Rákóczi-kastély (Borsi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2021. május 2., 11:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások: pt)
Ez a szócikk a borsi Rákóczi-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Rákóczi-kastély (egyértelműsítő lap).
Rákóczi-kastély
Ország Szlovákia
TelepülésBorsi
CsaládRákóczi család
Elhelyezkedése
Rákóczi-kastély (Szlovákia)
Rákóczi-kastély
Rákóczi-kastély
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 21″, k. h. 21° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 21″, k. h. 21° 42′ 20″
Rákóczi-kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi-kastély témájú médiaállományokat.

A borsi Rákóczi-kastély (szlovákul Rákociovský kaštieľ) történelmi épület Kelet-Szlovákiában, a Bodrog jobb partján, a magyar határ és Sátoraljaújhely közelében. Itt állt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem szülőháza.

Története

A kastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitől a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa király 1563-ban erősített meg. Hennyey Miklóst I. Miksa király, német-római császár koronázásakor negyedmagával aranysarkantyús vitézzé ütötték. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, halálát 1566-ban régi barátja és sógora mellett a gyulai vár ostroma során lelte. Első felesége Dombay Anna (Werbőczy István unokája) 1564-ben hunyhatott el. Leányukat, Hennyey Margitot 1566-1567 körül vehette feleségül Zeleméri Kamarás Miklós, az egri hős, Dobó István unokaöccse, aki a Debrecen környékén fekvő Zelemérről származott, s akinek családja többek közt Tarcalon, Tállyán, Tokajban rendelkezett birtokokkal és ez idő tájt a kassai kapitányság alatt szolgált.

A borsi kastélyt 1568 és 1579 közt építette át.[1][2] A 2006 telén kutatói felügyelet mellett folyt felújítások során az északnyugati sarokbástya emeleti padlószintje alatt feltárt boltozatvállban és lenyomatban egy, a jelenleginél magasabb belső szintű, reneszánsz épület maradványait fedezhetjük fel.[3] Így feltételezhetjük, hogy a kastély előzményeként már állott itt egy nívós épület, amelynek építője a már említett Hennyey Miklós, Zeleméry apósa lehetett.[4] Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé.[2]

A kastély első írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel.[2] Az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak (inventáriumok) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal.[2] 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei „aranyos gombosak”, míves kiképzésűek.[5] A bővítést feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E „nagypalota” mellett nyílt az „Úrfiak palotája” – a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt.[5]

1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta.[6] A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik. I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta.[7]

1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, így a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg.[8] A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett.

Kollonich Lipót 1692-ben a bécsi udvari kamara vezetője lett, 1694-ben pedig a titkos tanács elnöke. A magyargyűlöletéről hírhedt Kollonich horvát bíborosnak és a labancoknak a kezére került minden Rákóczi-birtok, így a kastély is.[9][10] 1688-ban a „rebellisek” (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó „szabadcsapatok”) felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt.[2] 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni.[11]

1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Ferdinánd tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét.[12]

A 20. század elején keleti szárnyát lebontották.[forrás?] A trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához került, majd az első bécsi döntéssel 1938-ban visszatért Magyarországhoz.

Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia, Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben.[2][13]

A második világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és az 1970-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása, valamint a legszükségesebb állagvédelmi munkák elvégzése.[2]

A kastély előtt 1969 óta áll a fejedelem mellszobra, Mayer Ede szobrászművész alkotása.[14]

2000-ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezett, elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán[15] építész és a kassai Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg.[12] 2018 februárjában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a helyszínen jelentette be, hogy a kastély a magyar kormány 1,6 milliárd forintos támogatásából két ütemben teljesen megújul.[16][17][18] A felújítás vezető építésze Wittinger Zoltán.

Jegyzetek

  1. ↑ Rákóczi kastély Borsi, Szlovákia, Rekonstrukciós program 1999–2001.
  2. ↑ a b c d e f g Lásd: A nagyságos fejedelem szülőhelye: Borsi reneszánsz kastélya
  3. ↑ Kárpáti János: A borsi várkastély kutatása 2006. Kézirat, Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Dokumentumtára.
  4. ↑ A 2003-as adatok korábbi épület nyomait nem igazolják, azonban a 2006-os kutatások fellelik ennek nyomát.- Lásd: Wittinger Zoltán: A borsi kastély helyreállítása. – In: Műemlékvédelem, 2008 (52. évf.), 1. sz., 46–53. o. (ISSN 0541-2439)
  5. ↑ a b 1638. évi inventárium
  6. ↑ Lásd: Kövekbe zárt régmúlt - Felső-Bodrogköz jellemzése
  7. ↑ Például Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii, 22. kötet, 338–339. o.
  8. ↑ Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes:Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (Osiris Kiadó, 2004) 3. jav. kiadás. ISBN 963-389-508-1
  9. ↑ Mihályi Péter: Fejezetek a korai magyar privatizációk és államosítások történetéből, 17-18. század (pdf). Econ.core.hu. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  10. ↑ Nyolcszázmillió forintot ad a kormány Rákóczi szülőhelyének felújítására. Hirado.hu, 2017. december 7. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  11. ↑ 1694. évi inventárium
  12. ↑ a b Wittinger Zoltán: A borsi kastély helyreállítása. – In: Műemlékvédelem, 2008 (52. évf.), 1. sz., 46–53. o. (ISSN 0541-2439)
  13. ↑ Lásd: Lux Géza - Magyar életrajzi lexikon
  14. ↑ Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferenc születésnapja 2015-től Rákóczi emléknap?. Rákóczi Múzeuma Sárospatak. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  15. ↑ Wittinger Zoltán Archiválva 2009. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben oldala
  16. ↑ Hamarosan visszanyerheti régi fényét II. Rákóczi Ferenc szülőháza, a borsi kastély. Múlt-kor, 2018. február 15. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  17. ↑ Szilvay Gergely: Nemzeti zarándokhely lesz: készül a borsi Rákóczi-kastély. Mandiner.hu, 2019. május 28. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  18. ↑ Indul a borsi Rákóczi-kastély felújításának 2. üteme. Octogon.hu, 2019. május 8.

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákóczi-kastély_(Borsi)&oldid=23833946”