Védikus vallás
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A Kr. e. 2. évezredben az Indus völgyébe benyomuló árják törzsi szervezetben élő, állattenyésztő, harcos népek voltak. Isteneikről, vallási kultuszukról a szájhagyományból, majd ennek a későbbiekben írásban rögzített irataiból sok mindent ismerünk. A vallási nézeteiket kifejező iratok a Védák, vallásukat ezért védikus vallásnak nevezik. [1]
Vallásuk sok tekintetben a civilizáció hasonló fokán álló természeti népek vallásához hasonlított. Azért tudunk róla sokkal többet, mint Afrika primitív törzseinek vallásairól, mert az árják isteneikről szóló szent énekeiket és áldozati mondásaikat szájhagyomány útján generációról generációra átörökítették, majd végül (valószínűleg csak időszámításunk kezdete után) írásban is lerögzítették. [2]
Legősibb formája, amelynek emlékét a Rigvéda himnuszai (rics) őrizték meg, sokféle isten tiszteletéből állott, ezek az istenek túlnyomórészt természeti jelenségeket, pl. ég, föld, Nap és Hold, hajnal, tűz stb. személyesítettek meg. Közülük némelyik még igen szoros kapcsolatban állott azzal a természeti szubsztrátummal, amely alapjául szolgált, mások azonban az idők során fokozottabb mértékben antropomorfizálódtak
Jegyzetek
Források
- Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977
- dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
- Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009