Rabat (Gozo)
| Rabat (Victoria) | |||
 |
|||
| Rabat látképe a Citadellából | |||
|
|||
| Mottó: A magna maxima[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta |
||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Dr. Samuel Azzopardi (Nemzeti Párt, 2009 óta) | ||
| Irányítószám | VCT | ||
| Testvértelepülései | Nichelino (Olaszország, 2007) Dzsibuti (Dzsibuti) |
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6414 fő (2005)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 1796,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,57 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rabat
Pozíció Málta térképén
|
|||
| é. sz. 36° 2′ 40″, k. h. 14° 14′ 21″ | |||
| Rabat weboldala | |||
Rabat, angol nevén Victoria Málta Għawdex (Gozo) szigetének nem hivatalos székhelye és legnagyobb helyi tanácsa. Lakossága 6414 fő. Máltai neve elővárost jelent, angol nevét 1897-ben Viktória brit királynő tiszteletére kapta.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A település adottságainak köszönhetően mindig a sziget központja volt. Az újkőkorszak óta lakták, Kr. e. 1500 körülre datálhatók az első fennmaradt erődítések. A föníciai és római uralom idején is erődítmény állt itt. A mai citadella alapjait az arab uralom idején rakták le, a ma látható erődítmények a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend építkezéseinek (1599-1603) eredményei. Az egyházközség első említése 1299-ből, a településé 1455-ből való Rabbatum néven. Az 1667-es összeírásban a Szent György plébánia területén 398 háztartásban 1200 lakos, az egységes gozói plébániához tartozó Citadellában 106 háztartásban 358 lakos élt, ez összesen 1558 fő.[3] Brichelot és Bremond 1718-as térképén Cita de Goza-ként szerepel.
Gozo szigete korábban egyetlen településnek számított egészen Xewkija 1678-as kiválásáig. A Citadella a sziget erődjeként funkcionált, támadás idején a lakosság itt talált menedéket. Mivel védtelenebb volt, mint Malta, a szigetet többször kifosztották. 1275-ben az Anjouk és Genova közti háborúban utóbbiak fosztogattak a szigeten, majd 1551-ben Turgut reisz, miután sikertelenül ostromolta Birgu majd Notabile várait, Gozo ellen fordult, és ostrom alá vette a Citadellába menekült szigetlakókat. Gozo kormányzója, Galatian de Sesse végül átadta az erődöt a lovagok szabad elvonulásáért cserébe. A törökök a sziget szinte teljes lakosságát, majd' 5000 főt Líbiába hurcolták, és csak nagyon keveseket váltottak ki.[4] A város lassan épült fel. A Citadella felújítása csak a század legvégén kezdődött el. Ettől kezdve 1637-ig törvény kötelezte a sziget lakóit, hogy az éjszakát itt töltsék, ez is akadályozta a népesség növekedését. A mai plébániatemplom az 1670-es években készült el. Az 1693-as földrengés a Citadella jó részét, köztük a katedrálist is romba döntötte. Ezután tervezte Lorenzo Gafà a mai bazilikát.
A francia megszállás idején a Napoléon rendeletére önállósított Gozo székhelye lett, ezt a rangját a brit megszállással újra elvesztette. Bár a britek sok szokásukat meghonosították (a Triq ir-Repubblikán pl. ügetőversenyek zajlottak), a város lassabban fejlődött mint máltai társai. 1956-ban áttörték a Citadella falát, hogy a körmenetek számára új útvonalat nyissanak. 1963-ban földrengés rázta meg a szigetet, amelyben a Citadella lakatlan épületeinek jó része romba dőlt, ezeket máig sem építették újjá. 1987 óta a Gozoért Felelős Minisztérium egyik székhelye, 1994 óta a 68 helyi tanács egyike, máig Gozo egyetlen városnak nevezett települése.[5]
Önkormányzata [szerkesztés]
Rabatot héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 4 nemzeti párti és 3 munkáspárti képviselőből áll.[6]
Polgármesterei:
- Victor Galea Pace (1994-1997)
- Paul Galea (1997-2000)
- Paul Cassar (2000-2003)
- Vivienne Galea Pace (2003-2006)
- Robert Tabone (2006-2009)
- Samuel Azzopardi (Nemzeti Párt, 2009-)
Nevezetességei [szerkesztés]
.png)
Citadella [szerkesztés]
A város legfontosabb nevezetessége a Citadella, Gozo történelmi erődje. A félig romos műemlékben áll a székesegyház és a bíróság és több múzeum. A Mária mennybemenetelének szentelt székesegyházat a 17. században tervezte Lorenzo Gafà máltai építész. Nevezetessége a soha meg nem épített kupola helyét elfoglaló Trompe-l’oeil festmény. A Gozo egyik legmagasabb pontján álló falakon körbesétálva a sziget nagy része belátható. A Citadellában található múzeumok:
- Régészeti Múzeum: a régi Palazzo Bondi épületében csak Gozóról származó anyaggal
- Katedrális Múzeum: ruhákat, kéziratokat és egy püspöki hintót mutat be
- Kézműves Központ: csak kiállítás, vásárolni nem lehet!
