Székesfehérvár tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár autóbusz-vonalai
Üzemelő vonalak:

101111A11G1212A12Y1313A13G13Y1414G1515Y161720222323E24252626A26C26GM262729303131E323334353637384041424344

Megszűnt vonalak:

1E2E3E4E12B13B14B15A15M16A16Y19M1920G22Y24A24B28M3132G37G38G39maroshegyi iskolás járat


Székesfehérvár tömegközlekedése

Székesfehérvár tömegközlekedése Székesfehérvár MJV Önkormányzata felelősségi körébe tartozik. A szolgáltatást a Volánbusz Zrt. és egy alvállalkozója, az Inter Tan-Ker Zrt. biztosítja az önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés alapján, hatvankilenc darab autóbusszal.[1]

A helyi autóbusz-hálózatnak négy forgalmi alközpontja – úgynevezett decentruma – található a városban: 1-es Szedreskerti-lakónegyed, 2-es Jancsár utca, 3-as Vasútállomás és 4-es Csapó utca.

Története[szerkesztés]

A két világháború között[szerkesztés]

A városban először 1920-ban alapítottak autóbusz-közlekedési vállalkozást, mely nem volt igazán eredményes és viszonylag hamar megszűnt. Ezután sorra követték egymást más próbálkozások, melyek kisebb-nagyobb sikerek elkönyvelése mellett nem tudtak sokáig működni. Külön érdekesség, hogy 1931-ben éjjeli járatokat is működtettek Fehérváron, hogy a Budapestről induló késői vonat utasai is tömegközlekedési eszközzel juthassanak el otthonaikba. Ezt követően legközelebb éjjeli járatok indításának bevezetésére 2006 szeptemberében került sor. A két világháború közti időkben tovább nehezítette a közlekedési vállalkozók dolgát, hogy az 1930-as évek végéig a városi utak használatáért kövezetvám-átalányt kellett fizetnie minden járműnek.

Az 1920-as évek végén Székesfehérváron négy vonalon közlekedtek helyi járatok:

  • I-es vonal: Magyar Király szálló – Vonat állomás (oda és vissza az összes vonat érkezéséhez és indulásához)
  • II-es: Magyar Király szálló – Szent György-kórház
  • III-as: Magyar Király szálló – Aranybulla vendéglő (Szőllőhegy)
  • IV-es: Magyar Király szálló – Túrószsák (Szőllőhegy)

Az I.-II. járatoknál a vonaljegy 30 fillér, szakaszjegy 20 fillér, a III.–IV. járatoknál 40 fillér volt a menetdíj.

Az 1940-es évek elejétől már zsúfoltak voltak a fehérvári helyi járatok, s az utasszállításba ekkoriban már „autotaxik” is besegítettek, de az akkor 50 000 lakosú város közlekedését még jelentősen meghatározták a bérkocsik. 1943-ban tíz évre az 1928-ban alakult Budapestvidéki Autóbuszközlekedési Részvény Társaság (BART) kapta meg a városban az autóbusz-üzemeltetési engedélyt. Ekkoriban indultak meg Székesfehérvárról az első távolsági járatok, többek között Csákvár, Csór, majd Balatonfőkajár és Siófok felé.

A második világháború alatt a frontharcok és légitámadások következtében Fehérvár és Fejér vármegye úthálózata jelentősen megsérült. A fenntartó vállalat ezután átalakult, és a MOGÜRT Autótaxi és Autóbusz Közlekedési Részvénytársaság lépett a helyébe (MOGÜRT: Magyar Országos Gépkocsi Üzemi Részvény Társaság).

A második világháború után[szerkesztés]

1949-ben szervezték meg a MÁVAUT (MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat) székesfehérvári főnökségét, mely így átvette az irányítást. Az ekképpen létrejött vállalat már az Alba Volán jogelődje, ily módon ünnepelhette a cég félévszázados fennállását 1999-ben. A MÁVAUT cégtől vette át a későbbiekben a közlekedtetést az országosan alakuló, számozott AKÖV – Autóközlekedési Vállalatok. 1961-ben vonták össze a székesfehérvári közlekedésbonyolítással a sztálinvárosit, míg a várpalotai főnökséget lecsatolták. Így a 14. számú AKÖV megszerveződésével a cég elnyerte a hatáskörzet a mai kiterjedését, ezért jelképesen ezt tekintik az Alba Volán alapítási időpontjának. Ekkor kezdődtek meg a 2006-ig (azaz mintegy 45 évig) álló és használatban lévő székesfehérvári Piac téri autóbusz-pályaudvar építési munkálatai, mely mintegy féléves átépítés után 2007 tavaszára nyerte el mai formáját.

Székesfehérvár helyi autóbuszvonalai a MÁVAUT korában (1950-es évek):

  • 1 Piac tér – Zámolyi úti laktanya
  • 2 Piac tér – Máriavölgy *
  • 3 Piac tér – Élmunkás út – Öreghegyi óvoda **
  • 4 Piac tér – Kisfalud-puszta (útvonala 7,9 km hosszú volt)
  • 5 Piac tér – Könnyűfémmű
  • 6 Piac tér – Vízműtelep (útvonala 6,3 km)
  • 7 Piac tér – Repülőtér ***
  • 8 Piac tér – Vágóhíd – Rádiótelep
  • 9 Pályaudvar – Piac tér – Feketehegy (útvonala 7,7 km hosszú)
  • 10 Piac tér – Pályaudvar – Megyei kórház
  • 11 Köszörűgépgyár – Piac tér – Pályaudvar
  • 12 Vidám park – Marx tér – Romkert – Aranybulla – Kisfalud alsómajor (útvonalának hossza közel 10 km) ****
  • 13 Vidám-park – Marx tér – Romkert – Géza u. – Öreghegy – Zsolnai u. *****
  • 16 Piac tér – Romkert – Május 1. tér – Videoton (Televízió- és Rádiógyár)
  • 17 Piac tér – Zsolt utca – Videoton
  • 18 Videoton – Könnyűfémmű
  • 19 Videoton – Marx tér – Feketehegy
  • 20 Pályaudvar – Megyei kórház – Könnyűfémmű
  • 21 Pályaudvar – Romkert – Felsőváros – Pályaudvar (körforgalom) ******
  • 22 Pályaudvar – Piac tér – Felsőváros – Romkert – Pályaudvar (körforgalom)
  • 23 Pályaudvar – Videoton
  • 24 Pályaudvar – Dózsa György tér – Máriavölgy (Bory-vár) *******
  • 24A Dózsa György tér – Videoton
  • 25 Pályaudvar – Fiskális út – Videoton
  • 26 Pályaudvar – Repülőtér
  • 27 Pályaudvar – Zsolt u. – Kisteleki u. – Kecskeméti u.

A Piac téri végállomás az Autóbusz-állomás volt. A Pályaudvar végállomáson közvetlenül a Vasútállomás bejárata előtt álltak meg a buszok. Nem létezett még a viszonylag új keletű Csapó utca mellett a Jancsár utca végállomás sem, de ez utóbbi közelében volt buszmegálló, a Vágóhíd, ahol a 8-as autóbuszjárat állt meg (a mai 10-es őse). A vidámparki végállomás biztosan nem a mostani helyén volt, hiszen akkor még nem állt a szedreskerti lakótelep. Az autóbuszok a Liget sor elején, a Vidámpark mellett fordultak. Érdekességképpen a Vidámparktól az 1950-es évek MÁVAUT-korszakát követően sokáig járt egy kabrió Ikarus a Millenniumi emlékműhöz. A jegy drágának számított, a városi 2 Ft helyett 4 Ft volt.

