Somló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Somló-hegy szócikkből átirányítva)
Somló
Somlohegy.jpg

Magasság 431 m
Hely  Magyarország, Doba, Somlóvásárhely, Somlószőlős térsége
Hegység tanúhegy, nem sorolható be egyik hegységhez sem
Típus vulkanikus
Elhelyezkedése
Somló (Magyarország)
Somló
Somló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 17° 22′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 17° 22′ 16″

A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy. Nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannóniai-tó néven ismert.

A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.

A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.

Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa, amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.

Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Melegkedvelő tölgyesek és gyertyános-tölgyesek alkotják, gazdag aljnövényzettel, sajmeggyel vegyítve.

Az északi oldalakat bükkösök, bükkelegyes erdők borítják, fehér sással, ligeti perjével és medvehagymával.

  • Állatfajok:

A hegyen több gyíkfaj is megtalálható: a törékeny, a fürge, a zöld, a fali gyík, valamint az erdei sikló. Fészkel itt holló és egerészölyv is.

Műemlékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy-Somlói borvidék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország legkisebb borvidéke ahol jelenleg 600 hektár telepített szőlő terem. A somlói bor hírneve egykor a tokajiéval vetekedett elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüzes, savakban gazdag és testes somlói borok jól tűrték a szállítást. A somlói bor Magyarország határain túl napjainkban gyakorlatilag ismeretlen, viszont a hazai borfogyasztók körében töretlenül előkelő helyen tartják számon. A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták az Olaszrizling, Juhfark, Furmint, Hárslevelű és Tramini.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyen két forrás fakad, egyik a Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna közelében található Szent Márton-forrás. A nyugati oldalon a Szent Ilona-kápolna közelében a Séd-forrás fakad.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. (Budapest, 2004)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somló témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]