Melasz (élelmiszer)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromszor felfőzött cukornádmelasz.

A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke.

A melasz minősége függ a cukornád vagy -répa minőségétől, a belőle kivont cukor mennyiségétől és a kivonás módszerétől. Az MSZ 20606-56 szabvány szerint a jelző nélküli „melasz” csak a cukorrépából származó melaszt jelenti, a más eredetűeket jelzővel kell ellátni például nádmelasz, finomítómelasz.[1]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melasz szó már 1400 körül megjelent a nádcukorgyártás során keletkező különböző minőségű szörpök megnevezésére. A szó latin eredetű: a mel (méz) szóból képzett mellaceus (mézszerű) szóra vezethető vissza.[2]

Melasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cukorrépánál a a kristályosítás utolsó szakaszában centrifugálással leválasztott szörpöt hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor[3], főleg szacharóz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is. A melasz cukortartalma függ a cukorrépa cukortartalmától, a gyártási veszteségtől, a sűrűlé és a melasz tisztasági hányadosától, azaz a cukor és a szárazanyagtartalom arányától. Az átlagos összetételű melaszban a cukron kívül egyéb szárazanyagok is találhatóak: 6,78%-ban nitrogénmentes szerves anyagok (például invertcukor és raffinóz), 15,47%-ban nitrogéntartalmú szerves anyagok (például betain, aminosavak), illetve 9,75%-ban szervetlen anyagok (hamu).[4] Nagy viszkozitása miatt nehezen szállítható, és a benne levő cukor gazdaságosan nem termelhető ki.[5]

Melasztermelés az Európai Unióban, 2010/11-ben[6]
Ország Melasztermelés
ezer tonna
Ausztria 95
Belgium 113
Csehország 86
Dánia 70
Egyesült Királyság 100
Franciaország n.a.
Finnország 211
Görögország 32
Hollandia 182
Lengyelország 366
Litvánia 21
Magyarország 26
Németország 768
Olaszország n.a.
Portugália n.a.
Spanyolország 138
Svédország 58
Szlovákia 37

Nádmelasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddal kezelnek (ez tartósítja). Kéndioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szacharóz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot,[7] ellenben a finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is, például kalcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi belőle fedezi az ásványianyag-szükséglet 20%-át.[8][9]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leginkább a szesz- és élesztőiparban használatos alapanyagként.[10]

Takarmányozásra már a 19. század közepe óta használják száraz takarmányra öntve, hígitott formában megitatva. A 20. század elejétől kezdve különböző keverékeket állítottak elő korpa, tőzeg, kukoricacsutka, kukoricaszár vagy szárított répaszelet felhasználásával.[11] Nagy szénhidráttartalma miatt – a szarvasmarha-tápba bedolgozva – kedvezően hat a zsír- és tejképződésre. Karbamiddal, vitaminokkal dúsítható. Ízét az állatok szeretik. A granulált tápgyártás során, a tápok energiatartalmának növelése mellett, kötőanyagként is használják. A melasz – ízesítő és ragacsos tulajdonsága miatt – a dercés tápokhoz is adagolható. A dercés tápok közül főleg a baromfitápokba adagolják.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 718. oldal.
  2. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 12. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  3. Az unión kívüli államokkal folytatott kereskedelemben az EU a melasz szabványos minőségét 48%-osnak tekinti, lásd: az Európai Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, 27. cikk
  4. Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 1978. 168–184. oldal.
  5. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 16. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  6. Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 49. oldal. ISBN 9783870401399
  7. Blackstrap Molasses In Depth Nutrient Analysis, World's Healthiest Foods
  8. Nutrition Facts and Analysis for Blackstrap Molasses, NutritionData.com
  9. Blackstrap Molasses, World's Healthiest Foods
  10. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 14. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056
  11. A melasz. Szerk. Dr. Sólyom Lajos – Dr. Lásztity Radomir. Budapest: Műszaki – Mezőgazdasági. 1980. 129. oldal. ISBN 9631030571 és ISBN 9632301056

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Farkas J., 1977. Malomipari technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Kónya K., 1999. Élelmiszeripari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, hasznosítása. Phare Program HU-94.05. Szarvas (jegyzet).
  • Szenes E-né, 1995. Környezetvédelem az élelmiszer-ipari kis- és középüzemekben. Integra-Projekt Kft, Budapest

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]