Orvosi Szemle
Orvosi Szemle 1928. január 1-jétől 1938. október 15-ig Kolozsvárt havonta megjelenő orvosi szakfolyóirat. Utódlapjai a temesvári Praxis Medici, majd 1955-től a marosvásárhelyi OGYI által újra indított Orvosi Szemle és tükörfordítása román nyelven Revista Medicală, 1975-től már csak román címen jelent meg, magyar anyagot alig, majd egyáltalán nem tartalmazott.
Története (1928-1938)
Szerkesztője Herskovits Izidor, kiadója Nagy Samu. Az első kilenc szám címe kétnyelvű: Revista Medicală – Orvosi Szemle, a 10. számtól kezdve német címe is van: Ärtzliche Rundschau. A II. évfolyamtól a fedőlapon Pataki Jenő főmunkatárs neve is szerepel. A tizenegy éven át folyamatos lap igényes kivitelezését az első három évben a Deutscher Bote, majd az Uránia, később a Victoria, végül a Pallas kolozsvári székhelyű nyomdák biztosították.
A lap az egész világ fontosabb orvosi eseményeiről beszámolt. Az összefoglaló referátumok közül megemlítjük a Herskovits testvérek (Ferenc, Jenő és Izidor) röntgendiagnosztikai dolgozatait (1928-33), Heller József (1928) és Vitályos András (1932-33) nőgyógyászati közleményeit, Traub Vilmosnak a tuberkulózis kezeléséről szóló (1928-31), Blatt Miklósnak a szemészeti közléseit (1929), Koleszár László (1929) és Havas József (1931) értekezését a mandulagyulladásról s a mandulaműtétről, Jakobi Józsefét a spanyolnátháról (1931), Hajnal Györgyét a gonorrhaea gyógyításáról (1930), Joó István beszámolóját a víz anyagcsere patológiájáról (1937).
Jellemző az Orvosi Szemle széles elterjedtségére és befogadó szerepére a vidéki orvosok kimerítő beszámolóinak sora is. Így a szilágysomlyói Mártonfi István a vörhenyről (1928), a galgói Wettenstein [Bárd] Oszkár a bőrön át történő gyógyításról (1928), a nagyváradi Berger József a májkészítmények terápiás hatásáról (1930), az aradi Kilényi Albert a reuma kezeléséről (1931), a dési Parádi Ferenc a villanyáram okozta balesetekről (1932), a szovátai Gidáli József a női betegségek fizikoterápiás kezeléséről (1933), a köröskisjenői Gross Sándor a cukorbetegek kezeléséről (1934), a szamosújvári Lebedy Jenő az immunterápiáról (1935), a temesvári Simon Gyula a kalciumterápiáról (1935) adott tapasztalati beszámolót.
Rendszeresen megjelentek az orvostudományi élet erdélyi hírei: jelentések az EME orvostudományi szakosztályának üléseiről és kongresszusairól, a Romániai Kisebbségi Orvosok Jóléti Szövetségének megalakulásáról, alapszabályzatáról és kongresszusáról, a Paul Ehrlich Kolozsvári Orvos Egyesület működéséről.
Külföldi egyetemek tanárai is küldtek dolgozatokat, így Horay Gusztáv (1929), Greiner Irén és Mosonyi János Budapestről (1930), Sarudy Elemér Debrecenből vagy Friedmann Jenő Clevelandből (1928).
A fogorvosok óhajára 1929-ben megindult Stomatologia címmel a lap fogászati melléklete is Vass Zoltán szerkesztésében, főmunkatárs Kopár Gerő. 1931-től a melléklet címe már a lap fejlécén is megjelent, ekkortól Krémer Ármin szerkesztette. A fogászati anyagból kiemelkedett Orient Gyula dolgozata a nyelv jó- és rosszindulatú megbetegedéséről (1937). A vidéki munkatársak közt tűnt fel Csőgör Lajos nagyenyedi iskolai fogorvos neve.
A lap anyagi okok miatt 1938 végén megszűnt. Szerepét tematikailag a Praxis Medici című temesvári orvosi lap vette át, majd 1955-ben az OGYI újra indította az Orvosi Szemlét.
Erdélyi Orvostörténeti Arcképek
Az Orvosi Szemle állandó rovata volt az Erdélyi Orvostörténeti Arcképek Pataki Jenő orvostörténész értékes közleményeivel. 1933-tól Erdélyi Orvosi Emlékek alcímmel jelent meg a rovat, művelődéstörténeti cikkekkel gyarapítva a tanulmányok sorát. Pápai Páriz Ferencnek három tanulmányban állítottak emléket (1928/1, 1933/8 és 1934/5), kiemelve az 1690-es Pax Corporis korabeli jelentőségét. Érdekes a segesvári lepraszószékről (1933/1), az erdélyi ásványvizek élettanáról (1934/4) szóló s a Bolyai János betegsége (1934/10) c. tanulmány.
Az arcképek kötetbe gyűjtve is megjelentek: Pataki Jenő: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből. A bevezető tanulmányt írta: Prof. Izsák Sámuel. Piliscsaba, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 411 old. A latin szövegrészeket fordította: Magyar László András. Pataki Jenő szakirodalmi munkásságát összegző bibliográfiai fejezetet szerkesztette: Perjámosi Sándor. A művet sajtó alá rendezte: Gazda István. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 37.); Átdolgozott kiadása: Pataki Jenő: Az erdélyi orvoslás történetéből. Az utószót írta és a bibliográfiai függeléket összeállította: Perjámosi Sándor. Bp., 2011. SOMKL – MATI. 368 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 80.)
Története (1955-1989)
A marosvásárhelyi OGYI folyóirata 1955-ben indult, eredetileg két önálló lapként: magyarul (Orvosi Szemle) és román tükörfordításban (Revista Medicală) néven. 1975-től kezdve a két folyóiratot egybevonták, a román cím alatt folytatódó lapban tíz százalékot sem ért el a magyar anyag. A megjelenő fizikai, vegytani, növénytani, tudománytörténeti írásokkal az orvosi és gyógyszerészeti keretet túllépve, húsz éven át az egyedüli magyar nyelven is közlő természettudományi szakfolyóirat Romániában.
Főszerkesztője az OGYI mindenkori rektora: Andrásofszky Tibor (1955-64), Csőgör Lajos (1964-67), ez utóbbi és Puskás György (1967-68), majd Puskás György (1969-76), László János (1977-84), Gh. Victor Emilian Bancu (1985-88) és Ion Pascu (1989-től kezdve). A magyar nyelvű kiadvány szerkesztője haláláig Spielmann József volt.
Fennállásának nagyobb részében évi négy szám jelent meg, két évfolyamát hat szám képviseli (1957-58), az összevonástól kezdve évenként két számot adtak ki. A magyar lapcím és kellő számú anyag csak az 1991-es összevont 1-2. számban jelent meg újra. 1991-től kettős címe Revista de Medicină și Farmacie – Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle; román, magyar, angol, francia, német nyelvű cikkeket, összefoglalókat közöl, szerkesztőbizottságának magyar tagjai: Fazakas Béla és Seres-Sturm Lajos, szerkesztőségi titkára Szilágyi Lajos.
A lap alcíme a második megjelenési évtől kezdve arra utal, hogy az OGYI szűkebb munkakörén túl az Orvostudományi Társaság, majd az Orvostudományi Társaságok Szövetsége kiadványa is. A benne közzétett tanulmányokat rendszeresen ismertették a különböző nemzetközi referáló szakfolyóiratok. Így a közben egyetemmé emelt OGYI tanszékeinek tudományos kutatási eredményei nemzetközi közkinccsé is váltak.
A lap tárgykörében szerepelnek az orvosi biológia, biofizika, biokémia, az anatómia, kórbonctan, szövettan, élettan, kórélettan, mikrobiológia, vírustan, parazitológia, a belgyógyászat, sebészet, fül-orr-gégegyógyászat, szemészet, bőr- és nemi betegségek, radiológia, nőgyógyászat és szülészet, a fürdőgyógyászat, ortopédia, urológia, tüdőgyógyászat, gyermekgyógyászat, elmegyógyászat és idegsebészet, a közegészségtan, járványtan, törvényszéki orvostan, társadalomorvostan, nemkülönben a gyógyszertan, a fogászat kutatási eredményei, kifejezve az OGYI keretében folyó tudományos kutatómunka és témamegoszlás európai színvonalát.
Az orvostudomány történetéből c. külön rovatban Spielmann József és Valeriu Bologa a román-magyar orvosi kapcsolatok múltjából közölt adatokat (1955), Pápai Páriz Ferenc orvosdoktori értekezéséről Kótay Pál írt (1956), a marosvásárhelyi kórház történetét Halász Boriska vázolta fel (1957), Szabó T. Attila a Lencsés György-féle 16. századi Ars Medica orvosi műről írt (1958), Vita Zsigmond egy nagyenyedi kórházalapítást ismertetett (1960), az erdélyi balneoterápiában használt gyógynövényekről Rácz Gábor és Lázár Színi Karola számolt be (1968), a kolozsvári Orvosi Sebészeti Intézet első évtizedét Szőkefalvy-Nagy Zoltán (1967), a kolozsvári fogászati oktatás kezdetét Orbán János (1969) dolgozta fel.
A lapnak 1964 és 1974 között, majd az 1980-as évek végétől máig van Gyógyszerészeti kérdések c. rovata is, melyben a gyógyszerészeti kar munkatársai, valamint gyakorló gyógyszerészek teszik közzé írásaikat. Ezeket a gyógyszerészeti szakirodalom gyűjtőcímszó említi.
Az Orvosi Szemle további ismert szerzői
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
További információk
- Sándor István-Bárányi Ferenc-Nagy Lajos: Jegyzetek az Orvosi Szemléről. Korunk, 1972/7.
- Tankó Attila-Péter Mihály: Adatok a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek munkásságáról. Budapest, 1994.
.svg){kind=small}