Kalkara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Kalkara
Sudika Kalkara church.jpg
A Szent József plébániatemplom
Mottó: A calce nomen[1]
Közigazgatás
Ország  Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Michael Cohen (Munkáspárt, 2000 óta)
Irányítószám KKR
Testvértelepülései Crespellano (Olaszország, 2006)
Ünnep Szent József (július 2. vasárnapja)
Népesség
Teljes népesség 2871 fő (2005)[2] +/-
Népsűrűség 1631,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1,76 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalkara  (Málta)
Kalkara
Kalkara
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 53′ 21″, k. h. 14° 31′ 46″Koordináták: é. sz. 35° 53′ 21″, k. h. 14° 31′ 46″
Kalkara weboldala

Kalkara város és helyi tanács Málta központi részén, a Nagy Kikötő torkolata közelében. Lakossága 2871 fő (2005). Neve latin eredetű (calce: mész), és a középkor óta itt álló mészégető-kemencékre utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bighi palota

Kalkara városa a Nagy Kikötő két öble (Rinella Bay, Kalkara Creek) közti félszigetekre (Bighi, Ricasoli) épült. Főként szénégetők és hajóépítők lakták. Kezdetben Birgu elővárosa volt, erre utal, hogy a kapucinus rendházat mint "a falakon kívüli"-t (fuori le mura) emlegették. 1485-ben épült az első kápolna, a Megváltónak szentelve. A Nagy ostrom idején lebontották, hogy ne szolgálhasson menedékül a törököknek. 1580-ban Claudio Abela és Davide Burlò engedélyt kaptak az újjáépítésére. 1670-ben a Rinella-félszigeten Nicolas Cotonernek, Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymesterének utasítására erőd építésébe fogtak a korábbi torony, a Torri Orsi helyén. Anyagi fedezetéhez nagyban hozzájárult Giovanni Ricasoli lovag, az erőd ma is az ő nevét viseli. Az erőd a britek idején börtönként működött, majd magányosan állt. 1676-ban a Megváltó-kápolnában temették el Giovanni Bighi atyát, VII. Sándor pápa unokaöccsét. 1680-ban Lorenzo Gafà tervei alapján építették újjá, az oltárképet Mattia Preti festette. 1724-ben António Manuel de Vilhena nagymester parancsára egy újabb erőd épült a másik félszigetre, hogy Vittoriosának védelmet nyújtson, a Fort Salvatur. 1798-ban a megszálló franciák ellopták a templom oltárképét. 1884. augusztus 23-án Fortunato Gulia üzletember egy földdarabot adományozott a községnek, hogy azon új templomot építhessen. Az új templomot 1921. január 30-án szentelték fel. Kalkara 1897. december 10-én lett önálló egyházközség. 1942-ben a német bombázások teljesen megsemmisítették a templomot. Az új templom építése 1946-tól 1952-ig tartott, 1954-ben szentelték fel. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. A Ricasoli erőd az 1998-ban javasolt Lovagi erődök Málta kikötőiben nevű UNESCO Világörökségi helyszín része.[3] Xgħajra felőli határában kezdődött 2008-ban a máltai Smart City (Okos város) nevű ipari park építése.

Önkormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalkarát öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]

Polgármesterei:

  • Michael Zarb (1994-2000)
  • Michael Cohen (2000-)
Kalkara panorámája a parti sétányról

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ricasoli-erőd Vallettából
A plébániatemplom festa idején

Ricasoli erőd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antonio Maurizio Valperga gróf tervei alapján épült 1670-től a Torri Orsi torony helyén. Giovanni Ricasoli lovag jelentős összeggel járult hozzá az erőd építéséhez. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén Ricasoli és Rescasoli néven is szerepel. Az erőd a Nagy Kikötő őrzésére szolgált, ezt a funkcióját a britek is megtartották, bár ők egy börtönt is üzemeltettek benne. Málta függetlenné válása után üresen állt, míg az 1990-es években filmek helyszíne lett (Gladiátor, Trója).

Villa Portelli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalkara Creekre néző villát Sir Agostino Portelli építtette nyári rezidenciként. A második világháború idején katonai központ lett, 1961-től az admirális székháza.

Egyéb nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fort Salvatur
  • Rinella erőd: a britek építették 1878-tól. A világ egyik legnagyobb ágyúja, a 100 tonnás Armstrong-ágyú volt a legfőbb fegyvere

Smart City[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Smart City projekt helyszíne

2007-ben a kormány szerződést kötött a dubai székhelyű Tecom Investments céggel egy irodaházakból, sétányokból, szállodából és szolgáltatásoknak otthont adó épületekből álló ipari park, az ún. Smart City (okos város) felépítésére. Helyszínéül a Xgħajra és Kalkara közti tengerpart beépítetlen részét jelölték ki (angolul gyakran úgy hivatkoznak rá, mint "Ricasoli site", a közeli Ricasoli-félsziget és erőd után). A kormány azzal a feltétellel ment bele a szerződés megkötésébe, hogy a beruházás 5000 munkahelyet teremt nyolc éven belül, felét az IT szektorban.

2008-ban a Malta Environment and Planning Authority jóváhagyta a terveket, elkezdődhetett az építkezés. 2009. szeptemberében lemondott Claudio Grech, a projekt igazgatója, az építkezés azonban folytatódott, következő év januárjában négy újabb épületre kértek építési engedélyt, októberben pedig megnyitották az első elkészült épületet. 2011. januárjában elkezdődött a második fázis építése, 2012 végére egy épület, a sétány és a lagúna átadását tervezik. Emellett 2012. februárjában 35 millió euróval emelték az alaptőkét.

Ennek ellenére a projekt számos kérdést vet fel. A projekt tervezett idejének felénél az ígért 5000 munkahely töredéke jött létre, és egyelőre kilátás sincs többre. Az elkészült irodák iránt szinte nincs érdeklődés, és 2012. júliusában a projekt telkeket kínált eladásra a Smart City területén, bár tagadják, hogy pénzügyi gondok miatt. A környező települések lakossága is komoly ellenérzésekkel van a projekt iránt, amely számunkra semmi haszonnal nem jár (a Smart City tervezett szolgáltatásai nagyrészt túl drágák lesznek a helyieknek), ellenben elfoglalta a környék legkedveltebb tengerpartját.[5]

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Három Város, Żabbar vagy Xgħajra felől elérhető. A nemzetközi repülőtér mindössze 5 km-re van. Autóbuszjáratai (2011. július 3 után):[6]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jelentése: Nevét a mészről (kapta)
  2. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006) 
  3. Knights' Fortifications around the Harbours of Malta (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative sites. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  4. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  5. Land up for sale at Smart City site”, Times of Malta, 2012. július 15. (angol nyelvű) 
  6. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalkara témájú médiaállományokat.