Pokupsko Vratečko
| Pokupsko Vratečko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44271 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 119 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 32″, k. h. 16° 06′ 07″45.475600°N 16.101900°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 32″, k. h. 16° 06′ 07″45.475600°N 16.101900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pokupsko Vratečko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 21, közúton 26 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, a 36-os számú főút mentén, a Kulpa bal partján fekszik.
Története
Területe a 13. századtól a topuszkai cisztercita apátsághoz tartozott, melynek tulajdonán belül ez volt az egyik legnagyobb területű birtok. Ebben az időszakban „praedium Wratza” néven szerepel először írásos forrásban. A 15. század végén Corvin János horvát-szlavón bán az Alapić családnak adta. Az 1576 után egyre gyakoribb török pusztítások miatt 16. század végére alig maradt jobbágy a településen. Egy 1583-as összeírásban mindössze 30 jobbágyot számláltak a környéken és azok is a magasabban fekvő szőlőhegyeken laktak. A térség csak a 17. században népesült be újra. A török veszély csökkenésével az apátság egykori területeit a zágrábi püspökség kapta meg, amely a lakosság számában elszenvedett veszteséget Boszniából áttelepített horvátokkal próbálta pótolni.
A településnek 1857-ben 145, 1910-ben 157 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 23 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 145 | 171 | 155 | 196 | 194 | 157 | 143 | 146 | 132 | 115 | 99 | 69 | 52 | 43 | 44 | 23 |
Nevezetességei
- A 14. szám alatti emeletes fa lakóépület a 18./19. században épült.
- Az 5. szám alatti emeletes fa lakóépületet a 19. században építették.
- A 20. század elején épített kenyérsütő kemence a falu központjában.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
További információk
- Lekenik község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)[halott link]
