Rabat (Málta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rabat
Sudika RabatM St. Paul church.jpg
A rabati Szent Pál-templom
Rabat címere
Rabat címere
Rabat zászlaja
Rabat zászlaja
Mottó: Notabilis gemma fulget[1]
Közigazgatás
Ország  Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Alexander Craus (Munkáspárt, 2009 óta)
Irányítószám RBT
Testvértelepülései Tarquinia (Olaszország, 2002)
Ünnep Lista
Népesség
Teljes népesség 11 462 fő (2005)[2] +/-
Népsűrűség 430,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,6 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rabat (Málta)
Rabat
Rabat
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″Koordináták: é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″

Rabat Málta legnagyobb területű helyi tanácsa a nagy sziget nyugati részén. A város a Dingli-plató peremén áll. Lakossága 11 462 fő. Neve arab eredetű, elővárost jelent, ugyanis Mdina külterületeként jött létre. Külterületei Tal-Virtù, Għajn Qajjet, és ide tartoznak Baħrija község, Kunċizzjoni, Landrijiet, Tas-Salib, Nadur és Mtaħleb is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Pál-katakomba
Szent Pál szobra

Korai története egybeforrt Mdináéval, hiszen Rabat fele is Malet (később Melita) városához tartozott. Erről az időről tanúskodnak a föníciai és római sírok, valamint a Szent Pál- és Szent Ágota-katakombák. Ezek I. Constantinus császár Milánói ediktumáig az őskeresztények gyülekezőhelyei is voltak. A Fátimida megszállás idején Málta városának területét lecsökkentették mai méretére, de hamarosan a falak előtt is kis település jött létre. 1485-ben itt halt meg és itt van eltemetve Pietru Caxaro jegyző, a Cantilena szerzője.

A középkorban és a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma idején még Mdina árnyékában élt, a sziget lakóinak menedéke volt támadás idején. 1534-ben itt halt meg Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester. Brichelot és Bremond térképén (1718) csak mint Groto de S. Paul szerepel. Egy 1761-es jegyzék szerint 17 vidéki kápolna állt a település körül.[3] Valódi fejlődése csak a brit uralom idején indult meg: megépült az első általános iskola, bevezették az orvosi ellátást, postát, közvilágítást, és Notabile állomáson keresztül vasúti összeköttetésben állt Vallettával is. A második világháború után - főleg az 1960-70-es években - lakossága ugrásszerűen nőtt 12 000 főig, ezért szükség volt egyes külterületek (Tal-Virtù, Għajn Qajjet) beépítésére is. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. 2000-ben Mtarfa önálló helyi tanács lett.

Ma az apostoli nuncius székhelye. 2010. június 5-én két része, Baħrija és Tal-Virtù részlegesen önálló mini-tanácsot választottak. Tal-Virtù ötfős tanácsa 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből, Baħrijáé 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]

Baħrija[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falu Málta nyugati partja közelében, a sziget egyik legmagasabban fekvő területén. A környékbeliek ma is földműveléssel foglalkoznak. Közel 3000 lakosával nem számít kicsinek az országban. 2010. jánius 5-e óta ötfős mini-tanács irányítja a helyi ügyeket.

Két temploma közül ma csak az 1984-ben épült Szent Márton-templomot használják. Nevezetességei Szent Márton ünnepe (november 11.), az éves vásár (a festa utáni vasárnapon), tradicionális étele a nyúl.

Önkormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rabatot kilenc tagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.[5]

Polgármesterei:

  • Alfred Sharples (1994-2000)
  • Rudolf Grima (2000-2003)
  • Charles Azzopardi (2003-2006)
  • Frank Fabri (2006-2009)
  • Alexander Craus (Munkáspárt, 2009-)

Ünnepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rabat főtere
A Domus Romana (római lakóház) fő mozaikja

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Band clubjai:

  • Banda Konti Ruġġieru[11]
  • Għaqda Mużikali L’Isle Adam[12]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportegyesületei:

  • Kosárlabda: Depiro Basketball Club[13]: Mtarfával közösen
  • Labdarúgás: Rabat Ajax Football Club[14]

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval bárhonnan jól megközelíthető.

Autóbuszjáratai (2011. július 3 után):[15]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jelentése: Nevezetes drágakő ragyog
  2. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006) 
  3. Ezek egy része köré mára önálló települések épültek. Forrás: Bugeja, Lino: Intriguing history of Maltese wayside chapels (angol nyelven). Times of Malta, 2011. március 6. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
  4. Artikli (máltai nyelven). RabatMalta.webs.com. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  5. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  6. Cart ruts Malta (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  7. St. Paul Rabat (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  8. St. Agatha (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  9. Casa Bernard (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  10. Church of the Nativity of Our Lady (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  11. Banda Konti Ruggieru (máltai nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  12. Għaqda Mużikali L’Isle Adam (máltai nyelven)
  13. Depiro Basketball Club (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  14. Rabat Ajax Football Club (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  15. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moldoványi Ákos : Málta (Útikönyv) - 1996. Panoráma Bp. - ISBN 963-243-810-8
  • Local councils: Rabat (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. június 8.)