Az előzőekben szereplő, mai nevüktől eltérő közterületek elnevezései:

  • Zámolyi úti laktanya = Laktanyák
  • Máriavölgy = Máriavölgyi utca, Bory-vár (Bory tér)
  • Élmunkás út = Király sor
  • Öreghegyi Óvoda = Pozsonyi út, Fiskális út
  • Vágóhíd = a megállóhely a Balatoni úton, a mai Jancsár Hotel közelében volt
  • Pályaudvar = Vasútállomás
  • Megyei kórház = Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
  • Köszörűgépgyár = SZKG
  • Vidám park / Vidám-park = Szedreskerti lakónegyed, Liget sor (eleje)
  • Marx tér = III. Béla király tér
  • Május 1. tér = Széna tér
  • Dózsa György tér = Zichy-liget
  • „körforgalom” = körjárat

Az alábbiakban az útvonalleírásoknál a közterek mai elnevezését használjuk.

  • * = a 2-es útvonala: Piac tér – Budai út – Fiskális út – Máriavölgyi u. – Bory-vár
  • ** = a 3-as vonal útvonala kezdetben Piac tér – Budai út – Várkörút – Rákóczi utca – Király sor – Géza utca – Pozsonyi út volt, majd aztán Piac tér – Mátyás király körút – Várkörút, Múzeum – Rákóczi utca stb. lett; az 1950-es, 60-as években később megváltoztatták a végállomásait, ekkor már a Vasútpályaudvar – Élmunkás út (mai Király sor) – Pozsonyi út, Zsolnai út útvonalon járt, majd később egy megállóval tovább, a Bányató Vendéglő mai parkolója helyén fordult, s majd még később – de még 1976 előtt, és változatlanul 3-as számmal – még eggyel tovább, a mai 24-es végállomásáig közlekedett; a Zsolnai út, Lomnici utca megállóhely sokáig nem létezett (még 1987-ben sem)
  • *** = az 1970-es években a 7-es vonal belső végállomása már nem a Piac téren, hanem a Május 1. téren volt – hivatalosan, de egész pontosan a mögött fordult, a mai Vadászkürttel szemben
  • **** = az 1970-es években a 12-es vonalat is meghosszabbították, az Aranybulla Vendéglőtől tovább, s így a 3-ashoz és a 13-ashoz hasonlóan szintén a Zsolnai utca, Nagyszombati utca végállomásig járt
  • ***** = a 3-as és a 13-as járatok egy ideig (kb. fél évig) még földúton is jártak; a Géza utcáról a Kadocsa utca – Berényi út – Túrózsáki utca – Fiskális út – Pozsonyi út terelőútvonalon mentek, mert a Géza utca vége útépítés miatt le volt zárva (ekkoriban a Kadocsa utca még csak egy kis földút volt…)
  • ****** = A 21/22-es körjáratok útvonalán ma már nem jár busz: Pályaudvar (Vasútállomás) – Piac tér – Palotai út – Mészöly Géza utca – Malom utca – Vendel utca (Szent Vendel utca) – Úttörő utca (Havranek József utca) – Népköztársaság út (Várkörút) – Lenin út (Prohászka Ottokár utca) – Vasútállomás; u.i. a két vonal menetrendjében szereplő „körforgalom” kifejezés körjáratot jelent.
  • ******* = akkoriban a 24-es számított a város legforgalmasabb buszvonalának: Vasútállomás – Deák Ferenc utca – Budai út – Várkörút – Szekfű Gyula utca – Berényi út – Túrózsáki utca – Máriavölgyi utca – Bory-vár vonalvezetéssel közlekedett; érdekesség, hogy a ’60-as években építkezés miatt egy ideig járt a mai Távirda illetve Kégl György utca terelőútvonalakon, mely utcák akkor még pont fordítva voltak egyirányúsítva, mint ma – talán a Kempelen téri tűzoltóság miatt.

