Kishomok
| Kishomok (Мали Песак / Mali Pesak) | |||
| Iskola | |||
| Iskola | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Észak-bánsági | ||
| Község | Magyarkanizsa | ||
| Rang | falu | ||
| Körzethívószám | +381 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 115 fő (2002)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 81 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 19° 58′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 19° 58′ 33″ | |||
Kishomok (szerbül Мали Песак / Mali Pesak) falu Szerbiában, Vajdaságban. Közigazgatásilag a Martonosi helyi közösség része. Lakossága főként tejtermelésből és állattenyésztésből él. A településnek nincs óvodája, iskolája és temploma se, így a hívek a szomszédos településekre, Kispiacra vagy Martonosra, illetve Magyarkanizsára járnak imádkozni és tanulni. A faluház ami egykor iskola volt Volt hogy bolt volt hogy csak üresen állt de 2017 novemberében külső belső felújításoknak köszönhetően újra szép és nem áll üresen a falu gyűjtögeti a pénzecskét és folyamatosan tesznek vesznek valamit egymásért.
Elhelyezkedése
Kishomok Szerbiában, Vajdaság Észak-Bánsági körzetében fekszik, Magyarkanizsa Községben. Martonostól 8 km-re nyugatra, és a Szerb-Magyar Határtól 10 km-re. Az átlagos tengerszint feletti magasság 81 m.
Népessége
- 1948: 390
- 1953: 382
- 1961: 269
- 1971: 294
- 1981: 165
- 1991-ben 150 lakosából 146 magyar
- 2002-ben 115 lakosából 115 magyar
Nevének eredete
Nevét az itt található homokos talajról kapta, ebből lett Kishomok. Szerbül Мали Песак / Mali Pesak,ami ugyanúgy Kishomokot jelent.
A falu másik, tréfás neve a Neszür, ami az itt jelentős szőlőkkel, borászattal kapcsolatos.
Története
Kishomok új település, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben keletkezett; 1881-ben csak 7-8 háza volt a homokterületen áthaladó út mentén. Kialakulása egyrészt annak köszönhető, hogy a felparcellázott területet a földnélkülieknek telekként eladták, másrészt közlekedési szerepének.
A mai település történeti magva a régi szabadka-kanizsai kocsiút egy szakasza, amely Martonost is összekötötte Szabadkával. Még nagyobb szerepe volt a XVIII. században, amikor a martonosi, kanizsai, szabadkai katonai sáncokat kötötte össze. Ebből ágazik ki két másik helyi jellegű út: az egyik a Nagy-járásra vezet, a másik pedig a martonosi határ legtávolabbi pontjai felé. Ennél az útkereszteződésnél volt egy csárda és pihenőhely, illetve az Eremics nemesi család tanyája.
A mai falucska négy utcából áll illetve több szétszórt tanyacsoportból. Ezen a területen két talajtani határ is található: nyugaton a sárga és a fekete homok, keleten pedig a sárga homok a réti feketefölddel érintkezik. A környéken van két jelentős halom, a Nagy-halom és a Kettős-halom, amelyek a valamikori birtokok határát jelezték.
A faluban Kettő középület található a faluház és a fabarakk illetve egy közösségi tér ahol a falunapot rendezik meg.
Kishomokon nincs templom imádkozás céljára egy útszéli keresztet helyeztek el. Minden évben kijönnek a szomszédos falvakból egy-egy pap és hagyományosan végigszentelik a házakat. Kishomokon a lakosság Római Katolikus vallású.
A faluban temető sincs erre a célra vagy a Martonosi vagy a Kispiaci Temetőkben temetnek.
A bolt jó pár éve bezárt már, a helyiek általában nagyobb bevásárlásokat ejtenek meg.
Népesség
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 390 | 382 | 269 | 294 | 165 | 150 | 115[2] |
2002-ben mind a 115 lakosa magyarnak vallotta magát.
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
