Nagymajor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 18:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Nagymajor (Stráňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1343
PolgármesterViera Kravčáková
Irányítószám065 33
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség187 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság640 m
Terület11,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 04″, k. h. 20° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 04″, k. h. 20° 32′ 28″
Nagymajor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymajor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymajor (1899-ig Folyvárk, szlovákul: Stráňany, 1948-ig Folvark, ukránul Sztranyani, németül Vorwerk[2]) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 201 lakosából 127 szlovák és 57 ruszin volt.

Fekvése

Ólublótól közúton 13 km-re északnyugatra, a Hársas-patak völgyében fekszik.

Története

1343-ban Polyvark néven említik először.

A falu a 15. században keletkezett egy 14. századi major mellett, a nedeci váruradalomhoz tartozott. 1589-ben birtokosától Laskó Albettől a Horváth-Palocsai család vásárolta meg. A 17. század végén Thököly Imre Mattyasovszky László püspöknek adta zálogbirtokul. 1787-ben 68 háza volt 500 lakossal, 1828-ban 103 háza volt 743 lakossal. 1849-ben az orosz hadsereg vonult át a falun.

Vályi András szerint „FOLYVÁRK. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Urai Báró Palotsai, és Horváth Uraságok, lakosai egyesűltt katolikusok, fekszik Haligotz, vagy Harikócztól nem meszsze, Bélától két mértföldnyire, magas hegyek, úgy mint Kitsera, Liszina, Viszoka, és Holyi hegyek között, lakosai jó lent termesztenek, nevezetesítette e’ helyet, néhai Ladisintzky nevezetű Nemes, a’ ki a’ Tatárok üldőzésekor, Szamogitvából vagy a’ köznép szerént Zmudból magyar Országba vonúlván, Báró Palotsay Urasághoz akkori Magyar Ország Nádor Ispányához folyamodott, ’s e’ helységnek, és itt való majorságnak gyarapítását reá bízta vala, és innen származott Folyvárk nevezet is, melly a’ Szarmatika nyelven majorságot tészen. Határjában fája, legelője elég, de mivel földgye sovány, és vizek által is gyakorta károsíttatik, harmadik Osztálybéli.”[3]

Fényes Elek szerint „Folyvárk, orosz f., Szepes vmegyében, Lipnik fil. Lőcséhez 8 óra, b. Palocsay birtoka.”[4]

1910-ben 460, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianon előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

2001-ben 207 lakosából 149 szlovák és 51 ruszin volt.

Nevezetessége

Források

További információk