Csedő Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csedő Károly
Csedő Karoly.jpg
Csedő Károly a gödöllői botanikus kertben
Életrajzi adatok
Született
1930. május 7. (83 éves)
Csíktaploca
Ismeretes mint Gyógyszerész, Gyógynövényszakértő
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
MOGYE
Pályafutása
Szakterület gyógyszertudományok
Kutatási terület gyógy- és fűszernövények hatóanyagtartalmi vizsgálata
Tudományos fokozat gyógyszerésztudományok doktora (1964), Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja (2007)
Munkahelyek
MOGYE egyetemi tanár (1991-ig)
Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszertára gyógyszertár vezető, fitoterapeauta
Jelentős munkái Kapszaicin előállítása fűszerpaprika hulladék anyagából (1962), Szelénnel dúsított élesztő tablettázása (2000)
Tudományos publikációk száma több mint 500
Szakmai kitüntetések
Fehér Dániel emlékérem (2005)
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tag (2000), MTA –Kolozsvári Akadémiai Bizottsági tag (2007)


Csedő Károly (Csíktaploca, 1930. május 6. – ) romániai magyar gyógyszerész, egyetemi tanár, szakíró. A Román Akadémia tagja és 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Csedő Károly 1930-ban született Csíktapolcán. 1949-ben érettségizett a Csíkszeredai Segítő Mária Főgimnáziumban, majd 1953-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerésztudományi Karán, azóta is az egyetemen dolgozik és kutat. Doktori értekezését a paprika gyógyászati hatóanyagairól 1962-ben védte meg. Szak- és ismeretterjesztő tanulmányait a növényi hatóanyagkutatás (paprika, boróka, mák, mogyoró, festő rekettye), valamint a gyógynövény-értékesítés és az etnobotanika tárgyköréből magyar, román, német nyelven az Orvosi Szemle, Revista Medicală, Farmacia, Die Pharmazie, Note Botanice számaiban és gyűjteményes kötetekben közölte. 1964-ben lett a gyógyszerésztudományok doktora, dolgozott az egyetemen adjunktusként, előadótanárként, 1990-től pedig a Farmakognóziai (Gyógynövény- és Drogismeret) és Fitoterápiai tanszékének vezetője, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja volt. 2000-től nyugalmazott doktorátusvezető professzor. 2004-ben Professor excellence, 2005-ben Professor emeritus kitüntetést kapott. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja. Több mint 80 tudományos dolgozat és 8 szakkönyv főszerzője, 200 dolgozat és öt szakkönyv társszerzője; nevéhez kapcsolódik több találmány és újítás. Több tudományos társaság tagja és sok szakmai és tudományos kitüntetés birtokosa. Több román és magyar nyelvű gyógyszerészeti tankönyv munkatársa, szerkesztésében jelent meg a Hargita megye gyógy- és fűszernövényei (Csíkszereda 1980) c. kétnyelvű kötet. Csedő Károly Professor emeritus 80. születésnapja alkalmából 2010. május 7-én ünnepi előadó ülést szerveztek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Gyógyszerésztudományi Szakbizottsága és az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága támogatásával.[1]

