Láma Ole Nydahl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Láma Ole Nydahl (Koppenhága, 1941. március 19.) a tibeti buddhizmus meghatalmazott meditációs mestere és Karma Kagyü-vonalbeli lámája.

Ismertető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Láma Ole és felesége, Hannah 1969-ben találkoztak Nepálban a század egyik legnagyobb jógijával, a 16. Karmapával. Karmapa a tibeti buddhizmus egyik iskolájának, a Karma Kagyü vonalnak a vezetője, s a hagyomány szerint ő az összes buddhaaktivitás emberi megtestesülése. Karmapa az első nyugati tanítványaivá fogadta Ole és Hannah Nydahlt, s miután a vele töltött idő igen mély hatást gyakorolt az életükre, Karmapa felkérte őket arra, hogy tegyék elérhetővé a buddhizmust a Nyugat szabad, önálló és tanult társadalmai számára. Ennek érdekében immár harminc éve utaznak megállás nélkül világszerte. Láma Ole szinte minden nap más városban tart előadásokat a buddhizmus legmagasabb szintű látásmódjáról, a Gyémánt Útról, és annak gyakorlati életben való alkalmazásáról. Az általa alapított több mint 400 meditációs központban, melyek a barátságon és a bizalmon alapulnak, az érdeklődők megismerkedhetnek ezekkel a tanításokkal, és közösen gyakorolhatják őket.

Buddhista tanító[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyémánt Út Buddhizmus, Karma Kagyü Vonal

Rövid életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941. március 19-en született Dániában, Koppenhágától északra. Ole, és testvére Björn, igen vad gyerekek voltak. Mindez későbbi fiatalságukra is erősen kihatott; a Koppenhágában töltött ifjúságuk évei alatt a fáramászást és szomszédokkal való veszekedést felváltotta a motorbiciklik és a box.

Édesapjuk gimnáziumi tanár volt, és kereken ötven könyvével megújította Dániában a háború utáni németnyelv-oktatást. Olénak már két-három éves korában erős álmai voltak hegyvidéki harcokról, ahol vörös ruhás nőket és férfiakat védelmezett az ellenséges harcosokkal szemben.

Egyetemi tanulmányait a koppenhágai egyetemen végezte, ezzel egyidőben szemesztereken vett részt a tübingeni és müncheni iskolákban. Fő tantárgyai az angol és német nyelv voltak. A filozófiát kitűnő eredménnyel végezte, disszertációjának témája "Aldous Huxley és a boldogító vízió" volt.

Ismerkedés a Buddhizmussal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hippi-éra Koppenhágájában töltött vad éveik után, melyek bővelkedtek kábítószeres tapasztalatokban, bokszmeccsekben és "hosszú" éjszakákban, 1968-ban Hannah-val nászútra utaztak Nepálba. Egy évvel később újra késztetését érezték egy hasonló utazásnak, s visszatértek előző kalandozásuk színhelyére. Itt érte őket az első igazi tapasztalat Buddha tanításai által, amikor megismerkedtek első buddhista tanítójukkal, Lopön Csecsu Rinpocsével.

1969-ben Ole és Hannah a harmadik himalájai útjuk kapcsán találkoztak a 16. Gyalwa Karmapával, Rangdzsung Rigpe Dordzse-val, aki éppen egy különleges buddhista szertartást tartott a tanítványainak. Néhány nappal később Karmapa meghívta őket, hogy tanuljanak a Buddhizmusról, s legyenek az első személyes nyugati tanítványai. Még aznap este ajándékba kaptak tőle egy piciny csomagot, mely rendkívül fontos ereklyéket tartalmazott: Karmapa összes eddigi inkarnációjától egy-egy hajszálat.

Ezután három év tanulás következett Karmapánál a Himalájában. Ez idő alatt tanultak és meditáltak a Karma-Kagyü iskola más jelentős tanítóinál is, például Kalu Rinpocsénél és Künzig Shamar Rinpocsénél.

1972 őszén Karmapa Európába küldte őket azzal a felhatalmazással, hogy Karma-Kagyü központokat indítsanak el és építsenek fel Nyugaton.

"Egy nap, amikor kedvező jelek mutatkoztak, Karmapa magához hívatott és szerencsét hozó ajándékokat adott nekünk. Azt mondta, hogy mint elsőként nyugati tanítványok, megkapjuk az áldását arra, hogy meditációs központokat indítsunk a nyugati világban. Karmapa úgy mondta, hogy a munkánk Skandináviától kezdve egész Európára és végül mindenhová ki fog terjedni. Megígérte, hogy mindenben a segítségünkre lesz, továbbá kijelentette, hogy az áldása és átadása állandóan, mindvégig elkísér majd minket. Félig sokkos állapotban, és a kirobbanó energiától megittasodva – mely a mai napig folyvást velünk van és növekszik –, kellett Európába utaznunk. Így vezetett rá minket arra az útra, ami azóta az életünk feladatává vált."

