Monspart Sarolta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lacika455 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 3., 15:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete: helyesírás)
Monspart Sarolta
A Budapest folyóirat 1980. évi májusi számában (Csigó László felvétele)
A Budapest folyóirat 1980. évi májusi számában (Csigó László felvétele)
Született1944. november 17.
Budapest
Elhunyt2021. április 24. (76 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFeledy Péter
GyermekeiFeledy Botond
Foglalkozása
  • tájfutó
  • síelő
  • maratoni futó
  • edző
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Monspart Sarolta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Női Tájfutás
Világbajnokság
arany
1972 Staré Splavy
egyéni
ezüst
1970 Eisenach
váltó
bronz
1976 Aviemore
váltó

Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17.2021. április 24.)[2] a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett [3] tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) szakította meg. Ezt követően nőket buzdított arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás.

Élete

1963-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar egyéni bajnoki címet nyert tájfutásban. Ezen felül 9 váltó és 11 csapat bajnoki címet szerzett így összességében 34-szeres tájfutó magyar bajnok.

Telente sem pihent, sífutásban a Vasas SC versenyzőjeként begyűjtött hat magyar bajnoki címet. A nagy sikert az 1970-es évek hozzák meg számára, 1972-ben első nem skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó világbajnokságon. 1976-ban első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. 1978-ban Atlantában a maratoni futás nem hivatalos világbajnokságán ezüstérmes lett. Ugyanebben az évben kullancsencephalitis betegítette meg, amelybe majdnem belehalt. 6 nap kóma, hat hét intenzív ápolás után felépült, de részben béna maradt a jobb lába, ennek ellenére haláláig aktív sportéletet élt és az élsport helyett a sportdiplomáciai karrierjébe fektette energiáit.[4]

„Nem ez a döntő. Sokan elmondják, mennyit imádkoztak értem 1978-ban, amikor egy hétig mentem a halál felé. Két erdészbácsi meghalt mellettem az intenzív kórteremben. Valószínűleg az én élsportoló szervezetem sokkal jobban tudott regenerálódni. Nem élek vissza a betegségemmel, de élek vele. Elmondom, hogy tessék itt vagyok, sánta vagyok, mégis tartom magam. És ha a szkeptikusok még azt is látják, hogy a nagy fenekű Mariska néni gyalogol velem, akkor ők is könnyebben elindulnak.”

– Monspart Sarolta[5]

Két diplomát is szerzett: elvégezte az ELTE Természettudományi Kar matematika-fizika szakát, és a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozott, egyebek mellett a Johan Béla Népegészségügyi Programban vett részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig.

Az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata néven nyugdíjasoknak népszerűsítette a mozgást, továbbá három kerületben vezetett gyalogló klubot.

2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el munkásságát.

Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett.[6] 2010-ben Prima Primissima díjban részesült.

2020. április 21-én hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolói társaságnak,[7] miután Székely Éva halálát követően a testület tagjai őt javasolták maguk mellé tizenkettedik tagnak,[8] de a megtisztelő címet csak alig egy évig viselhette haláláig. 2016 óta küzdött rákos megbetegedéssel.[4]

2021. május 3.-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.[9]

Kötetei

  • Miltényi Márta–Monspart Sarolta: A futás csodálatos világa; illusztráció: Ránky Ernő, táblázatok, térképek: Bodor Piroska és Olgyay Gézáné; Sport, Budapest, 1990
  • Így csináljuk mi! Szöveggyűjtemény; összeállította: Horváth Nikoletta, felelős szerkesztő: Monspart Sarolta; Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, Budapest, 1998
  • Feketes Krisztina–Fébó Éva–Monspart Sarolta: A testedzésben gazdag életmód világnapjai; Országos Egészségfejlesztési Központ, Budapest, 2002
  • Fekete Krisztina–Kishegyi Júlia–Monspart Sarolta: A szív konyhájának receptkönyve; Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2004
  • 50 év futás, 1960–2010 Monspart Saroltának írtuk; szerkesztette: Korik Vera, Hegedüs Ágnes, Hegedüs András; Ábel Térképészeti Kft., Budapest, 2010

Díjak, elismerések

1978-ban az Anna-réten (Urbán Tamás fotója)

Családja

Férje, Feledy Péter televíziós szerkesztő és műsorvezető. Fiuk, Feledy Botond, aki 1981-ben született, édesapjához hasonlóan jogi diplomát szerzett.[13]

Jegyzetek

További információk

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap