Schubert Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alpacino41 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 30., 22:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hangjáték, rádió)
Schubert Éva
Schubert Éva (1990)
Schubert Éva (1990)
Életrajzi adatok
Született1931. január 19.
Budapest
Elhunyt2017. július 11. (86 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Házastársa
GyermekeiVerebes Dóra
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek1955–2011
Híres szerepeiLillácska
Szomszédok Gigus tanárnő
Abigél
Díjai
Kossuth-díj2013
Érdemes művész1984
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2001)
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Schubert Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Schubert Éva (Budapest, 1931. január 19. – Budapest, 2017. július 11.[1][2]) Kossuth-díjas magyar színésznő, rendező, színészpedagógus, érdemes művész.

„ Schubert Évának csodálatos, alkotó élete volt, tanítványai rajongtak érte és közönsége, pályatársai is nagyon szerették... ”
– Mécs Károly[3]

Életpályája

Egyik dédapjának bátyja, a kiskunhalasi Szuper Károly (1821–1892) színész, igazgató volt, aki még vándorszínész korában Petőfi Sándorral lépett fel.[4][5][6] Távoli rokona volt Kölcsey Ferenc (1790–1838).[7] 10 éves korában édesapja elhagyta a családját. Öccse, Zoltán Down-szindrómával született.[8]

Schubert Éva kényszerből lett színész, mivel nem vették fel az egyetemre, arra hivatkozva, hogy apácáknál (angolkisasszonyok) nevelkedett. 1949-ben kitüntetéses érettségije ellenére nem tanulhatott tovább. Gyors- és gépírást tanult, majd gépírónőként helyezkedett el.

Felvételizett esti tagozatra a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1955-ben szerzett diplomát.

A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. 1956–57-ben a József Attila Színház tagja. Mivel szimpatizált az 1956-os forradalommal, büntetésből áthelyezték másik színházba.

1957–58-ban a Vidám Színpad, 1958-tól 1978-ig a Vígszínház tagja volt.

1978-tól újból a Vidám Színpad művésznője 1988-ig.[7]

Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották, de mivel Aczél György nyíltan nem kedvelte művészetét, nem alakíthatott nagyobb főszerepeket. Több nyelven is beszélt: németül, angolul, franciául és latinul.[9]

1988-tól a Játékszínhez szerződött, 2004–2005-ben pedig a soproni Petőfi Színháznál játszott. Vendégszerepelt többek között a Karinthy Színházban, a Budaörsi Játékszínben, az IBS színpadon és a székesfehérvári Vörösmarty Színházban is.[10]

1995–1999 között a berlini Theater des Ostens vendégművésze.

Több alkalommal rendezett. Adjunktus volt a Zeneművészeti Főiskolán, valamint Gór Nagy Mária színiiskolájának is tanára volt.

Utolsó bemutatója 2006-ban az IBS színpadon Örkény István: Macskajáték című darabja volt, ahol Gizát játszotta.[11]

2011-ben csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, több műtéten is átesett.[9] Hosszan tartó súlyos betegség után 2017. július 11-én hunyt el 86 éves korában. Budapest és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.[12]

2017. július 27-én búcsúztatták római katolikus szertartás szerint a budapesti Farkasréti temetőben. A temetésén részt vett többek között Verebes István, Pásztor Erzsi, Mécs Károly, Gyurkovics Zsuzsa, Pindroch Csaba, Pregitzer Fruzsina, Zsurzs Kati.[13]

Magánélete

Első férje Zolnay Pál rendező volt, akivel még főiskolás korában házasodtak össze. Második férje Verebes Károly (1920–1987) színész volt. Közös lányuk, Verebes Dóra restaurátor, aki Verebes István féltestvére.[14]

A budapesti Arany János utca lakója volt.[15]

Főbb rendezései

  • Heltai Jenő: A néma levente
  • Mozart: A színigazgató
  • Pergolesi: Úrhatnám szolgáló
  • „Ki érti a nőket?” Talán Molnár Ferenc!
  • Piaf

Színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész:114; rendező: 6.[Mj. 1]

