Vučevica (Klissza)
| Vučevica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Klissza |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 380 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 35′ 50″, k. h. 16° 24′ 45″43.597330°N 16.412477°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 50″, k. h. 16° 24′ 45″43.597330°N 16.412477°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vučevica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.
Fekvése
Splittől légvonalban 10, közúton 27 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik. Déli határában halad át az A1-es (Zágráb-Split) autópálya.
Története
Helyén már a török hódítás előtt is állt település, melynek kápolnáját 1513-ban építtette a Boljat család.[2] A mai település akkor keletkezett, amikor a 17. század végén a sinji ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a török uralom idején pusztává vált vidéket. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, amely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 538 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 8 százaléka szerb volt. Lakossága 2011-ben 56 fő volt. A katolikus hívek a lećevicai plébániához tartoztak.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 330 | 355 | 370 | 388 | 442 | 538 | 484 | 564 | 499 | 503 | 446 | 235 | 138 | 94 | 64 | 56 |
Nevezetességei
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1513-ban még kápolnának építtette a Boljat család. A 18. században a falu népe templommá bővítette. Mai formája a többszöri bővítés és megújítás során alakult ki. Egyhajós épület, homlokzatán a bejárat felett négyosztatú kis rozettával. Oltárán Szent Antal, Szent Anna és Szent Kelemen pápa szobrai állnak. Egy régi feszülete is van. Az épületet 1962-ben, valamint 1994 és 2000 között megújították. A templom körül temető található, falában egy Szent Antal kápolnával.[2]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Franjevci-split.hr:Lećevica - Povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Klissza község hivatalos oldala (horvátul)
- Klissza információs portálja (horvátul)
- Klissza turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
