Karma Kagyü

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Karma Kagyü a tibeti buddhizmus négy iskolájának egyike.

A Karma Kagyü vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tibeti Gyémánt Út buddhizmusban négy nagy iskolát különböztetünk meg: a gelug, a szakja, a nyingma és a kagyü vonalakat. A kagyü vonalon belüli, úgynevezett Karma Kagyü vonal a hangsúlyt a meditációra helyezi: specialitása a tudat természetének közvetlen felismerését célzó mahámudrá látásmód és gyakorlat. A mahámudrá (magyarul: Nagy Pecsét) segítségével, a hagyomány szerint egy életen belül elérhető a megvilágosodás, vagyis a nirvána állapota. E tanítások a „történelmi” Sákjamuni Buddhától erednek, és közvetlenül a Karma Kagyü vonal első mesterének tartott Milarepától származnak, akitől töretlen szóbeli és írásbeli átadáson jutottak el a mai gyakorlókhoz.

A Karma Kagyü vonal tanításait XXI. században az olyan megvilágosodott mesterek, mint Nárópá, Maitripa, Marpa és Milarepa formálták minden hétköznapi ember számára érthető és használható világi irányzattá. Nem sokkal ezután Gampópa, Milarepa egyik utolsó, de talán legnagyobb hatású tanítványa kialakította az átadás szerzetesi iskoláját. A XII. század óta egymást követő Karmapák inkarnációinak köszönhetően maradtak fenn mindmáig az eredeti tanítások. Jelenleg az olyan tanítók, mint a 17. Karmapa (Táje Dordzse), Künzig Samarpa és Láma Ole Nydahl adják tovább ezeket a nyugati érdeklődők számára, továbbá támogatják a több mint hatszáz nyugati meditációs központot, valamint segítik azok munkáját szerte a világon.

A Karmapák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karmapa szó jelentése: „a buddhaaktivitás embere”, vagy „minden buddha lényege”. Őt tartja a hagyomány a tibeti buddhizmus első, tudatosan újraszületett (reinkarnálódott) tanítójának. A 16. Karmapa a kínai megszállás (1959) miatt elhagyta szülőföldjét, biztosítva ezzel a Karma Kagyü vonal fennmaradását. Többször járt Nyugaton, és nyugati tanítványai révén gondoskodott arról, hogy a tudat természetéről szóló Gyémánt Út-tanítások hozzánk is eljussanak. A vonal jelenlegi vezetője a 17. Karmapa, „Táje Dordzse”.

A 17. karmapa, Táje Dordzse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 17. Karmapa, Táje Dordzse 1983-ban született a kínai elnyomás alatt lévő Tibetben. Tizenegy évesen, 1994 elején jutott el Indiába, ahol a hagyományos buddhista képzés mellett nyugati jellegű oktatásban is részesült. Angol nyelvet tanult, és megismerkedett olyan hasznos dolgokkal, mint a számítógép és az internet. Formális kolostori képzését 2003 decemberében fejezte be.

2000 elején Németországban, Ausztriában és Magyarországon adott tanításokat több tízezer embernek. Ez volt első európai körútja, mely a nyugati aktivitásának kezdetét jelentette. 2004 nyarán másodszor látogatott Európába: ekkor Spanyolországban, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Dániában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában adott tanításokat és beavatásokat, ezzel biztosítva a Gyémánt Út buddhizmus élő átadásának töretlen folytonosságát.

Láma Ole Nydahl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Láma Ole Nydahl egyike az azon kevés nyugati tanítónak, aki a tibeti buddhizmus hivatalosan is feljogosított tanítója és meditációs mestere. 1969 decemberében Láma Ole és felesége, Hannah Nydahl a század egyik legnagyobb jógijának, a Karma Kagyü vonal vezetőjének, a 16. Karmapának első nyugati tanítványai lettek. A Karmapa mély hatást gyakorolt az életükre, és egyben felkérte őket arra, hogy hozzák el a buddhizmust Nyugatra. Az elmúlt közel negyven évben megállás nélkül utaztak világszerte, tanításokat adva és meditációs központokat alapítva. Láma Ole Nydahl spontán frissessége bepillantást nyújt abba az állapotba, melyet mindenki elérhet, ha saját tudatának természetes állapotában időzik.

