Otto Ohlendorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otto Ohlendorf
Bundesarchiv Bild 183-J08517, Otto Ohlendorf.jpg

Született 1907. február 4.
Hannover,  Német Birodalom
Elhunyt 1951. június 7. (44 évesen)
Nürnberg,  NSZK
Párt Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

Foglalkozás Orvos altábornagy (orv. altgy.)
Vallás Katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Ohlendorf témájú médiaállományokat.

Otto Ohlendorf (Hannover, 1907. február 4.Nürnberg, 1951. június 7.) Német SS-tábornok és háborús főbűnös volt. A Reinhard Heydrich vezette SD egyik tábornoka volt akire rábízták az Einsatzgruppen D (magyarul: különleges alakulat) irányítását.1944-re SS-altábornagy lett. Több mint 90 000 civil (főleg zsidó) ember haláláért volt felelős és ezért a vádlottak között szerepelt a Nürnbergben lefolytatott, úgynevezett Orvos-perben (Einsatzgruppen Trial) során, amelynek végén halálra ítélték és kivégezték.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Protestáns nevelésben részesült és igen jó iskolákba járt. Iskoláiban kitűnő teljesítménnyel tanult, diplomát szerzett közgazdaságtanból és az orvosi egyetemet is elvégezte. Az első világháború után, alig 18 évesen, belépett az Adolf Hitler-vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Mélységesen gyűlölte a weimari köztársaságot, kritizálta a nyugati nagyhatalmakat, és megvetette magát a háború elvesztését is. Az orvosi egyetem után karrierjét otthagyva a náci rezsimet kívánta szolgálni. 1936-ban, 29 évesen lépett be a SD tisztjei közé. Támogatta gazdaságilag a szervezet munkáját. 1939-ben, 32 évesen a Birodalmi Biztonsági Főhivatal III. részlegét vezette.

A Keleti hadjárat és az EinsatzGruppen D[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ohlendorf-javasolta mobil gázkamra

Amíg a Wehrmacht erői mélyen benyomultak a Szovjetunió területeire (Ukrajna, Fehéroroszország és a balti államok), mögöttük az Einsaztgruppe, avagy különleges alakulat, tevékenykedett. Ezeknek a katonáknak feladata "likvidálni" a nem kívánatos zsidókat, cigányokat, és a kommunista párt tagjait. Ezekből az alakulatokból négy volt a Szovjetunió területein. Reinhard Heydrich Ohlendorfra kívánta ráruházni a D alakulat irányítását. Ohlendorf azonban nem volt elégedett alakulata módszereivel, ezért új módszert javasolt: a mobil gázkamrát. Emiatt felgyorsult az ártatlanok mészárlása. A kamrákba maximum 25 embert tereltek be és a teherautó kipufogó gázát vezették be a nyílásokba. Ezek után a teherautót – ahol egytől egyig eltorzult testek feküdtek holtan – zsidó munkásokkal kimosatták, majd tarkón lőtték a munkásokat.

Nürnberg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ohlendorf a per során:tetteit beismerte és nem is bánta meg azokat

A második világháború után a Nürnbergi perben vonták felelősségre Otto Ohlendorfot. Mindent bevallott, semmit nem tagadott le és semmiféle magbánást nem mutatott, hanem nyugodtan, higgadtan sorolta bűneit. A Nemzetközi Katonai Bíróság kötél általi halálra ítélte. A 90 000 ember haláláért felelős és az Einsatzgruppen D-t irányító mészárost 1951. június 7-én végezték ki 10 évvel azután, hogy Heydrich ráruházta a különleges alakulatot.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kurt Rieder:a III.birodalom hóhérai
  • Zyclon B:A birodalom bűvöletében
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Ohlendorf témájú médiaállományokat.