A hercegnő és a kobold
| A hercegnő és a kobold | |
| Rendező | Gémes József |
| Producer | Robin Lyons |
| Forgatókönyvíró | George MacDonald műve alapján Robin Lyons |
| Főszerepben | Somlai Edina Minárovits Péter Schubert Éva |
| Zene | Lerch István |
| Operatőr | Varga György Losonczy Árpád Pugner Edit Klausz András Nick Smith Pete Turner Steve Turner |
| Vágó | Hap Magda |
| Gyártás | |
| Gyártó | Siriol Productions Pannónia Filmstúdió Sianel 4 Cymru NHK |
| Ország |  Magyarország Egyesült Királyság Japán |
| Nyelv | magyar |
| Időtartam | 78 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Budapest Film |
| Bemutató | 1991. december 20. |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A hercegnő és a kobold (angol címe The Princess and the Goblin) Gémes József egész estés brit–japán–magyar koprodukcióban készült rajzfilmje.
Rövid cselekmény [szerkesztés]
 |
|
Angelika, a fiatal hercegnő egy délután eltéved az erdőben, magára hagyva Dadusát. Az erdő sötét, ismeretlen részében furcsa, ijesztő teremtmények veszik körül, azonban Kófic, a bányászfiú dalával elriasztja őket. Angelika így békében hazatérhet.
A fiú apjával dolgozik a kőbányában, és nem sokkal ezután beszakad alatta egy járat. Egy kiterjedt barlangrendszerbe kerül. Ebben a fénytől elzárt világban élnek a gonosz koboldok, akik hajdan emberek voltak, de elvetemültségük miatt a föld alá űzték őket. Amellett, hogy nem viselik el a zenét, csak egy gyenge pontjuk van: egyetlen ujjba összeforrt lábuk. Sziklakemény bőrükön fegyver nem hatolhat át. A koboldok most a bánya elárasztására készülnek, sőt bosszúhadjáratot akarnak indítani az emberek ellen. (A főszervező a kőcipős koboldkirálynő és fia, Varangy herceg, míg az öreg koboldkirály leginkább náthájával van elfoglalva.)♠ Kófic elhatározza, hogy miután értesíti szüleit, kikémleli a koboldok tervét. Miután megtudja, hogy Varangy az emberek királya akar lenni, úgy, hogy feleségül veszi Angelikát, balszerencséjére fogságba esik, azonban éneklésével távol tudja tartani magától a gonosz lényeket.
Eközben Angelika hazakerülve a vár egyik eldugott padlásszobájában tündöklő jelenséggel találkozik: a fehér hajú hölgy a királylány üknagymamájaként mutatja be magát, és ad a kislánynak egy varázslatos, láthatatlan fonalat. Az üknagyanyát ugyan senki sem látta, és a koboldokban sem hisz senki, de a jószívű király hallgat kislányára, és őrséget állíttat. Angelika a csodálatos fonalat követve elindul, és a barlangba jut, ahol Kóficot őrzik.
A fonal mentén sikerül kijutniuk, és értesíteniük a királyt. A kimerült, sebesült Kófic eleinte nem hisz a királylány titokzatos üknagymamájában, de miután megjelenik neki a pihenőhelyén és meggyógyítja, újult erővel száll csatába a vár alatt alagutat ásó koboldok ellen. Ellenük a megkettőzött őrség is tehetetlen mindaddig, amíg Kófic meg nem tanítja őket a dal és a lábra célzás módszereire. Végül a csúf hordát sikerül elűzni, ők azonban elárasztják a várat. A tervük balul üt ki, ugyanis a felduzzasztott barlangi tó vize elsősorban őket sodorja kidőlt várfalon át a mélybe.
A történet végén minden jóra fordul: az Angelikát rabul ejtő Varangy is lehull a szédítő magasságból, Angelika és Kófic kibékül, a vár kiszárad, és mind a királyi, mind a bányászcsalád boldog dalolásban egyesül.
Itt a vége a cselekmény részletezésének!A szereplők hangja [szerkesztés]
- Somlai Edina – Angelika hercegnő
- Minárovits Péter – Kófic
- Győri Ilona – a dadus
- Avar István – a király
- Kállay Ilona - Angelika üknagymamája
- Schubert Éva – a koboldok királynéja
- Kautzky József – a koboldok királya
- Bezerédi Zoltán – Varangy herceg
- Kránitz Lajos – kobold
- Pathó István – kobold
- Perlaki István – Kófic apja
További információk [szerkesztés]
- A hercegnő és a kobold az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A hercegnő és a kobold a PORT.hu-n
