Egyszarvú csillagkép

Egyszarvú csillagkép
Adatok
Latin név	Monoceros
Latin birtokos eset	Monocerotis
Rövidítés	Mon
Rektaszcenzió	5h 55m – 8h 11m
Deklináció	-11° 22' – +11° 56'
Területe	482 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	35
Legfényesebb csillag Fényessége	(α Monocerotis) 3,98m
Szomszédos csillagképek	Kis Kutya Nagy Kutya Ikrek Hydra Nyúl Orion Hajófar

Ez a szócikk az Egyszarvú csillagképről szól, az „egyszarvú” egyéb jelentéseit lásd: Egyszarvú (egyértelműsítő lap)

Az Egyszarvú csillagkép (Monoceros), halvány csillagkép, a Tejúton helyezkedik el. Magyarországról télen látható. Legelső említését Petrus Plancinusnak köszönhetjük, aki valamikor az 1612-es, 1613-as évek környékén adott nevet ennek az alakzatnak.

Történet, mitológia

Egyszarvú csillagkép
(fölötte a Kis Kutya csillagkép)

Az egyszarvú megváltói attribútumként jelenik meg a mitikus kultúrában. A Megváltó irányába forduló tekintet a megnyílás, tehát a megnyíló és befogadó szeretet szimbóluma.

Látnivalók

Csillagok

• Az α Monocerotis a színképosztálya K0, a látszólagos fényessége 4,07 magnitúdó, a távolsága 180 fényév.
• A β Monocerotis az egyik legszebb hármascsillag. Az alkotók mind sárgásfehérek, 10"-re fénylenek egy egyenlő szárú háromszög csúcsain. Könnyen észlelhető 15 cm-es távcsővel. A három csillag látszólagos fényessége rendre: 4,7, 5,2 és 6,1 magnitúdó. William Herschel fedezte fel 1781-ben.
• Az ε Monocerotis kettőscsillag, a komponensek látszólagos fényessége 4,5 és 6,5 magnitúdó.
• Az S Monocerotis szuperóriás változócsillag, a fénye 4^m-5^m között szabálytalanul ingadozik. A nyolcadrendű kísérőjét legalább közepes nyílású távcsővel lehet megfigyelni.

Mélyég-objektumok

• Messier 50 (NGC 2323) - nyílthalmaz
• NGC 2261(Hubble változó köde) - diffúz köd
• Rozetta-köd - diffúz köd
• NGC 2244 - nyílthalmaz

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2