Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. október 13.) ezen a változaton alapul.

Az alábbi lista a Brandenburg-Poroszország területén létrejött, különböző megnevezésű államalakulatok uralkodóinak listáját tartalmazza.

Poroszország történelme a Német Lovagrend történelméhez kötődik. 1618 után Brandenburg és Poroszország történelme szorosan összekötődik, amennyiben a két területen azonos uralkodó országol, és Brandenburg egyre inkább beolvadt a porosz közigazgatásba.

Brandenburg

Őrgrófok (1134 – 1356)

Az államalakulat megnevezése ebben az időben: Brandenburgi Őrgrófság.

Askani-ház

Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
I. „Medve” Albert *1100 körül †1170. november 18.	1134–1170	Albrecht I. „der Bär”
I. Ottó *1128 †1184. július 8.	1170–1184	Otto I.
II. Ottó *1147 †1205. július 4.	1184–1205	Otto II.
II. Albert *1150 körül †1220. február 25.	1205–1220	Albrecht II.

1220–1313 között a területen a család Stendal és Salzwedel ágai osztoztak.

Brandenburg–Salzwedel-ház

Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
I. János *1213 †1266. április 4.	1220–1266	Johann I.
III. „Jámbor” Ottó *1215 †1267. október 9.	1220–1267	Otto III „der Fromme”
IV. „Nyilas” Ottó *1238 †1308. november 27.	1267–1308	Otto IV. „mit dem Pfeil”

Brandenburg–Stendal-ház

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	„Nagy” Valdemár *1281 †1319. augusztus 14.	1308–1319	Waldemar „der Große”
	II. „Gyermek” Henrik *1308 †1320 júliusa	1319–1320	Heinrich II. „das Kind”

Választófejedelmek (1356 – 1701)

A terület megnevezése az 1356-ban kiadott Német Aranybullában foglaltaknak megfelelően, azt követően Brandenburgi Választófejedelemség.

Wittelsbach-ház (1323 – 1373)

Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
I. „Öreg” Lajos, vagy „Brandenburgi Lajos” *1315 májusa †1361. szeptember 18.	1323–1351	Ludwig V. „der Aeltere”, Ludwig V. „der Brandenburger”
II. „Római” Lajos *1328. május 7. †1365. május 17.	1351–1356	Ludwig VI. „der Römer”
VII. „Lusta” Ottó *1346 †1379. november 15.	1351–1373	Otto VII. „der Faule”

Luxemburgi-ház (1373 – 1415)

Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
„Lusta” Vencel *1361. február 26. †1419. augusztus 16.	1373–1378	Wenzel „der Faule” – cseh király, német-római király. Luxemburgi Zsigmond testvérbátyja.
Zsigmond *1368. február 14. †1437. december 9.	1378–1388	Siegmund - magyar király és német-római császár is volt
Morva Jobst *1351 †1411. január 18.	1388–1411	Jobst von Mähren – morva őrgróf, tehetséges politikus, aki jól kihasználta dinasztiájának sikereit. Brünni (ma Brno) udvara a korai humanizmus fellegvára.
Zsigmond (másodszor)	1411–1415

Brandenburg-Poroszország

A Poroszországban uralkodó Albert Frigyes 1618-as halála után az uralkodói cím vejére, János Zsigmondra szállt, onnantól kezdve Brandenburg és Poroszország uralkodói tisztét egyazon személy töltötte be.

Poroszország hercegei (1525 – 1618)

	Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
	Albert *1490. május 17. †1568. március 20.	1525–1568	Albrecht; III. „Achilles” Albert brandenburgi választó unokája. Hohenzollern-ház tagja. A Német Lovagrend nagymestere. I. („Öreg”) Zsigmond lengyel király adományozta neki a porosz hercegi címet.
	Albert Frigyes *1553. április 29. †1618. augusztus 27.	1568–1618	Albrecht Friedrich; I. Albert fia.

Hohenzollernek (1415 – 1701)

Név	Uralkodása	Német név, megjegyzések
I. Frigyes *1371. szeptember 21. †1440. szeptember 20.	1415/17–1440	Friedrich I.
II. „Vas” Frigyes *1413. november 19. †1471. február 10.	1440–1470	Friedrich II. „der Eiserne”
III. „Achilles” Albert *1414. november 9. †1486. március 11.	1470–1486	Albrecht „Achilles”
I. „Ciceró” János *1455. augusztus 2. †1499. január 9.	1486–1499	Johann I. „Cicero”
I. „Nesztór” Joachim *1484. február 21. †1535. július 11.	1499–1535	Joachim „Nestor” – művelt, humanista uralkodó, aki egyetemet alapított és fontos törvénykezési reformokat hajtott végre.
II. „Hektór” Joachim *1505. január 13. †1571. január 3.	1535–1572	Joachim „Hektor”
János György *1525. szeptember 11. †1598. január 8.	1571–1598	Johann Georg
Joachim Frigyes *1546. január 27. †1608. július 18.	1598–1608	Joachim Friedrich
János Zsigmond *1572. november 8. †1619. december 23.	1608–1619	Johann Siegmund – jelentősen növelte Brandenburg területét és apósától örökölte Poroszországot, mellyel megindult a modern Poroszország kialakulása.
György Vilmos *1595. november 13. †1640. december 1.	1619–1640	Georg Wilhelm – gyengekezű uralkodó volt, aki országát hiába próbálta megvédeni a harmincéves háború szörnyűségeitől.
Frigyes Vilmos *1620. február 16. †1688. április 29.	1640–1688	Friedrich Wilhelm – „a Nagy Választófejedelem”-ként emlegetett uralkodó, erőskezű központosító, haderő-szervező és hadvezér, aki megteremtette a porosz militarizmus alapjait.

Porosz Királyság (1701–1918)

Bővebben: Porosz Királyság

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés
I. Frigyes németül: Friedrich I. Poroszország 1. királya	1657. július 11. – 1713. február 25. (55 évesen)	1701. január 18.	1713. február 25. (12 év, 1 hónap, 7 nap)	Hohenzollernek	Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és Lujza Henrietta orániai–nassaui hercegnő fia. A Porosz Királyság megalapítója és első királya
I. Frigyes Vilmos németül: Friedrich Wilhelm I. Poroszország 2. királya	1688. augusztus 14. – 1740. május 31. (51 évesen)	1713. február 25.	1740. május 31. (27 év, 3 hónap, 6 nap)	Hohenzollernek	I. Frigyes porosz király és Zsófia Sarolta hannoveri hercegnő fia. Erőskezű uralkodó, aki jelentős iparosítást hajtott végre, ezzel erősítve a gazdaságot
*II. Nagy* Frigyes** németül: Friedrich II. der Große Poroszország 3. királya	1712. január 24. – 1786. augusztus 17. (74 évesen)	1740. május 31.	1786. augusztus 17. (46 év, 2 hónap, 17 nap)	Hohenzollernek	I. Frigyes Vilmos porosz király és Zsófia Dorottya hannoveri hercegnő fia. A felvilágosult abszolutizmus irányelvét követve Poroszországot katonai és politikai nagyhatalommá tette
II. Frigyes Vilmos németül: Friedrich Wilhelm II. Poroszország 4. királya	1744. szeptember 25. – 1797. november 16. (53 évesen)	1786. augusztus 17.	1797. november 16. (11 év, 2 hónap, 30 nap)	Hohenzollernek	II. Nagy Frigyes porosz király unokája, Ágost Vilmos királyi herceg fia. Részt vett Lengyelország III. felosztásában, ám uralkodása inkább tékozlásairól és szerelmi botrányairól ismeretes
III. Frigyes Vilmos németül: Friedrich Wilhelm III. Poroszország 5. királya	1770. augusztus 3. – 1840. június 7. (69 évesen)	1797. november 16.	1840. június 7. (42 év, 6 hónap, 22 nap)	Hohenzollernek	II. Frigyes Vilmos porosz király és Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő fia. A napóleoni háborúkat követően stabilizálta országa helyzetét, a Szent Szövetség egyik létrehozója
IV. Frigyes Vilmos németül: Friedrich Wilhelm IV. Poroszország 6. királya	1795. október 15. – 1861. január 2. (65 évesen)	1840. június 7.	1861. január 2. (20 év, 6 hónap, 26 nap)	Hohenzollernek	III. Frigyes Vilmos porosz király és Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő fia. A kezdeti liberális politikáját Bismarck javaslatára abszolutista irányra váltotta
I. Vilmos németül: Wilhelm I. Poroszország 7. királya	1797. március 22. – 1888. március 9. (90 évesen)	1861. január 2.	1888. március 9. (27 év, 2 hónap, 7 nap)	Hohenzollernek	IV. Frigyes Vilmos porosz király testvére. Először az Északnémet Szövetség elnöke, majd az újonnan alakult Német Birodalom első császára lett
III. Frigyes németül: Friedrich III. Poroszország 8. királya	1831. október 18. – 1888. június 15. (56 évesen)	1888. március 9.	1888. június 15. (3 hónap, 6 nap)	Hohenzollernek	I. Vilmos német császár és porosz király és Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő fia. Az első egyetemi végzettségű porosz uralkodó, egyben a legrövidebb ideig regnáló is
II. Vilmos németül: Wilhelm II. Poroszország 9. királya	1859. január 27. – 1941. június 4. (82 évesen)	1888. június 15.	1918. november 9. (30 év, 4 hónap, 25 nap)	Hohenzollernek	III. Frigyes német császár és porosz király és Viktória brit királyi hercegnő fia. Az első világháború elvesztése és az 1918–19-es németországi forradalom következtében lemondott trónjáról