Egy audienciát követően Margit dán királynőnél, Ole Nydahl vezette a Dalai Láma látogatását a koppenhágai centrumban.

A munka megkezdődik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Visszatérés után rögtön elkezdődött a munka legjava: előadások Skandináviában és Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban, majd ezután Németországban, Svájcban, Franciaországban és Görögországban. Az előadások után Ole buddhista menedéket adott az egybegyűlteknek, és elmagyarázta az embereknek, hogy miként haladjanak tovább egyedül vagy barátaik segítségével a megvalósítás útján. Mind a mai napig ez az a modell, amely csaknem ötszáz centrum és meditációs csoport létrehozásához vezetett Közép- és Kelet Európában, Dél- és Észak-Amerikában, valamint Ausztráliában. Kezdettől fogva minden munka a centrumokban folyik, mind a mai napig önkéntes felajánlások segítségével.

A következő években újabb utazásokra került sor a Himalájába. Karmapától és a Karma-Kagyü vonal más tanítóitól tanultak fáradhatatlan energiával. Olyan mélyreható meditációs eszközök átadásában részesültek ezalatt, mint például a tudatos halálnak, a phovának a gyakorlata. Tanítványaikkal rendszeres zarándokutakat szerveztek Szikkimbe.

A megélhetését Ole iskolai oktatással, takarítással, favágással, vagy épp úszómedencék ásásával keresi. Hannah és barátaik, ha lehet, vele dolgoznak.

1976-ban Ole volt az első tanító, aki Lengyelországban megalapozta a buddhizmus tanításait, s amint a tanítás egyre több teret nyert magának, Karmapa a teljes keleti blokkot egészen Japánig a kezébe adta. Első előadás-körútjait Dél-Afrikába és az USA-ba szervezte. Ebben az időben Ole egész évben tanított, szerte a világon – majdnem minden nap új városban. A csoportok egyre gyarapodtak, aminek köszönhetően az utazási költségeket a 80-as évek óta az előadásaiból származó bevétellel fedezi.

"Karmapa pontosan megmondta nekünk, hogy mit kell tennünk. Ez minden találkozásnál így történt, mióta 1969-ben a tanítványai lettünk. Ezen irányelvek betartása és az ő áldása lehet az oka annak, hogy nekünk minden olyan jól sikerül."

Karmapa öröksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981. november 5-én, egy chicagói kórházban, tanítványai körében elhunyt a 16. Gyalwa Karmapa. Másfél évvel előtte elmondta Hannah-nak és Ole-nak, hogy ez az a nap, amikor újra találkozniuk kell. Ole, Hannah és 108 tanítványuk Rumtekben (Szikkim) vártak rá, ahová néhány nappal később a holttestét a lámák hazahozták. Karmapa hamvasztási szertartása során számtalan csodálatos jelenségnek lehettek tanúi a jelenlévők. Ole ezt úgy fogalmazta meg, hogy "Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy visszakérem az iskolai tandíjaimat!"

A 80-as évek második felétől főképp Lengyelországban növekedett meg az érdeklődés a buddhizmus iránt. Ole ekkoriban látogatta meg Japánt, Koreát, s később Magyarországot is.

Ezekben az években jött létre néhány a legnagyobb Karma-Kagyü meditációs- és tanítási centrumok közül. Az előadások, körutak között megtartották az első többnapos meditációs kurzusokat Európa néhány országában és Amerikában.

A buddhizmus nyugati fejlődése következtében a 80-as évek közepén már 400 ember látogatta Ole előadásait. Csak Lengyelországban többen voltak, mint egész Nyugat-Európában! Észak- és Dél Amerikában is növekedett a csoportok létszáma, s bár még kisebb termeket töltöttek meg, de így is többnyire legalább száz ember vett részt egy-egy összejövetelen.

Ole Nydahl körül lassan kialakultak azok a kis csoportok, amelyek mindenhová követték őt a világban tett útjai során. Lengyelországi tanítványa, Tomek Lehnert, mivel kritizálta a politikai rendszert, közvetlenül a kommunista katonai rendőrség által megkísérelt letartóztatása előtt kimenekült Dániába. Csatlakozott Ole kíséretéhez, s ő volt az egyik első, és a mai napig ő maradt a legközelebbi segítője világ körüli útjainak szervezésében.

Künzig Samar Rinpocsétól, aki Karmapa után a második legmagasabb rangú tanítója a Karma-Kagyü vonalnak, Ole megkapta a "buddhista mester", a Láma elnevezést.

Láma Ole[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban Ole édesanyja, 83 évesen egy autóbalesetben életét vesztette. Ugyanebben az évben Ole megkapta a "hivatalos" engedélyt arra, hogy a tudatos halál gyakorlatát (tib. Phova) világszerte tanítsa a gyakorlóknak. Az első Phova-kurzust Graz-ban tartotta meg, százharminc tanítvánnyal. Azóta évente tucatszor tart ilyen kurzusokat világszerte. Ezidáig 55 ezer ember vett részt ezeken a kurzusokon, s mindannyian sikeresen megkapták a Phova sikerességét igazoló "jelzést".

