Attard

Ħ'Attard
Ħ'Attardi utcarészlet
Ħ'Attard címere Ħ'Attard zászlaja
Mottó: Florigera rosis halo
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Norbert Pace (Nemzeti Párt, 1998 óta)
Irányítószám	ATD
Testvérvárosok	Lista Pieve Emanuele (Olaszország, 2004)
Ünnep	Szűz Mária (augusztus 15.)
Népesség
Teljes népesség	10 930 fő (2016. dec. 31.)
Népsűrűség	1534 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,64 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 27′35.9, 14.45
Ħ'Attard weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħ'Attard témájú médiaállományokat.

Ħ'Attard Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget központi részén. Lakossága 10 186 fő. Ħal Balzannal és Ħal Lijával együtt alkotják Málta Három Falvát. Főbb külterületei Ta' Qali és Misraħ Kola.

Története

A Xarolla-szélmalom közelében föníciai sírokra bukkantak, ezek a legkorábbi emberi jelenlét nyomai. Később római sírokat és cserepeket is találtak a környéken. 1575-ben a 665 lakosú község önálló egyházközség lett. A mai központhoz közeli Ta' Fġieni részen épült a 17. századi plébániatemplom. 1623-36 között a Johanniták palotát építettek és hatalmas kerteket létesítettek (San Anton-palota és a botanikus kert), ez ma a köztársasági elnöki rezidencia.

1676-ban bubópestis pusztította el a lakosság 7%-át, azóta élő a községben Szent Rókus tisztelete. A brit uralom idején a San Anton-palota a kormányzó rezidenciája lett, a kertek 1882 óta látogathatók. 1942-ben két középkori kápolnája, a tas-Salvatur és a tal-Lunzjata is bombázás áldozata lett. 1962-ben nyitották meg a Corinthia Hotelt, amely mára nemzetközi lánccá bővült.

Az 1980-as évekig apró földművelő község volt, a közlekedés és infrastruktúra fejlődésével ekkor kezdett rohamosan növekedni. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma számos követség, vállalat székhelye.

Ta' Qali

Ta' Qali apró község volt Ħ'Attardtól nyugatra. A határában épült brit repülőtér a második világháborúban a tengelyhatalmak bombázóinak kedvelt célpontja volt, közelsége miatt pedig a falu is elpusztult a háború végére. Területének jelentős része ma nemzeti park, a repülőtér megmaradt épületei ipari parknak és a Kézműves Falunak (Crafts Village) adnak otthont. Itt épült fel 1980-ban Málta új nemzeti stadionja.

Koordinátái: é.sz. 35° 53' 30.34", k.h. 14° 25' 6.61"

Önkormányzata

Hétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban.

Polgármesterei:

• nincs adat (1994-1998)
• Norbert Pace (1998-n.a.)
• Stefan Cordina (Nemzeti Párt, n.a.-2012-)

Nevezetességei

A Nemzeti Stadion Mdina falairól

• Wignacourt-vízvezeték: Alof de Wignacourt nagymester Valletta számára vizet szállító 15 635 méter hosszú építménye
• Régi plébániatemplom: a helyi Tumas Dingli (a vallettai Porta Reale tervezője) mesterművének tartják, épületei közül egyedül ez maradt meg eredeti állapotában
• Vasútmúzeum: a helyi Nicholas Azzopardi összegyűjtött szinte mindent, amit talált a máltai vasútról, valamint modelleket épített az állomásokról, mozdonyokról, kocsikról
• San Anton-palota és a botanikus kert: 1623 és 1636 között épült Antoine de Paule nagymester pihenőhelyéül. A brit kormányzó székhelye volt, ma elnöki rezidencia

Kultúra

Band clubjai:

• Soċjetà Muzikali La Stella Levantina
• Soċjetà Filarmonika Banda Marija Assunta

Sport

Sportegyesületei:

• Atlétika: Attard Athletic Club
• Labdarúgás: Attard FC (1974): jelenleg a harmadosztályban játszik

Közlekedése

Autóval bárhonnan jól megközelíthető, a sziget fő gyorsforgalmi útvonalai áthaladnak rajta.

Buszjáratai (2011. november után):

• 51 (Valletta-Mtarfa)
• 52 (Valletta-Dingli)
• 53 (Valletta-Rabat)
• 54 (Valletta-Attard)
• 106 (Mater Dei Kórház-Ta' Qali)
• 109 (Baħrija-Għar Lapsi)
• 202 (Dingli-Pembroke)
• 203 (Rabat-Pembroke)
• 205 (Rabat-Pembroke)
• X3 (expressz, Repülőtér-Buġibba)
• N32 (éjszakai, San Ġiljan-Għargħur)
• N52 (éjszakai, San Ġiljan-Dingli)
• N61 (éjszakai, San Ġiljan-Siġġiewi)

Híres polgárai

• Itt született Tumas Dingli kőfaragó, építész, Valletta főkapujának és több híres máltai templomnak a tervezője (1591-1666)
• Itt halt meg Sir Gerald Strickland miniszterelnök, több amerikai és ausztrál brit gyarmat kormányzója (1861-1940)

Hivatkozások

• Attard parish (angol nyelven). [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)

Források

• Ħ'Attard Local Council (angol nyelven). [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 19.)
• Local Councils: Attard (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 26.)