Nagymajor
Nagymajor (Stráňany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Ólublói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1343 |
Polgármester | Viera Kravčáková |
Irányítószám | 065 33 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | SL |
Népesség | |
Teljes népesség | 187 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 640 m |
Terület | 11,60 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 22′ 04″, k. h. 20° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 04″, k. h. 20° 32′ 28″ | |
Nagymajor weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymajor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagymajor (1899-ig Folyvárk, szlovákul: Stráňany, 1948-ig Folvark, ukránul Sztranyani, németül Vorwerk[2]) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 201 lakosából 127 szlovák és 57 ruszin volt.
Fekvése
Ólublótól közúton 13 km-re északnyugatra, a Hársas-patak völgyében fekszik.
Története
1343-ban Polyvark néven említik először.
A falu a 15. században keletkezett egy 14. századi major mellett, a nedeci váruradalomhoz tartozott. 1589-ben birtokosától Laskó Albettől a Horváth-Palocsai család vásárolta meg. A 17. század végén Thököly Imre Mattyasovszky László püspöknek adta zálogbirtokul. 1787-ben 68 háza volt 500 lakossal, 1828-ban 103 háza volt 743 lakossal. 1849-ben az orosz hadsereg vonult át a falun.
Vályi András szerint „FOLYVÁRK. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Urai Báró Palotsai, és Horváth Uraságok, lakosai egyesűltt katolikusok, fekszik Haligotz, vagy Harikócztól nem meszsze, Bélától két mértföldnyire, magas hegyek, úgy mint Kitsera, Liszina, Viszoka, és Holyi hegyek között, lakosai jó lent termesztenek, nevezetesítette e’ helyet, néhai Ladisintzky nevezetű Nemes, a’ ki a’ Tatárok üldőzésekor, Szamogitvából vagy a’ köznép szerént Zmudból magyar Országba vonúlván, Báró Palotsay Urasághoz akkori Magyar Ország Nádor Ispányához folyamodott, ’s e’ helységnek, és itt való majorságnak gyarapítását reá bízta vala, és innen származott Folyvárk nevezet is, melly a’ Szarmatika nyelven majorságot tészen. Határjában fája, legelője elég, de mivel földgye sovány, és vizek által is gyakorta károsíttatik, harmadik Osztálybéli.”[3]
Fényes Elek szerint „Folyvárk, orosz f., Szepes vmegyében, Lipnik fil. Lőcséhez 8 óra, b. Palocsay birtoka.”[4]
1910-ben 460, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianon előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
2001-ben 207 lakosából 149 szlovák és 51 ruszin volt.
Nevezetessége
- Szűz Máriának szentelt klasszicista görögkatolikus temploma 1857-ben épült.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ http://exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Zipser-Land-und-Leute-Deutsch-Slowakisch-Ungarisches-Ortsverzeichnis?pid=1419#pid1419 hozzáférés 2013 május 29
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.