Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-36-1
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Nagy ívű karrierje 1882 őszén a fiumei tengerészeti akadémián kezdődött. 1886. október 7-én avatták az osztrák-magyar hadiflotta II. osztályú tengerész-hadapródjává. Németül, angolul és franciául beszélt. Az akadémia során a matrózoktól olaszul és horvátul is megtanult. Szolgálatát a háromárbócos, segédgőzgéppel felszerelt vitorlás Radetzky fregatton kezdte meg. 1890-ben már sorhajózászlósként szolgált a Konstantinápolyban horgonyzó Taurus állomáshajó fedélzetén. 1892–1894-ben mint beosztott tiszt vett részt a Saida kelet-ázsiai és óceániai útján, amelynek során érintette Indiát, Ausztráliát és Melanéziát. 1908-ban és 1909-ben sorhajóhadnagyként a Taurus parancsnoka lett. 1914. január 20-án érte el a sorhajókapitányi rendfokozatot. 1909 és 1914 között egyben Ferenc József szárnysegédje volt.
Az első világháború kitörése után a Pólában horgonyzó 8300 tonnás Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a flotta egyik legkorszerűbb egysége, a frissen épült Novara gyorscirkáló kapitánya, és 1918. február 1-jén a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lett. 1918. február 27-én IV. Károly uralkodó ellentengernaggyá és (több, rangban felette álló sorhajókapitányt és tengernagyot megelőzve) a császári és királyi flotta főparancsnokává nevezte ki. 1918. június 8-án Horthy Miklós SMS Viribus Unitis zászlóshajóján egy kötelék élén az Otrantói-szorosban lévő tengerzár feltörésére indult. Miután június 10-én hajnalban az SMS Szent István testvérhajó torpedótól elsüllyedt, az akciót lefújták. Végül 1918. október 31-én IV. Károly utasítására átadta a flotta hajóit a Szerb-Horvát-Szlovén Nemzeti Tanácsnak, egyben november 1-jétől altengernaggyá léptetett elő. Az átmeneti sikerek után, az általános hadi helyzet leromlása és az osztrák–magyar haderő döntő veresége nyomán Arz Arthúr vezérkari főnök döntő hozzájárulásával 1918. november 3-án Padovában fegyverszünetet jött létre Olaszországgal, illetve az antanttal, pontot téve ezzel a Monarchia első világháborús szereplésére.
Az első világháborút követő összeomlás után Horthy Miklósnak meghatározó szerepe volt az új határok közé szorított magyar állam megszilárdításában. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. A második világháború végén emigrált. Portugáliai emigrációban halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya.