Pirovac
Pirovac | |
Pirovac látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Pirovac |
Jogállás | falu |
Polgármester | Ivan Gulam |
Irányítószám | 22213 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1606 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 11 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 15° 40′ 06″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 15° 40′ 06″ | |
Pirovac weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pirovac (olaszul: Slosella) falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Fekvése
Šibenik központjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a Pirovaci-öböl partján fekszik. Közigazgatásilag Kašić és Putičanje települések tartoznak hozzá.
Története
A községhez tartozó Sveti Stjepan-szigeten már a római korban lakott település volt. Pirovac területe a középkorban a Šubić család birtoka, majd később a šibeniki püspökség és šibeniki nemesek tulajdonába került. Szép fekvése miatt Pirovac már ebben az időben a gazdagabb családok kedvelt nyári tartózkodási helye volt. Első írásos említése a šibeniki püspökség alapításakor végzett összeírásban 1298-ban történt. A 15. század elején Dalmácia többi részével együtt a Velencei Köztársaság birtoka lett. Fejlődése összefügg az Oszmán Birodalom balkáni előretörésével. 1463-ban a török elfoglalta Boszniát és az elfoglalt területekről sok menekült érkezett. A dinamikus fejlődésről számos történeti emlék tanúskodik. Az akkori településközpontban, amely akkor egy kis szigeten állt vár és védőfalak épültek. 1506-ban felépült a gótikus plébániatemplom, a plébániaház, valamint számos lakóház. 1511-ben a közeli Sveti Stjepan-szigeten, melyet ma Sustipanacnak neveznek, de a helyiek egykor Mojstarnak is hívtak felépítették a ferences kolostort. (A szigeten még a kora középkorban ahogy Alberto Fortis is írja “Viaggio in Dalmazia” című művében[2] egy bencés kolostor állt.) A ferences harmadrendi kolostor egészen a francia megszállásig, a 19. század elejéig működött. Érdekesség, hogy a hagyomány szerint a települést egy időben Zloselonak is nevezték. A gonosz falu elnevezést azzal érdemelte ki, hogy a legenda szerint lakói a török ellen úgy védekeztek, hogy a falakról olajjal öntötték le őket. Egy másik legenda szerint a várnak bátor és ravasz védői voltak, akik különös hősiességgel védték otthonaikat. Amikor látták, hogy már csak kevesen maradtak és a töröknek nem állhatnak ellen néhányan lopva kiosontak a várból és orvul megölték a török sereg vezérét. Ezt látva a török sereg megfutamodott ezt kiáltozva: „Gonosz falu, gonosz emberek!” [2] Erről aztán később egy dal is született a nép ajkán. Valójában a török kétszer is elfoglalta a települést, melynek lakói a közeli Murter-szigetre menekültek, de velencei hatóságok rendeletére mindkétszer visszatértek régi lakóhelyükre. A vár a török Dalmáciából való kiűzéséig, a 17. század végéig töltötte be szerepét. Védői között nemcsak helyiek, hanem velenceiek és görög származású zsoldosok is voltak.[2] A védőfalakon belül egészen az I. világháború végéig állattartó emberek éltek, majd a múlt század közepén már az állatokat nem engedték itt tartani, hanem ezzel egyidejűleg megkezdték a lakóházak építését. Ezzel kezdődött meg Pivovac legújabb kori története. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 784, 1910-ben 1348 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 1704 fő volt.
Lakosság
Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
784 | 823 | 820 | 1.030 | 1.210 | 1.348 | 1.615 | 1.703 | 1.644 | 1.675 | 1.570 | 1.556 | 1.480 | 1.513 | 1.608 | 1.704 |
Nevezetességei
- Pirovac egykori védőfalainak, melyek a 16. század elején épültek és négy oldalról védték az akkori települést csak az északi oldalon láthatók maradványai. A várkaput, mely kitűnt erősségével és szépségével és amelyhez felvonóhíd vezetett, melyet éjszakánként felhúztak a többi védőfallal együtt 1884-ben lebontották.[5]
- A Kármelhegyi boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom 1506-ban épült. 1832-ben megújították és átépítették.[5]
- A régi pirovaci temetőben álló Szent György templom amint azt az oldalbejárat feletti glagolita felirat is jelzi 1495-ben épült. Építtetője az akkori leghatalmasabb pirovaci család a Draganić-Vrančić család volt. A templomban egy 1447-ből származó domborműves szarkofág található, amely a šibeniki Andrija Budičić és a velencei Lorenzo Pincino a šibeniki katedrális építőinek a munkája.[5]
- A Sveti Stjepan, vagy más néven Sustipanac-szigeten 16. századi ferences kolostor maradványai találhatók. A kolostort szigeten vásárolt birtokán a pirovaci nemes Petar Draganić építtette 1510-ben, hogy szerzetesei ellássák Pirovac lakóinak lelki gondozását.[5] A kolostor a 19. század elejéig működött, ekkor elhagyták és azóta rom.
- A Pirovaci-öböl bővelkedik szép öblökben és strandokban. A település fő strandja a Lolić már évek óta viseli büszkén a „Kék zászló” kitüntetést, melyet csak a legtisztább és legrendezettebb strandok kaphatnak meg az országban. A jól felszerelt, homokos strand egy sétálóutcáról érhető el, ahonnan a forgalom ki van tiltva, Különösen alkalmas a gyerekes családok és a fogyatékkal élők számára. A Lolićon kívül említésre méltó még a Starine és a Miran szálloda strandja. Aki a rejtett kis öblöket szereti az elsétálhat a néhány kilométerre fekvő Prosika-öbölbe, vagy hajót bérelhet és el kirándulhat a Sustipanac-szigetre. A Pirovaci-öböl déli leágazásában a Makirina-öbölben gyógyiszapos fürdőhely is található. A gyógyiszap összetétele, minősége és mennyisége meghaladja az összes hasonló ismert helyét az országban.[6]
Gazdaság
Pirovac Primošten, Vodice és Murter mellett a Šibeniki riviéra egyik legjelentősebb turisztikai központja. Az itt élők legfontosabb bevételi forrása a turizmus. Az ide látogatóknak apartmanok és egyéb magánszállások sokasága áll rendelkezésére. Lakói a turizmus mellett főként a hagyományos halászattal és mezőgazdasággal foglalkoznak. (Legfontosabb terményeik a meggy, a maraska meggy, az olajbogyó, a szőlő és a füge.)
Galéria
-
Pirovac kikötője
-
Pirovac központja
-
Pirovac központja
További információk
- Pirovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Pirovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Turistaisnformációk - Pirovac (magyarul)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Pirovac.hr:Povijesnt Pirovca Archiválva 2016. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ a b c d Pirovac.hr:Kulturna baština (horvátul)
- ↑ Pirovac.hr:Prirodna baština (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pirovac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.