Kuševac
| Kuševac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Diakovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31400 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 897 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′, k. h. 18° 26′45.350000°N 18.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 18° 26′45.350000°N 18.433333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kuševac falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.
Fekvése
Diakovár központjától 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Diakovár-Vinkovci síkságon, a Diakovárt Eszékkel összekötő főút és vasút mentén, Diakovár és Široko Polje között fekszik ott, ahol a főút a Jošava-patakon áthalad.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az őskorban is lakott volt. A Diakovárról Eszékre vezető főút és az itteni téglagyár közelében található a „Grabrovac” nevű lelőhely, ahol 1980 óta folynak ásatások a városi múzeum munkatársainak vezetésével. Itt az újkőkorszakból, a kőrézkorból és a bronzkorból származó leletek is előkerültek. A leletek a Starčevo-kultúra, a Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Vučedoli kultúra népeihez kapcsolódnak.[2]
A falu nyugati határában a 18. században feltűnő Huszarevce falu feküdt. Az első katonai felmérés térképén „Huszarevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Huszarevcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Huszarevcze” néven 51 házzal, 3 katolikus és 358 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] Huszarevce úgy tűnik, hogy ezután elnéptelenedett, mert a második katonai felmérés térképén már nem találjuk. Később, a 19. század második felében mezőgazdasági major épült a helyére. Ma a Kuševachoz tartozó Štrossmayerovo nevű, néhány házból álló telep állt a helyén. Az út északi oldalán még láthatók a régi major fennmaradt épületei is.
A mai falu helyén korábban erdő volt, melynek a Diakovár felőli részét Dračicének, a az Eszék felőli részét pedig Kuševacnak nevezték. A név a Kuzma személynévből eredhet.[5] Ezen a helyen a 19. században csak egy ház állt, ez jól látható a második katonai felmérés térképén. A településnek 1890-ben 14, 1910-ben 5 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu a mai helyén lényegében a második világháború után népesült be az azonos nevű erdő területén. Lakossága a város közelségének köszönhetően különösen az 1960-as és 1970-es években nőtt ugrásszerűen. Plébániáját 1975-ben alapították. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1028 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 14 | 8 | 5 | 5 | 0 | 127 | 159 | 266 | 739 | 913 | 925 | 953 | 1.028 |
(1931-ben lakosságát Viškovcihoz számították.)
Nevezetességei
A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
Kultúra
A KUD „Kuševac” település kulturális és művészeti egyesülete 2007 óta működik. Az egyesület 2008 óta minden évben megrendezi a „Selo moje na brdašcu” folklórfesztivált, melyen a környékbeli folklórcsoportokon kívül külföldi csoportok is részt vesznek.
Oktatás
A településen a Josip Antun Čolnić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. A felsős diákok Diakovárra járnak iskolába. Az iskola épülete 1999-ben épült.
Sport
Az NK Kuševac labdarúgóklubot 1969-ben alapították. A csapat a megyei 1. ligában szerepel.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 7/2010.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...257. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- Diakovár város hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A második katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