Az 1918 utáni idők

Az elvesztett világháború után Németország megszűnt monarchia lenni, azonban a weimari Németországban Porosz Szabadállam (Freistaat Preußen, más írásmódban Freistaat Preussen) működött tovább.

A Porosz Szabadállam miniszterelnökei:

Paul Hirsch (SPD) 1918–1920
Otto Braun (SPD) 1920–1921
Adam Stegerwald (Deutsche Zentrumspartei) 1921
Otto Braun (SPD) 1921–1925
Wilhelm Marx (Deutsche Zentrumspartei) 1925
Otto Braun (SPD) 1925–1932

1932-ben Franz von Papen feloszlatta a porosz kormányt, és helyén kormányzóságot hozott létre, melynek élén a Reichskommissar, a birodalmi kormányzó állt. Poroszország birodalmi kormányzói:

A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Poroszország vezetője:

Hermann Göring (NSDAP) 1933–1945

Az elvesztett második világháború után a szövetséges erők feloszlatták Poroszországot. Kelet-Poroszország, a korábbi porosz állam, melyből a katonai hatalom kifejlődött, orosz és lengyel igazgatás alá került. Brandenburgot a megszálló szovjet hatalom és az NDK kommunista kormánya három körzetre osztotta fel. Brandenburg, mint szövetségi állam, a német újraegyeülés után jött újra létre.

Trónkövetelők

A német monarchia megszűnése óta a Hohenzollern-család egyes tagjai életük során, ill. a mai napig igényt tartanak a porosz, ill. a német trónra. Ezek:

II. Vilmos volt német császár 1918–1941 közötti száműzetésének ideje alatt
Vilmos német koronaherceg (1882. május 6. – 1951. július 20.), igénye a német/porosz trónra az 1941–1951 közötti időszakban élt.
Lajos Ferdinánd porosz herceg (1907. november 9. – 1994. szeptember 26.), igénye a német/porosz trónra az 1951–1994 közötti időszakban élt.
György Frigyes porosz herceg (1976. június 10. –), igényt támaszt a német/porosz trónra 1994 óta.

Források

Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland – vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung (Weltbild kiadó, 1997, ISBN 3-8289-0358-4, 248. old.)
Az angol és német Wikipédia vonatkozó cikkei

Lásd még

Németország-portál
Történelemportál