Melasz (élelmiszer)
A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke. A szó a portugál melaço szóból ered, ami a görög mellas, azaz méz szóból származik. A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.[1]
Tartalomjegyzék |
Melasz [szerkesztés]
A cukorrépánál a végső kristályosodási folyamat melléktermékét hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor[2], főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyagtartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).[3]
- Melasztermelés az Európai Unióban, 2010/11-ben[4]
| Ország | Melasztermelés ezer tonna |
|---|---|
| Ausztria | 95 |
| Belgium | 113 |
| Cseh Köztársaság | 86 |
| Dánia | 70 |
| Egyesült Királyság | 100 |
| Franciaország | n.a. |
| Finnország | 211 |
| Görögország | 32 |
| Hollandia | 182 |
| Lengyelország | 366 |
| Litvánia | 21 |
| Magyarország | 26 |
| Németország | 768 |
| Olaszország | n.a. |
| Portugália | n.a. |
| Spanyolország | 138 |
| Svédország | 58 |
| Szlovákia | 37 |
Nádmelasz [szerkesztés]
A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kéndioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot,[5] ellenben a finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi elég belőle az ásványianyag-szükséglet kielégítésére.[6][7]
Felhasználása [szerkesztés]
A cukorgyártás jelentős mennyiségben keletkező mellékterméke a melasz, a cukor kikristályosításakor visszamaradó szörpszerű anyag. Színe barna, íze édeskés, karamellre emlékeztet. Cukortartalma 46-48 %, mintegy 7-8 % ásványi sót tartalmaz. Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarha-tápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik. A granulált tápgyártás során, a tápok energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.
Források és megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 718. oldal.
- ↑ Az unión kívüli államokkal folytatott kereskedelemben az EU a melasz szabványos minőségét 48%-osnak tekinti, lásd: az Európai Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, 27. cikk
- ↑ Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 1978. 168–184. oldal.
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 49. oldal. ISBN 978-3-87040-139-9
- ↑ Blackstrap Molasses In Depth Nutrient Analysis, World's Healthiest Foods
- ↑ Nutrition Facts and Analysis for Blackstrap Molasses, NutritionData.com
- ↑ Blackstrap Molasses, World's Healthiest Foods
- Farkas J., 1977. Malomipari technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Kónya K., 1999. Élelmiszeripari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Phare Program HU-94.05. Szarvas (jegyzet).
- Szenes E-né, 1995. Környezetvédelem az élelmiszer-ipari kis- és középüzemekben. Integra-Projekt Kft, Budapest