- Természettudományi Múzeum: Gozo természetes növény- és állatvilágát mutatja be
- Régi börtön: kiállítás Gozo katonai életéről
Óváros [szerkesztés]
A város központja a Pjazza Indipendenza (Függetlenség tér), másik nevén it-Tokk (találkozóhely), ahol szabadtéri piacot tartanak. Itt áll az 1733 és 1738 között épült Banca Giuratale épülete, ma az önkormányzat otthona. A környező kanyargós, szűk utcák sok turistát vonzanak.
Néhány saroknyira innen áll a San Ġorġ (Szt. György)-bazilika,[7] amely az 1670-es években épült, és Gozo első plébániatemploma volt. 1693-ban egy földrengés komolyan megrongálta. 1818-ban új homlokzatot kapott, kupolája és oltárai 20. századiak.
Egyéb nevezetességei [szerkesztés]
- Vízvezeték: a britek építették, hogy Ta' Kerċem környékéről vizet juttassanak a városba
- Ta' Marżiena templom: a Victoria-plató déli nyúlványán, fák és kaktuszfügék alatt állnak a templom romjai. A fennmaradt alaprajzból ítélve ötíves lóhere alaprajzú templom volt, amelyet egy külső fal zárt körül. Magántulajdonban van.
Hagyományok:
- A Citadellától nyugatra emelkedő Ta' Gelmus dombhoz kötődik Az aranyborjú[8], a Belliegħa dombhoz A baljóslatú Il-Belliegħa barlang[9], a Szent György templomhoz A tizenegy ütés[10] című legenda
Kultúra [szerkesztés]
Band clubjai:
Az egymással versengő band cluboknak hála két színháza is van (egyedüliként Máltán):
- Teatru Astra[12] (1968): a La Stella Band Club opera- és operettszínháza
- Teatru tal-Opra Aurora (1976): a Leone Band Club operaháza
Sport [szerkesztés]
Sportegyesületei:
- Victoria Hotspurs Football Club[13] (1948): Gozo jelenlegi bajnoka
- Oratory Youth Football Club
- S.K. Victoria Wanderers[14]: szintén a gozói bajnokságban játszik
Közlekedés [szerkesztés]
Gozón minden főút Rabatban fut össze, minden innen érhető el a leggyorsabban. Itt van a buszok végállomása is. Az mġarri kikötőből a 25-ös busz jön fel ide, az egész szigetre innen indulnak tovább a buszok.[15]
Hivatkozások [szerkesztés]
- Mediterranea Festival (angol nyelven)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Jelentése: A legnagyobb fenséggel
- ↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006)
- ↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ↑ Blouet, Brian. The story of Malta (angol nyelven). Malta: Progress Press Ltd., 50. o (1981)
- ↑ Máltán hivatalosan nincs különbség a települések között.
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ St. George parish, Victoria (máltai és angol nyelven)
- ↑ Camilleri, Ġorġ. Az aranyborjú, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 44. o (2003)
- ↑ Camilleri, Ġorġ. A baljóslatú Il-Belliegħa barlang, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 50. o (2003)
- ↑ Camilleri, Ġorġ. A tizenegy ütés, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 73. o (2003)
- ↑ Leone Philharmonic Society (máltai és helyenként angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ Teatru Astra (angol nyelven). Mediterranea Festival. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ Victoria Hotspurs F.C. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ S.K. Victoria Wanderers (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ Bus lines (angol nyelven). Ministry for Gozo
Források [szerkesztés]
- Victoria (angol nyelven). Ministry for Gozo
- Local councils: Rabat (Citta Victoria) (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