Főbb kutatási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1953–1962 alkaloida tartalmú növények (Papaver somniferum, Capsicum annum) fitokémiai vizsgálata, beltartalmi anyagok kimutatása és mennyiségi meghatározása.
  • 1962–1970 A Romániai gyógynövényállomány mennyiségi és minőségi felmérése Hargita, Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Sió-völgye, Brassó, Szatmár megyében, a Fogarasi-medencében és Dél-Dobrudzsában. A Keleti- és Déli Kárpátok (Priszlop hágótól a Kazán szorosig) Juniperus (boróka) fajainak földrajzi elterjedésének felmérése és illóolajtartalmának meghatározása. Népgyógyászati adatok gyűjtése és azok hatásának ellenőrzése.
  • 1970–1972 Furokumarinok izolálása és szerkezetének megállapítása a Rutaceae család növényeiben.
  • 1973–1975 Illóolaj komponensek izolálása és meghatározása gázkromatográfia és spektrográfia segítségével.
  • 1975–1989 Polifenoloid vegyületek kivonása, és azokból alumínium és zink-polifenolátok előállítása, valamint bőrgyógyászati és kozmetikai szerek kifejlesztése.
  • 1990–1999 Grindelia, Corylus, Ulmaria, Morus hatóanyagainak izolálása. A gyógynövények ásványanyag tartalmának meghatározása (Calendula, Rheum, Alnus, Betula, Equiseti, Phaseolis, Salvia, Trigonella, Rosmarinus).
  • 2002 Védett növények (Gentiana lutea, Angelica archangelica) termesztési lehetőségei a Csíki medencében
  • 2002 EU-követelményeknek megfelelő gyógynövények kísérleti termesztése a Székelyföldön (különböző pedoklimatikus viszonyok esetén).
  • 2003 A Dél-Hargita gyógy- és fűszernövényeinek felmérése és hatóanyagtartalmának vizsgálata
  • 2005-2007 A Csomád hegységcsoport gyógy- és fűszernövényeinek mennyiségi felmérése
  • 2005-2007 A Kelemen-havasok pásztorai által a legeltetési idényben használt gyógynövények
  • 2008 A Kárpát-medence illóolaj-tartalmú növényeinek a vizsgálata az MTA-RO AKADÉMIA együttműködése alapján Prof.Dr.Dr. h.c. Máthé Imre vezetésével
  • 2009 A Keleti Kárpátokban honos MADÁRBERKENYE fajok (Sorbus aucupatria) anti-oxidáns vitamintartalmának vizsgálata a KÉKI együttműködésével

Nemzetközi kutatási programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1970–1972 A furokumarinok izolálása és szerkezetének megállapítása a Rutaceae család növényeiben, Westfáliai Egyetem, Fitokémiai Tanszék – Münster Illóolaj-komponensek izolálása és meghatározása (Juniperus, Thymus, Artemisia), Westfáliai Egyetem, Fitokémiai Tanszék – Münster
  • 1991–1993 Illóolaj-komponensek izolálása és meghatározása (Grindelia sp.), Gyógyszerészeti Intézet – Bonn
  • 1992–2003 A Lamiaceae család kemotaxonómiája, MTA Ökológiai és Botanikus Intézet Vácrátót
  • 2001 Növényökológiai és fitokémiai tanulmányok a Csíki-medence vadon termő Salvia fajainál, MTA Ökológiai és Botanikus Intézet - Vácrátót
  • 2002 Növényökológiai és fitokémiai tanulmányok a Kárpát-kanyarban, MTA Ökológiai és Botanikus Intézet – Vácrátót, Bolgár Tudományos Akadémia – Szófia
  • 2002-2008 EU-követelményeinek megfelelő gyógynövények védelme, termesztése és értékesítése MTA, Agrárosztály, Gyepgazdálkodási Bizottság, DAB és Agrofood Research Mikkeli, Finland
  • 2007 A Romániai Kárpátokban előforduló ACONITUM speciesek fitokémiai vizsgálta (hatóanyagok izolálása és mennyiségi mérése, termesztési lehetőségek a Keleti-Kárpátokban) Szegedi Orvostudományi Egyetem, Farmakognóziai Intézet

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kabay-díj (Tiszavasvár) – mákkísérletek (1958)
  • Egészségügy kiváló dolgozója (1958)
  • Munkaérdemrend (1969)
  • Humboldt- Docens ösztöndíj (Münster/Westfalia) (1970-1972)
  • A Román Akadémia – Emil Racovița díja a "Hargita megye gyógy- és fűszernövényei" c. könyvért (1981)
  • Societatis Pharm Hung. Diploma merit (1983)
  • Román Etnobotanikai Társaság (1983)
  • Humboldt-Docens ösztöndíj – Bonn (1991-1993)
  • Csíkszerda Város-díszpolgára (1999)
  • FEHÉR DANIEL emlékérem fitoterápiában elért kiemelkedő eredményeiért (2005)
  • Kiválósági Oklevél /Diploma de Excelenta a Román és Magyar Tudományos Akadadémia Közös kutatási eredményeiért- 15 éves jubiláris ülésszak alkalmából (2007)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csedő Károly témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]