Melasz (élelmiszer)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromszor felfőzött cukornádmelasz.

A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke. A szó a portugál melaço szóból ered, ami a görög mellas, azaz méz szóból származik. A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.[1]

Melasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cukorrépánál a végső kristályosodási folyamat melléktermékét hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor[2], főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyagtartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).[3]

Melasztermelés az Európai Unióban, 2010/11-ben[4]
Ország Melasztermelés
ezer tonna
Ausztria 95
Belgium 113
Cseh Köztársaság 86
Dánia 70
Egyesült Királyság 100
Franciaország n.a.
Finnország 211
Görögország 32
Hollandia 182
Lengyelország 366
Litvánia 21
Magyarország 26
Németország 768
Olaszország n.a.
Portugália n.a.
Spanyolország 138
Svédország 58
Szlovákia 37

Nádmelasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kéndioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot,[5] ellenben a finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi belőle fedezi az ásványianyag-szükséglet 20%-át.[6][7]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cukorgyártás jelentős mennyiségben keletkező mellékterméke a melasz, a cukor kikristályosításakor visszamaradó szörpszerű anyag. Színe barna, íze édeskés, karamellre emlékeztet. Cukortartalma 46-48 %, mintegy 7-8 % ásványi sót tartalmaz. Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarha-tápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik. A granulált tápgyártás során, a tápok energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.

hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 718. oldal.
  2. Az unión kívüli államokkal folytatott kereskedelemben az EU a melasz szabványos minőségét 48%-osnak tekinti, lásd: az Európai Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, 27. cikk
  3. Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 1978. 168–184. oldal.
  4. Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 49. oldal. ISBN 978-3-87040-139-9
  5. Blackstrap Molasses In Depth Nutrient Analysis, World's Healthiest Foods
  6. Nutrition Facts and Analysis for Blackstrap Molasses, NutritionData.com
  7. Blackstrap Molasses, World's Healthiest Foods

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Farkas J., 1977. Malomipari technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Kónya K., 1999. Élelmiszeripari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Phare Program HU-94.05. Szarvas (jegyzet).
  • Szenes E-né, 1995. Környezetvédelem az élelmiszer-ipari kis- és középüzemekben. Integra-Projekt Kft, Budapest

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]