Kalkara
| A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Kalkara | |
| A Szent József plébániatemplom | |
| Mottó: A calce nomen[1] | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Rang | Helyi tanács |
| Polgármester | Michael Cohen (Munkáspárt, 2000 óta) |
| Irányítószám | KKR |
| Testvértelepülései | Crespellano (Olaszország, 2006) |
| Ünnep | Szent József (július 2. vasárnapja) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2871 fő (2005)[2] +/- |
| Népsűrűség | 1631,25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,76 km² |
| Időzóna | EET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 35° 53′ 21″, k. h. 14° 31′ 46″ | |
| é. sz. 35° 53′ 21″, k. h. 14° 31′ 46″ | |
| Kalkara weboldala | |
Kalkara város és helyi tanács Málta központi részén, a Nagy Kikötő torkolata közelében. Lakossága 2871 fő (2005). Neve latin eredetű (calce: mész), és a középkor óta itt álló mészégető-kemencékre utal.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Kalkara városa a Nagy Kikötő két öble (Rinella Bay, Kalkara Creek) közti félszigetekre (Bighi, Ricasoli) épült. Főként szénégetők és hajóépítők lakták. Kezdetben Birgu elővárosa volt, erre utal, hogy a kapucinus rendházat mint "a falakon kívüli"-t (fuori le mura) emlegették. 1485-ben épült az első kápolna, a Megváltónak szentelve. A Nagy ostrom idején lebontották, hogy ne szolgálhasson menedékül a törököknek. 1580-ban Claudio Abela és Davide Burlò engedélyt kaptak az újjáépítésére. 1670-ben a Rinella-félszigeten Nicolas Cotonernek, Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymesterének utasítására erőd építésébe fogtak a korábbi torony, a Torri Orsi helyén. Anyagi fedezetéhez nagyban hozzájárult Giovanni Ricasoli lovag, az erőd ma is az ő nevét viseli. Az erőd a britek idején börtönként működött, majd magányosan állt. 1676-ban a Megváltó-kápolnában temették el Giovanni Bighi atyát, VII. Sándor pápa unokaöccsét. 1680-ban Lorenzo Gafà tervei alapján építették újjá, az oltárképet Mattia Preti festette. 1724-ben António Manuel de Vilhena nagymester parancsára egy újabb erőd épült a másik félszigetre, hogy Vittoriosának védelmet nyújtson, a Fort Salvatur. 1798-ban a megszálló franciák ellopták a templom oltárképét. 1884. augusztus 23-án Fortunato Gulia üzletember egy földdarabot adományozott a községnek, hogy azon új templomot építhessen. Az új templomot 1921. január 30-án szentelték fel. Kalkara 1897. december 10-én lett önálló egyházközség. 1942-ben a német bombázások teljesen megsemmisítették a templomot. Az új templom építése 1946-tól 1952-ig tartott, 1954-ben szentelték fel. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. A Ricasoli erőd az 1998-ban javasolt Lovagi erődök Málta kikötőiben nevű UNESCO Világörökségi helyszín része.[3] Xgħajra felőli határában kezdődött 2008-ban a máltai Smart City (Okos város) nevű ipari park építése.
Önkormányzata [szerkesztés]
Kalkarát öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]
Polgármesterei:
- Michael Zarb (1994-2000)
- Michael Cohen (2000-)
Nevezetességei [szerkesztés]
Ricasoli erőd [szerkesztés]
Antonio Maurizio Valperga gróf tervei alapján épült 1670-től a Torri Orsi torony helyén. Giovanni Ricasoli lovag jelentős összeggel járult hozzá az erőd építéséhez. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén Ricasoli és Rescasoli néven is szerepel. Az erőd a Nagy Kikötő őrzésére szolgált, ezt a funkcióját a britek is megtartották, bár ők egy börtönt is üzemeltettek benne. Málta függetlenné válása után üresen állt, míg az 1990-es években filmek helyszíne lett (Gladiátor, Trója).
Villa Portelli [szerkesztés]
A Kalkara Creekre néző villát Sir Agostino Portelli építtette nyári rezidenciként. A második világháború idején katonai központ lett, 1961-től az admirális székháza.
Egyéb nevezetességek [szerkesztés]
- Fort Salvatur
- Rinella erőd: a britek építették 1878-tól. A világ egyik legnagyobb ágyúja, a 100 tonnás Armstrong-ágyú volt a legfőbb fegyvere
Közlekedése [szerkesztés]
Közúton a Három Város, Żabbar vagy Xgħajra felől elérhető. A nemzetközi repülőtér mindössze 5 km-re van. Autóbuszjáratai (2011. július 3 után):[5]
- 3 (Valletta-Smart City)
- N3 (éjszakai, San Ġiljan-Fgura)
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzet [szerkesztés]
- ↑ Jelentése: Nevét a mészről (kapta)
- ↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006)
- ↑ Knights' Fortifications around the Harbours of Malta (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative sites. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
Forrás [szerkesztés]
- Kalkara Local Council (angol nyelven)
- Local councils: Kalkara (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
|
||||||||||||||||