1961-re már 261 autóbuszt üzemeltettek Fejér megye területén. Csuklós buszt – összesen hármat – első ízben 1966-ban helyeztek forgalomba. A vállalat az évtized végén Autóközlekedési Tröszt néven folytatta működését, ami később VOLÁN Trösztre, majd VOLÁN Vállalatra változott. 1984-ben született jogutódjaként az Alba Volán Vállalat, s teljes gazdasági függetlenséget kapott.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A gazdasági átalakulás időszaka gyökeres változásokat hozott az Alba Volán vállalata számára egyaránt. 1992. december 31-én jött létre az Alba Volán Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság, állami tulajdonú vállalatként. Az Európai Uniós csatlakozásunkat követően a cég jogi formája zártkörűen működő részvénytársaságra változott. 2015. január 1-jével az Alba Volán és a Vértes Volán jogutódja a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt (KNYKK Zrt.) lett. 2019. október 1-jétől a KNYKK megszűnt, beolvadván a Volánbusz Zrt.-be. Továbbiakban 2019. év végén még javaslat született a MÁV és a Volánbusz közös holdingba való szervezésére vonatkozóan.

Új menetrend – 2021[szerkesztés]

2021. április 9-én, több év után közzétette egy új buszhálózat tervét Székesfehérvár önkormányzata, amire egy hónapon keresztül írhattak észrevételeket, javaslatokat a lakosok. Ezeket az észrevételeket figyelembe véve áttervezték a tervezetet, majd június 17-én közzétették a véglegesített változatot, amit egy hónappal később, július 17-én be is vezettek, két hetes ingyenes tesztüzemmel. Az új hálózaton és menetrenden ez alatt az egy hónap alatt is többször változtattak. Az új hálózatban várost átszelő gerincjáratokat álmodtak meg a régi vonalak összevonásából, kettő két irányban közlekedő nagy körjárattal. Csökkenteni szerették volna az átszállások számát, új megállóhelyeket, új tengelyeket hoztak létre, s átszállópontokat létesítettek. A változás egyik nagy elszenvedője a Szedreskerti-lakónegyed volt, ahol megszűnt a decentrum, cserébe hétköznap félóránként, csúcsidőben negyed óránként közlekedő körjáratok közlekedtek. A legtöbb városrész lényegében gazdagodott az új hálózattal, több közvetlen kapcsolat révén. A hivatásforgalmi igényeket azonban nem tudta kellőképpen kiszolgálni. A hálózat nem igazán nyerte el a lakosok tetszését, sok panasz érkezett már a bevezetés előtt is, ezért három napra rá online szavazást indítottak, hogy visszaálljon-e a régi vagy finom hangoljanak az újon. A szavazás alapján, többségben a régi hálózat nyert, majd augusztus 1-jével visszaállt a régi, 45 éves alapokon nyugvó hálózat.

Hálózat[szerkesztés]

Székesfehérváron 45 helyi autóbuszvonal üzemel, melyek a következők:

