Sárgafejű királyka
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Regulus regulus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Sárgafejű királyka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafejű királyka témájú médiaállományokat. |
A sárgafejű királyka (Regulus regulus) a verébalakúak rendjébe és a királykafélék (Regulidae) családjába tartozó faj. Európa legkisebb madara.[1] Ez Luxemburg nemzeti madara.[2]
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európa mérsékelt övi területein és Ázsia területén fészkel. Rövidtávú vonuló, az északi részekről délebbre vonul. Lucfenyvesekben él, vonulásakor lombos erdőkben is.
Alfajai [szerkesztés]
- Regulus regulus regulus
- Regulus regulus anglorum
- Regulus regulus azoricus
- Regulus regulus buturlini
- Regulus regulus coatsi
- Regulus regulus himalayensis
- Regulus regulus hyrcanus
- Regulus regulus inermis
- Regulus regulus interni
- Regulus regulus japonensis
- Regulus regulus sanctae-mariae
- Regulus regulus sikkimensis
- Regulus regulus tristis
- Regulus regulus yunnanensis
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13-16 centiméter, testtömege 4-7 gramm. Háta olajzöld, alsóteste szürke, fején sárga vagy narancssárga csík van.
Életmódja [szerkesztés]
Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, melyeket a sűrű lombkoronában keresgél. Télen cinegékhez társul.[1]
Szaporodása [szerkesztés]
Lucfenyők ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2-3 hétig is eltart. A fészek olyan kicsi, hogy éppen elférnek benne a fiókák. Fészekalja 7-10 tojásból áll. A költési időszak 15-16 napig tart, és csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat a hím gondozza, miközben a tojó már elkezdi építeni a következő fészket a második fészekaljhoz.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon rendszeres fészkelő, de vonuláskor nagyobb létszámban jelenik meg. Az öreg lucosokban kis számban fészkel, főleg az Alpokalján és az Északi-középhegységben.
Védettsége [szerkesztés]
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Lars Svensson, Peter J. Grant: Madárhatározó: Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, Budapest: Park, 2005 ISBN 963-530-515-X
- ↑ National Symbols, 2011. június 6
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk [szerkesztés]

