Medgyaszay István (építész)
| Medgyaszay István | |
 | |
| Komáromi emléktáblája | |
| Született | Benkó István[1] 1877. augusztus 23.[2][3] Budapest[4] |
| Elhunyt | 1959. április 29. (81 évesen)[2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Szülei | Benkó Károly |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (2010)[5] |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2-1-19/20) |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Veszprémi Petőfi Színház Laczkó Dezső Múzeum Soproni Petőfi Színház |
| Díjai | Ybl Miklós-díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyaszay István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Medgyaszay István, születési nevén Benkó István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel (népies stílus), de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.
Életpályája
Édesapja Benkó Károly (1837-1893) kőműves, építész. Édesanyja Kolbenheyer Kornélia volt. Ödön testvére fiatalon meghalt, bátyja Medgyaszay Gyula is építész lett. 1893-1896 között a budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályán tanult, majd egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott. 1898-ban befejezte az Állami Főreáliskolát és leérettségizett. A következő évben Bécsben dolgozik, majd ugyanott beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, valamint egyidejűleg a bécsi Műszaki Főiskolára.
1902-ben két év után átiratkozik a budapesti Műegyetemre. 1903-ban Nemzeti Panteonjának első tervével elnyeri az Akadémia Gundel-díját. A következő évben megszerzi mérnöki oklevelét. 1904-1906 között itthon és Székelyföldön részt vesz a Malonyai-Csoport kutatásaiban, majd Németországban, Svájcban, Franciaországban jár tanulmányutakra. Benkó vezetéknevét 1906-ban anyai nagyanyja, Medgyaszay Kornélia után változtatta Medgyaszayra.[6][7]
1908-ban több szabadalma van: foglalat nélküli izzólámpa, színházi ajtózár (1909), vasbeton mennyezet (1910). Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel. 1911-ben Egyiptomban és Szudánban tanulmányozza a Nílus-menti ókori kulturális emlékeket. 1915-ben önként frontszolgálatra jelentkezik, és még ugyanebben az évben feleségül veszi Martinovich Gabriellát. Három leányuk születik: Margit (1909), Ilona (1920) és Gabriella (1925). 1927-től műegyetemi magántanár. 1930-tól Zajti Ferenc mellett a Magyar-Indiai Társaság társelnöke.
1932-ben megy indiai tanulmányútjára, ahol sokat merített az ősi keleti építészetből. 1939-től egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. 1947-től életjáradékot kap a Magyar Köztársaságtól. 1949-től, a szocialista kultúrpolitika kezdetétől meghurcolják pártonkívülisége miatt. 1956-ban nyugdíjrendezési kérelmet nyújt be, amit csak egy év múlva fogadnak el. 1959 áprilisában megszüntetik munkaviszonyát, rá három hétre meghal.
Főbb művei
- Forrástemplom (1899) – nem épült meg
- Budapest, Nemzeti Panteon, Szent Gellért-hegy (1900-1903, 1906) – nem épült meg (Monumentális terve máig sem valósulhatott meg, annak ellenére, hogy tervváltozatai 1903 és 1923 között öt európai városban kaptak kitüntetést.)
- Gödöllő: Művészházak, (1904-1906)
- A milánói nemzeti iparművészeti kiállítás pavilonja (1906) - elpusztult
- Veszprém: Kaszinó, (1907-1908) – nem épült meg
- Veszprém: Petőfi Színház,
- Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum (1912),
- Sopron: Színház, átépítés (1908-1909)
- Moson, Berekszó, Resicabánya: Népiskolák, (1909)
- Budapest: Szent Gellért Szövetkezet lakóháza (1909-1910)
- Rárósmúlyad: Szent Erzsébet templom (1910)
- Budapest: Nemzeti Színház, tervpályázat első díj (1913) – nem épült meg
- Budapest: Operaház, átépítés (1912)
- Ógyalla: Szent László római katolikus templom, (1912)
- Karánsebes: Állami Főgimnázium, (1914)
- Budapest: Hadikiállítás (Margit-sziget (1918) - elpusztult
- Budapest: Saját lakóháza, Ménesi út 59/b (1921)
- Püspökladány: R.kat. templom, (1921)
- Miskolc: Színház, átépítés (1922)
- Kenderes: R.kat. templom, átalakítás (1922)
- Nagykanizsa: Színház (ma Medgyaszay ház),[8] (1926)
- Mátraháza: Turistaszálló (ma: Pagoda Pihenő Panzió), (1927)
- Budapest: Bérházházcsoport, Kiss János altábornagy u. 55-59. (1927-1929)
- Budapest: Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet (1928)
- Budapest: Ref. templom, Október huszonharmadika u. 1-5. (1928-1929)
- Balatonalmádi: Szent Imre plébániatemplom (1930)
- Nagykanizsa: Tüzérlaktanya, Gábor Áron laktanya, (1932)[9]
- Budapest: Nemzeti Emlékcsarnok, Hármashatár-hegy (1933) – nem épült meg
- Csillaghegy: Ref. templom, (1935)
- Budapest: Országos Társadalombiztosító Intézet, Kapás utcai Rendelőintézet, Kapás utca 20-22. (1936.)