Szám Útvonal
10 Szedreskerti-lakónegyed – Autóbusz-állomás – Jancsár utca – Rádió-telep – Orsovai utca
11 Szedreskerti-lakónegyed – Autóbusz-állomás – Stadion – Ikarus 3. porta – Vásárhelyi úti-lakótelep
11A Csapó utca – Autóbusz-állomás – Stadion – Ikarus 3. porta – Vásárhelyi úti lakótelep – Sóstói bevásárlóközpont
11G Ikarus 3. porta → Autóbusz-állomás
12 Szedreskerti-lakónegyed – Autóbusz-állomás – Börgöndi út – Őrhalmi-szőlők – Sóstói bevásárlóközpont
12A Csapó utca – Autóbusz-állomás – Börgöndi út – Őrhalmi-szőlők – Sóstói bevásárlóközpont
12Y Autóbusz-állomás – Bárándi utca
13 Szedreskerti-lakónegyed – Autóbusz-állomás – Vasútállomás – Babér utca
13A Csapó utca – Autóbusz-állomás – Vasútállomás – Babér utca
13G Autóbusz-állomás – Vasútállomás – Babér utca
13Y Autóbusz-állomás – Vasútállomás – Zsurló utca
14 Szedreskerti-lakónegyed – Autóbusz-állomás – Mentőállomás – Adonyi út – Köfém-lakótelep
14G Autóbusz-állomás – Mentőállomás – Adonyi út – Köfém-lakótelep
15 Csapó utca – Autóbusz-állomás – Őrhalmi-szőlők – Sóstói bevásárlóközpont – Amerikai fasor forduló
15Y Csapó utca – Autóbusz-állomás – Őrhalmi-szőlők – Logisztikai Központ
16 Szedreskerti-lakónegyed – Ybl Miklós-lakótelep – Széna tér – Mentőállomás – Babér utca
17 Csapó utca – Ybl Miklós-lakótelep – Széna tér – Király sor – Budai út – Zombori út – Köfém-lakótelep
20 Jancsár utca – Vasútállomás – Adonyi út – Köfém-lakótelep
22 Jancsár utca – Gáz utca / Budai út – Fiskális út / Budai út – (Köfém-lakótelep –) Kisfalud
23 Jancsár utca – Zsuzsanna-forrás – Széna tér – Fiskális út / Budai út – Videoton – Tesco – Videoton Ipari Park
23E Jancsár utca – Gáz utca / Budai út – Fiskális út / Budai út – Videoton
24 Jancsár utca – Zsuzsanna-forrás – Széna tér – Zsolnai út / Nagyszombati út
25 Jancsár utca – Zsuzsanna-forrás – Széna tér – Nyitrai utca / Zobori utca
26 Jancsár utca – Autóbusz-állomás – Ybl Miklós-lakótelep – Videoton – Béla út / Nagyszombati út
26A Jancsár utca – Autóbusz-állomás – Ybl Miklós-lakótelep – Videoton – Kassai út / Nagyszombati út
26C Depónia – válogató/Depónia – irodaház/Csala → Béla út/Nagyszombati út → Videoton → Ybl Miklós-lakótelep → Autóbusz-állomás
26G Autóbusz-állomás – Ybl Miklós-lakótelep – Videoton
M26 Videoton – Európa Ipari Park
27 Autóbusz-állomás – Ybl Miklós-lakótelep – Európa Ipari Park
29 Jancsár utca → Csapó utca → Hübner András utca → Csapó utca → Jancsár utca
30 Vasútállomás → Kórház, Rendelőintézet → Feketehegy → Kórház, Rendelőintézet → Vasútállomás
31 Vasútállomás – Széna tér – Király sor – Fiskális út – (Videoton –) Béla út / Nagyszombati út
31E Vasútállomás – Budai út – Fiskális út – Videoton
32 Vasútállomás – Széna tér – Videoton – Kassai utca / Nagyszombati utca
33 Vasútállomás → Lövölde utca → III. Béla király tér → Fecskeparti-lakótelep → III. Béla király tér → Zsuzsanna-forrás → Vasútállomás
34 Vasútállomás → Zsuzsanna-forrás → III. Béla király tér → Fecskeparti-lakótelep → III. Béla király tér → Lövölde utca → Vasútállomás
35 Vasútállomás – Zsuzsanna-forrás – Széna tér – Tompa Mihály út – Kecskeméti utca – Zone Bevásárlópark
36 Vasútállomás – Autóbusz-állomás – Új Csóri út – Hernád utca
37 Vasútállomás → Autóbusz-állomás → Farkasvermi út → (Körösi utca →) Rába utca → Autóbusz-állomás → Vasútállomás
37A Sajó utca/Farkasvermi út → Rába utca → Autóbusz-állomás
38 Vasútállomás – Autóbusz-állomás – Ybl Miklós-lakótelep – Tesco – Videoton Ipari Park
40 Csapó utca → Autóbusz-állomás → Stadion → Nagyszebeni utca → Stadion → Vasútállomás → Kórház, Rendelőintézet → Mentőállomás → Autóbusz-állomás → Csapó utca
41 Csapó utca – Autóbusz-állomás → Mentőállomás → Kórház, Rendelőintézet → Vasútállomás → Stadion → Nagyszebeni utca → Stadion → Autóbusz-állomás → Csapó utca
42 Csapó utca – Autóbusz-állomás – Mentőállomás – Börgönd
43 Csapó utca → Autóbusz-állomás → Vasútállomás → Kórház, Rendelőintézet → Mentőállomás → Autóbusz-állomás → Csapó utca
44 Csapó utca → Autóbusz-állomás → Mentőállomás → Kórház, Rendelőintézet → Vasútállomás → Autóbusz-állomás → Csapó utca