Filmjei

Játékfilmek

  • Egy pikoló világos (1955)
  • A csodacsatár (1956)
  • Égi madár (1957)
  • Dani (1957)
  • Bolond április (1957)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Kölyök (1959)
  • Vörös tinta (1959)
  • Rangon alul (1960)
  • Felmegyek a miniszterhez (1961)
  • Délibáb minden mennyiségben (1961)
  • Nem ér a nevem (1961)
  • Jó utat autóbusz (1961)
  • Kertes házak utcája (1962)
  • Tilos a szerelem (1965)
  • Nem (1965)
  • Butaságom története (1965)
  • Ketten haltak meg (1966)
  • Alfa Rómeó és Júlia (1968)
  • Hazai pálya (1968)
  • Sziget a szárazföldön (1969)
  • Ismeri a Szandi mandit? (1969)
  • Az örökös (1969)
  • N.N., a halál angyala (1970)
  • Csárdáskirálynő (1971)
  • Lila ákác (1972)
  • A vőlegény nyolckor érkezik (1972)
  • Volt egyszer egy család (1972)
  • A locsolókocsi (1973)
  • Kakuk Marci (1973)
  • Tűzgömbök (1975)
  • A néma dosszié (1977)
  • A csillagszemű (1977)
  • Egy kicsit én... egy kicsit te (1984)
  • Nyitott ablak (1988)
  • A kis hableány (1989) Ursula
  • A hercegnő és a kobold (1991-rajzfilm)....a koboldkirálynő hangja
  • Egérút (1999-rajzfilm)....Mimi, a rossz tündér hangja
  • Príma Primavéra (2008)
  • Csonka délibáb (2015)

Tévéfilmek
  • Baleset (1978)
  • Székács a köbön (1978)
  • A világ közepe (1979)
  • A dicsekvő varga (1979)
  • Skatulyácska királykisasszony (1985)
  • A falu jegyzője 1-4. (1986)
  • Boszorkánypalánta (1988)
  • Angyalbőrben (1990, tévésorozat)
  • Szomszédok (1989–1999)
  • Ötvenéves találkozó (2002)
  • Jóban Rosszban (2005-2006)

Hangjáték, rádió

  • Moravecz Imre: Egy trabant legendája (1962)
  • Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
  • Fésüs Éva: Toportyán Tódor a mezei könyvnapon (1966)
  • Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
  • Agatha Christie: Gyilkolni könnyű (1970)
  • Agatha Christie: Alibi (1972)
  • Csörsz István: A bolond kutya gazdája (1977)
  • Eötvös József: Éljen az egyenlőség! (1977)
  • Rudi Strahl: Ádám és Éva ügyében (1984)

Könyv

  • Emlékek a jelenben; Schubert Éva, Bp., 2011

Fordításai

  • Aida Aznavour-Garvarentz: Öcsike. Az Aznavour család; Schubert Éva ford. alapján; Babits, Szekszárd, 1994
  • Jean Noli: Piaf, a titok; ford. Schubert Éva, előszó Charles Aznavour; Babits, Szekszárd, 1997
  • Mireille Mathieu: Igen, én hiszek; közrem. Jacqueline Cartier; ford. Schubert Éva; Babits, Szekszárd, 1998

Díjak

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Schubert Éva index.hu - 2017. július 11.
  2. ↑ Elhunyt Schubert Éva, Budapest díszpolgára budapest.hu - 2017. július 11.
  3. ↑ Elhunyt Schubert Éva
  4. ↑ Ma.hu
  5. ↑ Moly.hu
  6. ↑ HVG.hu
  7. ↑ a b http://retromuzsika.hu/schubert-eva-ma-85-eves-koszontsuk-ot/
  8. ↑ Albert Györgyi Schubert Évával beszélget Nő helye ATV. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ a b http://www.blikk.hu/sztarvilag/schubert-eva-mar-nem-tud-labra-allni/bl7hzsb
  10. ↑ Archivált másolat. [2016. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  11. ↑ ELŐADÁSOK (hu-HU nyelven). szinhaziintezet.hu. [2017. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 18.)
  12. ↑ Schubert Éva az Emmi saját halottja 24.hu - 2017. július 12.
  13. ↑ Verebes István, Mécs Károly is ott volt Schubert Éva temetésén hvg.hu - 2017. július 27.
  14. ↑ Blikk/Kényszerűségből lettem színész Archiválva 2010. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (2008-05-04) – 2010. április 5.
  15. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Schubert Évát kerekesszékbe kényszerítette egy súlyos betegség (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. április 15. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  16. ↑ A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. Ódry Színpad, 1955. március. Rendező: Básti Lajos
  17. ↑ Archivált másolat. [2013. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)

Megjegyzések

  1. ↑ 2017. július 14-i lekérdezés.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schubert_Éva&oldid=23909935”