- Mátraháza: Bán Szálló, (1937)
- Budapest: A Feszty-körkép pavilonja, Tabán (1942) – nem épült meg
Írások
Benkó István néven
- Körösfő (1905)
- Egy-egy székely házról, faluról (1905)
- Népünk művészetéről (1906)
Medgyaszay István néven
- VASBETON MŰVÉSZI FORMÁJA (1908)- Reprint: Ars Hungarica 1983/2.
- A vasbeton művészi formáiról (1909)
- A hun-magyar ókori művészet. Székfoglaló beszéd (1927)
- Művészet és népművészet (1942)
- Templomstílusok. - Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Comitatus Könyv- és Lapkiadó, 1993. ISBN 963-7208-36-4
- Keletre magyar! Medgyaszay István 1932-es indiai útja során készített fotóinak kiállítása (A kiállítást rend. Hadik András és Ritoók Pál.) Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, 1997. ISBN 963-7143-69-6 (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállításainak katalógusai)
- Több cikk a Városok Lapja című folyóiratban (1906-1948), amelynek munkatársa volt
DOKUMENTUMOK Ars Hungarica 1983/2
Emlékezete
- Nevét viseli a veszprémi Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium.[7]
- Posztumusz Ybl Miklós-díj, 2010[6]
- Nevét viseli az általa tervezett nagykanizsai színház-, majd később moziépület, a Medgyaszay ház[8]
- 2019-ben nagyszabású emlékkiállítása volt a Műcsarnokban a II. Építészeti Nemzeti Szalon keretein belül[10]
Források
- Németh Lajos (szerk.): Magyar Művészet 1890-1919 - Bp., Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184.
- Moravánszky Ákos: Versengő látmások - Bp., Vincze Kiadó, 1998. ISBN 963-9192-10-4
- Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában - Bp., Corvina K., 1988. ISBN 963-13-2096-0
- Rerrich Béla: A veszprémi színház – Épip. 1909/1
- Rerrich Béla: A soproni színház – Épip. 1910/20
- Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
- Wannemacher Fábián: Medgyaszay István – MÉ 1930/5-6
- Kathy Imre: Medgyaszay István – MÉ 1961/3
- Kathy Imre: Medgyaszay István – MÉ 1978/3
- Kathy Imre: Medgyaszay István – Bp., Akadémiai K., 1978 ISBN 9630516861
- Bartha Zoltán: Az építőművész - Bp., 1984/8
- Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió - a megbékélés utópiája – Köln, Taschen; Bp., Vince K., 1999. ISBN 3-8228-2023-7
- Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete. - Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1990. ISBN 963-15-4278-5
- Kiss Tamás: Veszprém, megyeháza, színház, múzeum. - Bp., TKM Egyesület, 1990. ISBN 963-555-680-2
- Potzner Ferenc (összeáll.): Medgyaszay István. - Bp., Holnap Kiadó, 2004. ISBN 963-346-668-7
Dokumentumfilm
Zajti Gábor 2005-ben készítette el Medgyaszay István munkásságát bemutató dokumentumfilmjét Az építészet Bartókja - Medgyaszay István címmel, melyet először 2006-ban mutattak be a 37. Magyar Filmszemlén.[11][12]
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, PIM64707
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Medgyaszay [Benkó], István, István Medgyaszay [Benkó]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ a b Posztumusz Ybl Miklós-díj[halott link], Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. április 6. (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)
- ↑ a b Névadónk Archiválva 2010. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Medgyaszay István SZIGK (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)
- ↑ a b http://kanizsaikultura.hu/medgyaszay/
- ↑ http://holmi.nagykar.hu/irasok/4587/1.html
- ↑ http://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=Nh47YeYuT7r53kyBtoCFme&tax=560c5eec6098a
- ↑ Az építészet Bartókja - Medgyaszay István[halott link], A Magyar Filmszemle hivatalos oldala (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)
- ↑ Az építészet Bartókja - Medgyaszay István, Port.hu (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.)