Karma Kagyü közösségek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három nagyobb közösség képviseli hazánkban a Karma Kagyü hagyományvonalat: a Láma Ole Nydahl fémjelezte Gyémánt Út szangha, a Láma Csöpel vezette Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség, és a Beru Khjence Rinpocse és Dzsamgön Kongtrul tanítványait összefogó Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség.[1]

A Gyémánt Út Buddhizmus Nyugaton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt 38 év során Láma Ole Nydahl több mint 600 meditációs központot alapított szerte a világban, ezekben a központokban tanítványai, kollégái és ő maga is rendszeresen tanítanak. A Gyémánt Út buddhista központok célja, hogy Buddha legmagasabb szintű, dogmáktól mentes tanításait minden érdeklődőhöz eljutassák, így a gyakorlók képesek legyenek minden élethelyzetben fejlődni és mások segítségére válni.

Magyarországra az 1980-as évek végén érkeztek meg a Gyémánt Út buddhizmus tanításai. Láma Ole Nydahl először 1988 adott tanítást Magyarországon, modern tolmácsolásában, aki ekkor alapította a budapesti és veszprémi központot, melyek 1992 óta bejegyzett egyházként működnek. Az elmúlt tizenöt évben összesen 23 városi meditációs központ alakult, többségük a megyeszékhelyeken. Központjaikban a meditációk nem tibeti nyelven, hanem magyarul, közérthetően és egzotikus sallangok nélkül folynak.

A meditációs központok egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy a több mint 2500 éves buddhizmus tiszta látásmódjával és hatékony módszereivel modern, közérthető formában bárki megismerkedhessen. Az 1989-ben Láma Ole Nydahl által alapított budapesti Gyémánt Út Meditációs Központ 2001 óta működik a VII. kerületi Huszár utcában. Az épület, noha még közel sem ragyog eredeti fényében, jelenleg is otthont ad egy 130 m2 alapterületű meditációs teremnek, egy többnyelvű könyvtárnak, számos közösségi helyiségnek és néhány lakásnak. A központ programjai nyilvánosak és ingyenesek: a hét minden napján 19 órától kezdődnek a magyar nyelven vezetett meditációk, hétfőnként 20 órától általános tanítások hallhatók. Újabban minden hónap második hétvégéjén lehet csatlakozni a közös gyakorláshoz.

A becskei elvonulási központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Láma Ole Nydahl magyarországi tanítványai 1998-ban vásárolták meg a Nógrád megyében, Becske község külterületén található 21 hektáros területet, melyből az ezredfordulót követő években kialakították az ország egyik legnagyobb buddhista meditációs és elvonulási központját. A Budapesttől nyolcvan kilométerre, északkeleti irányba elterülő, csöndes, hegyvidéki környezet ideális lehetőséget nyújt akár csoportos, akár egyéni meditációs gyakorlatok végzésére. Céljuk, hogy az európai igényeknek minden szempontból megfelelő elvonulási központot hozzanak létre a területen. Ennek érdekében évről évre építkezések és fejlesztések folynak, melyet többek között a meditációs központjaik között lévő szoros együttműködés és barátság tesz lehetővé. Az elvonulási központ évente egy alkalommal – általában augusztusban – otthont ad Láma Ole Nydahl egy hetes meditációs kurzusának, valamint több rövidebb, külföldi és hazai utazótanítók részvételével zajló programnak, havi rendszerességgel tartott meditációs hétvégének.

Az elvonulások célja nem az, hogy elbújjanak a hétköznapi élet kihívásai elől, hanem hogy a Gyémánt Út hatékony módszerein keresztül felszínre hozzák és megerősítsék az emberekben rejlő időtlen értékeket. Az ebből megjelenő többlet – a kibontakozó félelemnélküli öröm és az előrelátó, aktív szeretet – hatékonyan támogatja azt, hogy tudatosan dolgozhassanak mindenki javára a hétköznapokban is.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]