Az 1976 és 2019 között megszüntetett helyi autóbuszvonalak (számszaki sorrendben):

12B, 13B, 14B, 15A, 15M, 15Y, 16A, 16Y, 19, M19, 20G, 22Y, 24A*, 24B**, 28, 29, 30, M31, 32G, 37G, 38G, 39, maroshegyi iskolás járat

  • 24A kétszer szűnt meg. 1. 1980-as években, onnantól kezdve a vonal buszai a 24-es vonalon jártak, javítva a menetsűrűséget (10 perc, ez volt az 1980-as évek legjobb járatsűrűséggel ellátott vonala). 2. alkalommal a Pozsonyi út csatornázási munkálatai miatt jött létre ideiglenes jelleggel, majd lakossági kérésre megmaradt a vonal, de 25-ös számmal óránkénti indulással.
  • 24B a Várkörút (ma Zsuzsanna-forrás) és a Karinthy F. út között közlekedett hurokjáratként; majd másodszorra a Pozsonyi út csatornázása miatt terelőúton a Bányatóig jártak a buszok, ezután az eredeti 24-es vonalon közlekednek újra.
  • 15Y két alkalommal működött, először, a '90-es évek végén szűnt meg, a Sóstói Ipari Park első autóbuszvonalai között volt a Loranger-hez, majd ettől függetlenül később a Logisztikai Központ kiszolgálására hozták ismét létre.
  • A 2012-ben megszüntetett 16A és a 29-es vonalakat 2014-ben újraindították.
  • Új 30-as vonal 2017-ben indult el, ezzel egy időben a 16A vonal ismét (ezúttal előreláthatólag egyben végleg) megszűnt.
  • 2021 decemberétől a csalai iskolás járat 26C jelzéssel közlekedik.[2]

Járművek[szerkesztés]

Mercedes Citaro LE a 25-ös járaton a Vörösmarty téren
Alfa Cívis 12 a 17-es járaton a Palotai úton

A Volánbusz Zrt. által üzemeltetett buszok[szerkesztés]

Az Inter Tan-Ker Zrt. által üzemeltetett buszok[szerkesztés]

  • 3 Mercedes-Benz Conecto G csuklósbusz (2016)
  • 2 MAN A23 Lion's City GL NG313 csuklósbusz (2008)
  • 8 Mercedes-Benz 500 ITE Reform szólóbusz (2021)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Hat Mercedes Citaro autóbusz állt forgalomba Székesfehérváron (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2015. február 4. [2015. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  2. www.neosoft.hu, NeoSoft Kft-: Fontos változások december 6-tól a helyijáratos buszmenetredben (magyar nyelven). Székesfehérvár Városportál. (Hozzáférés: 2022. február 6.)
  3. a b 12 év alá csökkent a fehérvári buszok átlagéletkora (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2016. április 12. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)

További információk[szerkesztés]

  • Székesfehérvár helyi közlekedése. Volánbusz. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  • Székesfehérvár buszmenetrendje. Székesfehérvár hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  • A bérkocsitól a közösségi közlekedésig. Fejér megye és Székesfehérvár közúti tömegközlekedésének története; szerk. Csathó Barna, Csurgai Horváth József; Alba Volán Rt., Székesfehérvár, 1999