Nicosia
| Nicosia | |
| Név görögül | Λευκωσία |
| Név törökül | Lefkoşa |
 Észak-Ciprusi Török KöztársaságMegszállt település 1974 óta. |
|
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ciprus |
| Kerület | Nicosia |
| Rang | főváros, kerületközpont |
| Polgármester | Eléni Mávru |
| Irányítószám | 1500 |
| Körzethívószám | 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 224 500 fő (2005) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nicosia
Pozíció Ciprus térképén
|
|
| é. sz. 35° 10′ 0″, k. h. 33° 21′ 0″ | |
| Nicosia weboldala | |
Nicosia[1] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.
Az éghajlat Nicosiaban félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).[2]
Története [szerkesztés]
Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.
A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)
Dél-Nicosia [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- János-katedrális
- Ikonmúzeum
- Archeológiai múzeum
Városrészek [szerkesztés]
Testvértelepülések [szerkesztés]
Schwerin, Németország (1974)
Athén, Görögország (1988)
Odessza, Ukrajna (1996)
Siráz, Irán (1999)
Bukarest, Románia (2004)
Sanghaj, Kína (2004)
Észak-Nicosia [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- Arabahmet mecset
- Selimiye mecset
- Mahmut szultán könyvtár
- Atatürk-tér
Múzeum [szerkesztés]
- Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
- Nemzeti harc múzeuma
- II. Mahmud szultán könyvtár
Közlekedés [szerkesztés]
Fontos közúti csomópont. Jelentős nemzetközi repülőtérrel rendelkezik.
Galéria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt.
- ↑ World Meteorological Organization - Nicosia
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
- Fotók
|
|||||||
