Birkirkara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birkirkara
Birkirkara-residencial-area.jpg
Birkirkara
Birkirkara zászlaja
Birkirkara zászlaja
Mottó: In hoc signo vinces[1]
Közigazgatás
Ország  Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Michael Fenech Adami (Nemzeti Párt, 2006 óta)
Irányítószám BKR
Testvértelepülései Grossetto (Olaszország, 2002)
Ünnep Lista
Népesség
Teljes népesség 21 775 fő (2005)[2] +/-
Népsűrűség 7947 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2,74 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Birkirkara  (Málta)
Birkirkara
Birkirkara
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 54′ 00″, k. h. 14° 27′ 55″Koordináták: é. sz. 35° 54′ 00″, k. h. 14° 27′ 55″
Birkirkara weboldala

Birkirkara Málta legnagyobb népességű helyi tanácsa. Lakossága 21 775 fő (2005). Nevének korai latin változata Bircalcaria. Írásban gyakran rövidítik B'Kara-ként. Részlegesen önálló városrésze Fleur-de-Lys.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birkirkara egyházközségét már az 1436-os egyházi összeírás is említi, akkor már a Szent Ilona-kápolna állt itt. Az 1551-es török támadásban, és a Nagy ostromban is elpusztult. 1575-ben a pápai követ, Petrus Dusina említi Bircalcaria néven. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma alatt az egyre nagyobb elnyomás elleni egyik lázadás a község plébánosától, Filippu Borġtól indult, aki igyekezett bizonyos fokú autonómiát kiharcolni a máltaiaknak (1630). Brichelot és Bremond 1718-as térképén Tera Bircachara néven szerepel. A francia megszállók elleni felkelés egyik vezetője, Vincenzo Borġ is innen származott, és a község keleti oldalán álló farmépületből - amelyből akkor tökéletes kilátás nyílt Vallettára - irányította katonáit.[3]

Az évszázadok során a növekvő jólét hatására külterületein sok település jött létre: Sliema, San Ġiljan, Msida, Ħamrun, később Santa Venera, San Ġwann és Swieqi egy része. A második világháború idején a kikötők környékéről rengeteg menekültet fogadott be. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. 2010. márciusától a Fleur-de-Lys városrész részlegesen önálló mini-tanácsot kapott.[4]

Birkirkara ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi része, amelyet a 16. században alakítottak ki, olyan, mint egy hagyományos máltai falu. Keskeny utcáin egyszerű, földszintes házak váltakoznak a tehetősebb balkonos udvarházakkal. Mára jelentős gazdasági és kereskedelmi központtá vált.

Önkormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizenhárom fős tanács irányítja. A jelenlegi (7.) tanácsot 2013. március 9-én választották, 7 munkáspárti és 6 nemzeti párti képviselőből áll.[5]

Polgármesterei:

  • Dr. Michael Asciak (Nemzeti Párt, 1994–2000)
  • Tonio Fenech (Nemzeti Párt, 2000–2006)
  • Michael Fenech Adami (Nemzeti Párt, 2006–2013)
  • leendő munkáspárti polgármester
Szent Ilona plébániatemplom

Ünnepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Ilona-plébániatemplom és múzeum (St. Helen): Domenico Cachia máltai építész tervei alapján épült a 18. században. Barokk templom, gazdagon díszítve arannyal és freskókkal, tornyában található Málta legnagyobb harangja
  • Mária Mennybemenetele-plébániatemplom: Birkirkara eredeti plébániatemplomát Vittorio Cassar tervezte, 1617-ben épült
  • Történelmi farmépület a St. Julian's Roadon: a farm volt a franciák elleni felkelés idején Vincenzo Borġ katonáinak központja. A franciák elleni hadműveletekhez optimális - kitűnő kilátás nyílt innen Vallettára - épület volt az első hely Máltán, ahol felvonták a brit lobogót. Nemrég az épület egy részét illegálisan lebontották.[3]
  • Vasútállomás: ma egy park közepén áll
  • Wignacourt-vízvezeték (Akvedott, Wignacourt Acqueduct, Mrieħel környékén): Alof de Wignacourt nagymester építtette 1610 és 1615 között Valletta vízellátására

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Band clubjai:

  • Duke of Connaughts Band Club
  • St Anthony Band Club
  • St Helen’s Band Club

Egyéb klubok:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birkirkara a Máltai Karate Szövetség (Malta Karate Federation) székhelye.

Sportklubjai:

  • Biliárd: Duke of Connaught Billiard Club
  • Boccsa: Boċċi Club
  • Dzsudó: Birkirkara Judo Club
  • Labdarúgás: Birkirkara Football Club (1950), a máltai Premier League jelenlegi bajnokcsapata, háromszoros bajnok, négyszeres kupagyőztes
  • Tenisz: Birkirkara Tennis Club
  • Tollaslabda: Birkirkara Badminton Club

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sir Anthony Mamo politikus, Málta első elnöke (1909–2008)
  • Edward Fenech Adami politikus, 2004–2009 Málta elnöke (*1934. február 7.)
  • Walter Micallef énekes, zeneszerző (*1955)
  • Tonio Fenech politikus, Málta jelenlegi gazdasági- és pénzügyminisztere (*1969)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buszjáratai (2011. november után):[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chester, Carole. Málta és Gozo. Kartográfiai Vállalat (1996. augusztus 13.) 
  • Local councils: Birkirkara (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. április 27.)</ref>

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jelentése: E jelben győzni fogsz
  2. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF), Malta: National Statistics Office (2006) 
  3. ^ a b Parts of historic building demolished”, Times of Malta, 2011. május 21. (angol nyelvű) 
  4. Sixteen localities to get mini-councils”, Times of Malta, 2010. január 12. (angol nyelvű) 
  5. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  6. Routes by locality (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2012. július 26.)