1987-ben, egy freiburgi előadása alapján megírta Ole a "Mahamudra" című első könyvét, melyet 1999-ben "A nagy pecsét" című kiadvány követett.

1988-ban Ole először utazott Oroszországba, inkognitóban, a finn határon át – autóval, sátorral és hálózsákkal felszerelkezve. Leningrádban reggeltől az éjszakába nyúlóan adott tanításokat több magánlakásban. Így jönnek létre az első központok Szentpétervárott és Tallinnban.

Dániában ekkortájt hivatalosan elismerték a buddhizmust, mint vallást. Többek között Láma Ole is hivatalosan eskethet, és végezhet temetési szertartást.

Künzig Samar Rinpocse hivatalosan és nyilvánosan is lámának, buddhista tanítónak titulálja Ole Nydahlt.

1989-ben Ole megírta második könyvét, melynek címe: "Minden határon túl". Könyvében leírta a Gyémánt Út fejlődését a nyugati világ tekintetében. Világosan rámutatott egyben a buddhizmuson belüli visszás állapotokra, s ez a "politikailag korrekt" buddhisták körében hangos nemtetszést váltott ki.

1990-ben megalakult a Karma-Kagyü Dachverband e. V (Karma-Kagyü Csúcsszervezet) – mai néven Buddhistischer Dachverband Deutschland der Karma-Kagyü Linie e. V (A Karma-Kagyü vonal Németországi Csúcsszervezete), röviden BDD. Ez egy szolgáltató intézmény a meditációs centrumok számára, mely a buddhista tanítók előadói körútjait szervezi, és a meditációs szövegek kiadását, forgalmazását intézi Európa országaiban. A 90-es évek folyamán könyvekkel, videókkal, CD-kel és pr-tevékenységgel bővült a kínálat. A tartalomért Láma Ole és Láma Dzsigmela a felelősek (Láma Dzsigmelét még a 16. Karmapa nevezte ki helyetteseként Európában). A mai napig 79 centrum és meditációs csoport tömörül hét buddhista regionális szervezetbe (déli, délnyugati, közép-rajnai, nyugati, északi, keleti Karma-Kagyü iskola), s ezek mindegyike a BDD tagjai.

Láma Ole világszerte több mint 500 centrumot létesített, s ezekben rajta és ázsiai kollégáin kívül immár kerek egy tucat általa felhatalmazott nyugati utazó tanító oktat – főleg Németországból, Ausztriából, Svájcból és Lengyelországból. Időközben ők is szert tettek néhány évtizedes meditációs tapasztalatra és a centrumok meghívásában nagyon nagy munkát végeznek a tanítások terjesztésében.

17. Karmapa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben, Tibetben, a kilenc éves Táje Dordzse, a Karmapa 17. reinkarnációja, fényképről felismerte Lama Olét és Hannah-t, mint előző életéből ismert tanítványait. Miután Tibet kínai megszállói elől a Karmapa Delhibe /Észak-India/ menekült, nagy öröm közepette találkoztak, s útjára indították a tanítások és utazások újabb láncolatát.

1994 márciusában a 17. Karmapa Táje Dordzse Újdelhiben (India) találkozott a világ minden részéről összesereglett követőjével. Azóta Karmapa hagyományos tanulmányait folytatja Újdelhiben és a Himalájában.

1996-ban a Nemzetközi Kagyü Konferencia keretein belül Újdelhiben a Kagyü iskolák számos tanítója találkozik a világ különböző országaiból. Ez alkalomból Láma Ole megerősíti a Samarpa által felismert 17. Karmapát, Táje Dordzsét, a Gyémánt Út centrumok támogatásáról.

1993 óta Láma Ole minden nyáron egy nagy meditációs kurzust vezet Kasselben, melyen néha 1500 ember is részt vesz. A többi európai kurzus résztvevőinek száma is 500-ról közel 2000-re növekedett. Lopön Csecsu Rinpocse is gyakran meglátogatja a kurzusokat (Csecsu Rinpocse volt Hannah és Ole első buddhista tanítója).

Az ezredfordulóra a következőképpen alakult Láma Ole éves úti terve: Csehország- Balkán- Lengyelország 1 hónap Közép-Európa 4 hónap Ukrajna, Oroszország, Szibéria, Litvánia, Lettország, Észtország 2 hónap Skandinávia 2 hét Ausztrália, Új-Zéland 1 hónap Dél-Amerika, Közép-Amerika 1 hónap Észak-Amerika 1 hónap

Fennmaradó idejében projekteket szervez, levelekre válaszol, könyveket ír. Néhány az általa írt számos könyv közül:

  • Első lépés a Gyémánt Úton,
  • Ahogy a dolgok vannak,
  • Minden határon túl,
  • Könyv a szerelemről.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Láma Ole Nydahl témájú médiaállományokat.

Hivatalos honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]