nyelven). Index, 2003. október 2. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Hipsley, Anna: Goldfish three-second memory myth busted (angol nyelven). ABC News, 2008. február 19. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Handwerk, Brian: Do Sharks Hold Secret to Human Cancer Fight? (angol nyelven). National Geographic, 2003. augusztus 20. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Poinsetting It Out (angol nyelven). Snopes, 2007. július 30. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 13-14. o.
- ↑ Miért alszanak állva a lovak, ha le tudnak feküdni?
- ↑ Miért tudnak állva aludni a lovak?
- ↑ Kanyarójárvány Nagy-Britanniában
- ↑ J. Michael Shaughnessy (1977). „Misconceptions of probability: An experiment with a small-group, activity-based, model building approach to introductory probability at the college level”. Educational Studies in Mathematics 8 (3), 295–316. o. DOI:10.1007/BF00385927.
- ↑ Öveges József. Színes Atomfizika, Valószínűleg az 1. kiadás, Gondolat Kiadó. ISBN nem található (1964)
- ↑ Wolchover, Natalie: Could a Penny Dropped Off a Skyscraper Actually Kill You? (angol nyelven). Scientific American, 2012. március 5. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
- ↑ Mikkelson, Barbara: ’Elementary, My Dear Watson’ (angol nyelven). Snopes.com: Urban Legends Reference Pages, 2006. július 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- ↑ Német György: Karthágó és a só - közkeletű tévhitek Róma történetében In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, 2012/4–5, ISSN 0865-6247, 36. oldal
Források
- Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9884-95-3
- Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 9789633240298
- Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, Történelmi tévhitek, 2012/4–5, ISSN 0865-6247
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of common misconceptions című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.