A hercegnő és a kobold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hercegnő és a kobold
Rendező Gémes József
Producer Robin Lyons
Executive producer Dárdai Marietta
Steve Walsh
Alapmű George MacDonald műve alapján
Műfaj kalandfilm, fantasy
Forgatókönyvíró Robin Lyons
Főszerepben Somlai Edina
Minárovits Péter
Zene Lerch István
Operatőr Varga György
Losonczy Árpád
Pugner Edit
Klausz András
Nick Smith
Pete Turner
Steve Turner
Vágó Hap Magda
Árvay Zsuzsa (szinkronvágó)
Hangmérnök Nyerges András Imre
Márkus Tamás (szinkron hangmérnök)
Gyártásvezető Marsovszky Emőke
Peter Turner
Fehér József (szinkron gyártásvezető)
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Siriol Productions
Sianel 4 Cymru
NHK
Ország  Magyarország
 Egyesült Királyság
 Japán
Nyelv magyar
Időtartam 79 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Budapest Film
Bemutató Magyarország 1991. december 20.
Magyar adó Duna TV (1994-2004)
MTV 1, m1
RTL Klub (1998)
Satelit (2001)
Filmmúzeum (2003)
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A hercegnő és a kobold (eredeti cím: The Princess and the Goblin) Gémes József színes, magyar-britjapán koprodukcióban készült egész estés rajzfilmje.

Rövid cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angelika, a fiatal hercegnő egy délután eltéved az erdőben, magára hagyva Dadusát. Az erdő sötét, ismeretlen részében furcsa, ijesztő teremtmények veszik körül, azonban Kófic, a bányászfiú dalával elriasztja őket. Angelika így békében hazatérhet.

A fiú apjával dolgozik a kőbányában, és nem sokkal ezután beszakad alatta egy járat. Egy kiterjedt barlangrendszerbe kerül. Ebben a fénytől elzárt világban élnek a gonosz koboldok, akik hajdan emberek voltak, de elvetemültségük miatt a föld alá űzték őket. Amellett, hogy nem viselik el a zenét, csak egy gyenge pontjuk van: egyetlen ujjba összeforrt lábuk. Sziklakemény bőrükön fegyver nem hatolhat át. A koboldok most a bánya elárasztására készülnek, sőt bosszúhadjáratot akarnak indítani az emberek ellen. (A főszervező a kőcipős koboldkirálynő és fia, Varangy herceg, míg az öreg koboldkirály leginkább náthájával van elfoglalva.)♠ Kófic elhatározza, hogy miután értesíti szüleit, kikémleli a koboldok tervét. Miután megtudja, hogy Varangy az emberek királya akar lenni, úgy, hogy feleségül veszi Angelikát, balszerencséjére fogságba esik, azonban éneklésével távol tudja tartani magától a gonosz lényeket.

Eközben Angelika hazakerülve a vár egyik eldugott padlásszobájában tündöklő jelenséggel találkozik: a fehér hajú hölgy a királylány üknagymamájaként mutatja be magát, és ad a kislánynak egy varázslatos, láthatatlan fonalat. Az üknagyanyát ugyan senki sem látta, és a koboldokban sem hisz senki, de a jószívű király hallgat kislányára, és őrséget állíttat. Angelika a csodálatos fonalat követve elindul, és a barlangba jut, ahol Kóficot őrzik.

A fonal mentén sikerül kijutniuk, és értesíteniük a királyt. A kimerült, sebesült Kófic eleinte nem hisz a királylány titokzatos üknagymamájában, de miután megjelenik neki a pihenőhelyén és meggyógyítja, újult erővel száll csatába a vár alatt alagutat ásó koboldok ellen. Ellenük a megkettőzött őrség is tehetetlen mindaddig, amíg Kófic meg nem tanítja őket a dal és a lábra célzás módszereire. Végül a csúf hordát sikerül elűzni, ők azonban elárasztják a várat. A tervük balul üt ki, ugyanis a felduzzasztott barlangi tó vize elsősorban őket sodorja kidőlt várfalon át a mélybe.

A történet végén minden jóra fordul: az Angelikát rabul ejtő Varangy is lehull a szédítő magasságból, Angelika és Kófic kibékül, a vár kiszárad, és mind a királyi, mind a bányászcsalád boldog dalolásban egyesül.

Szereplők hangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]