Tüzesfejű királyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tüzesfejű királyka
Regulus ignicapillus2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Királykafélék (Regulidae)
Nem: Regulus
Faj: R. ignicapillus
Tudományos név
Regulus ignicapillus
Temminck, 1820
Szinonimák

Regulus ignicapilla

Elterjedés
Regulus ignicapilla -approx range map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tüzesfejű királyka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzesfejű királyka témájú kategóriát.

Regulus ignicapillus madeirensis

A tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) vagy (Regulus ignicapilla) a verébalakúak rendjébe és a királykafélék (Regulidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa mérsékelt övi területein, Madeira szigetén és Afrika északi részén fészkel, rövidtávú vonuló, de néha áttelel. Lucfenyők, elegyes erdők, borókások és lombos erdők lakója.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Regulus ignicapillus balearica
  • Regulus ignicapillus caucasicus
  • Regulus ignicapillus ignicapilla
  • Regulus ignicapillus madeirensisMadeira szigetén él, egyes rendszerek szerint külön faj Regulus madeirensis néven
  • Regulus ignicapillus tauricus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13–16 centiméter, testtömege 4–7 gramm. Fekete szemsávja és fehér szemöldöksávja van, fejtetője narancssárga.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, amit az olyan vékony ágakon keresgél, amelyek a többi madár súlyát már nem bírják el.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regulus ignicapilla

Lucfenyők ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre és a fészeknek melegnek és esővédettnek kell lennie. Fészekalja 7–13 tojásból áll. A költési időszak 14–15 napig tart és a kikelt fiókákat a szülők még 19–20 napig gondozzák, mire kirepülnek. Egy évben kétszer fészkel, általában májusban és júniusban.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres fészkelő, de vonuláskor nagyobb létszámaban jelenik meg. Az öreg lucosokban kis számban fészkel, főleg az Alpokalján.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]